ORSÓFÉRGESSÉG

A KUTYA TOXOCARA CANIS FERTOZÖTTSÉGE

A leggyakoribb és talán legismertebb kutya féreg. A 3 hónaposnál fiatalabb kölyökkutyák majdnem 100%-a fertozött orsóféreggel. Egy hazai felmérés szerint 3 kezeletlen kutyából legalább 1 ürülékében kimutathatók a féregpeték. A kutya orsóférgei az emberre is veszélyt jelentenek, de az emberben csak a lárva forma fordul elo.  Leginkább a gyerekek vannak kitéve a fertozésnek, hiszen a kutyával érintkezve kevésbé ügyelnek a személyi higiéniára. Az 1-6 éves korú gyermekek 2-10 %-ánál tapasztalható a föld-, homok-(játszótéri homokozók), fuevés.

Nagyméretu (hím: 4-10 cm, nostény: 5-18 cm), orsó alakú, sárgásfehér, vékonybélben élosködo férgek.  A kutyák fertozodése többféle módon történhet.

1.  peték szájon át történo felvételével a fertozött környezetbol (pl. beporladt róka- vagy kutya bélsárral szennyezett eleség). A bélsárral a külvilágba ürülo petékben eloször ki kell fejlodni a lárvának, azután lesz a pete fertozo. Ez optimális homérséklet (25-30 fok) és nedvesség mellet 9-15 nap alatt megtörténhet, de pl. 16 fokon kb. 35 nap kell hozzá, 10 fok alatt pedig nem fejlodik ki a lárva. A fertozo, lárvát tartalmazó pete fagypont alatt sem pusztul el, hónapokig vagy akár évekig megorzi fertozo képességét.

2. ún. nem végleges gazdafajok (=paratenikus gazdák), pl. kisemlosök, madarak, gerinctelenek elfogyasztásával  (Ezek korábban peték felvételével fertozodtek és így testük fertozo lárvákat tartalmaz, de azok testükben továbbfejlodni nem tudnak, soha nem lesz bennük kifejlett, ivarérett Toxocara, így petetermelés és ürítés sincs. Viszont a fertozo lárvák folyamatosan vándorolnak testükben, akár szervek között is kicserélodhetnek, a gerinceseknél akár méhen keresztül és/vagy tejjel fertozhetik utódaikat, így hosszú ideig (több évig) fennmaradhatnak pl. egy egérpopulációban a Toxocara-k szaporodás nélkül.)

3.  a kölykök fertozodése leggyakrabban még az anyaméhben, a vemhesség alatt megtörténik (A vemhesség utolsó harmadában, a 40-42. naptól, a szuka szöveteiben (központi idegrendszer, izomzat, stb.) nyugvó állapotban levo, ún. “alvó” lárvák aktiválódnak, az anya véráramába kerülnek és átjutnak a magzat vérkeringésébe a méhlepényen keresztül.  A kiskutyák még meg sem születettek, de a májukban már ott lehetnek a Toxocara lárvák.)

4.  az ellés utáni elso naptól a 35. napig az emlobe vándorló féreglárvák  kiválasztódnak a tejjel, és a szuka fertozheti  a kölyköket minden egyes szoptatás alkalmával

A kutyákban kialakuló fertozés következményei a legsúlyosabbak a kölyköknél. A vékonybélben élo férgek nemcsak táplálékelvonással, hanem mechanikusan, valamint az általuk termelt mérgezo (toxikus) anyagokkal is károsítanak. Tünetek: váltakozó étvágy, lesoványodás, borzolt fénytelen szor, acetonszagú lehelet, lelógó feszes has, izmgyengeség, porcelánfehér nyálkahártyák, hasmenés, hányás, emésztési zavarok, idegrendszeri károsodás (remegés, bizonytalan mozgás), köhögés, orrfolyás, tüdogyulladás ( a tüdon keresztüli lárvavándorlás miatt). A súlyos fertozöttség kezelés hiányában a kölyök halálát is okozhatja. A felnott állatoknál a klinikai kép szegényesebb, esetleg tünetmentes is lehet.

A MACSKA TOXOCARA CATI (S. MYSTAX) FERTOZÖTTSÉGE

Macskák leggyakoribb fonálféreg-fertozöttsége. A kutya orsóférgéhez hasonló megjelenésu faj,  az embert ez is fertozheti. Az alábbiakban csak a kutyától való eltéréseket emelném ki.

- a macska a kutyánál említett négy lehetoség közül csak háromféle módon fertozodhet, nincs ugyanis méhen keresztüli fertozodés. Így a kölykök vékonybelében csak késobb fejlodnek ki a férgek, a tünetek is késobb jelentkeznek.

- a fertozés legjellemzobb módon az anyatejen keresztül történik,  a féreglárvák viszont a szoptatás teljes idoszaka  alatt ürülnek a tejjel.

- a macskák az aránylag erosebb fertozöttséget is viszonylag jobban viselik (reziliencia)

KUTYÁK ÉS MACSKÁK TOXASCARIS LEONINA FERTOZÖTTSÉGE

Ennek az orsóféregnek a kutya, a macska és a róka egyaránt lehet végleges gazdája (ürülhet a bélsarukkal pete). Megjelenésében a Toxocara fajokra hasonlít, kórokozó képessége azokéhoz képest mérsékeltebb, klinikai tünetek csak súlyos fertozöttség esetén tapasztalhatóak, ezek megegyeznek a Toxocara-nál leírtakkal. Az emberre nem veszélyes. A fertozodés módja csak szájon át lehetséges peték vagy nem specifikus gazdák (kisemlosök, madarak, gerinctelenek) elfogyasztásával.

A MOSÓMEDVE BAYLISASCARIS PROCYONIS FERTOZÖTTSÉGE

A mosómedvén kívül végleges gazdája lehet a kutya is (macskánál ennek lehetosége nem bizonyított). A kutya azonban alkalmanként nem specifikus gazda is lehet. Az orsóféreg az emberre is veszélyes. Foleg az USA területén gyakori, ahol egyes területeken a felnott mosómedvék  70 %-a, a fiatalok több, mint 90 %-a fertozött. Kelet-Európában is több helyen leírták (Lengyelország, Csehország). Németországban a vizsgált populációk több, mint 70 %-ban fertozöttnek bizonyultak. A féregfaj hazai elofordulásáról nincs adat. Jelentoségét növeli a nagyfokú fertozöttségük, és az a tény, hogy agresszívan terjedo fajról van szó, a lakott területek közelség sem zavarja, rászokhat a városi hulladékokra, átkutathatja a szemetet, olykor kiborítva a tárolókat, hogy különféle maradékok és más kidobott ételek után nézzen.

A mosómedve (és a kutya) szájon át peték felvételével ill. nem specifikus gazdafajok (=paratenikus gazdák) elfogyasztásával fertozodik. A Toxocara fajoktól eltéroen (és a Toxascarishoz hasonlóan) a végleges gazdában általában nincs féregvándorlás a bélcsatornán kívül, bár tejjel közvetített és méhen keresztül történo fertozodés lehetoségét feltételezik. Paratenikus gazda számos állatfaj (rágcsálók, nyúl, kutya) vagy akár az ember is lehet. A lárvák vándorlása többféle kórképet okozhat emberben és állatokban egyaránt (lásd alább).

AZ EMBER “SAJÁT” ORSÓFÉRGE (ASCARIS LUMBRICOIDES) OKOZTA FERTOZÖTTSÉG

A kutyák és a macskák Toxocarák okozta orsóférgessége, valamint az ember Ascaris lumbricoides okozta orsóférgessége között semmilyen járványtani vagy klinikai kapcsolat nincs, csak a két kórkép közötti határozott különbségtétel hangsúlyozása miatt említem meg.

Tehát társállatainktól nem “kaphatjuk el” az emberi székletben esetenként megtalálható átlag 15 cm hosszú orsóférgeket, csak embertársainktól. A kutyák és a macskák orsóférgeinek az ember csak ún. paratenikus (nem végleges) gazdája, benne csak azok vándorló lárvái okozhatnak problémát, kifejlett, ivarérett féreg kialakulására és petetermelésre emberben nincs lehetoség.

Az emberiség régóta jól ismeri ezt az orsóférget, számos hiedelem is fuzodik hozzá. Az 1600-as éveket megelozoen az emberek azt hitték, hogy az Ascarisok spontán, maguktól  keletkeznek a bélben, másszóval, az emberek saját maguk “termelik” a férgeket.  Mind Európában, mind a Távol-Keleten sokáig tartotta magát az a babona, hogy a szívbe eljutó  Ascarisok holdkórosságot vagy akár hirtelen szívhalált okozhatnak. Orsóférgeket orölve, kipréselve, szárítva, hamuvá égetve sot még félig-meddig elrothadt állapotban is (!) felhasználta az osi kínai gyógyászat szemproblémák kezelésére. Sok országban féregfertozések gyógyítására vagy éppen afrodiziákumként (szexuális vágykelto szerként) használták.

MIT OKOZHATNAK AZ ÁLLATI ORSÓFÉRGEK AZ EMBERBEN?

Az ember a fertozo lárvát tartalmazó peték szájon át történo felvételével fertozodik. Ez nemcsak a fertozött kutyával való közvetlen kontaktus során lehetséges, hanem akár a  a petéket tartalmazó földdel szennyezett zöldségek, gyümölcsök, stb elfogyasztásával, föld/homokevés által (kisgyerekek!), és minden olyan egyéb módon, amikor a lárvát tartalmazó peték lenyelésére lehetoség van (kertészkedés, játszás játszótereken,stb.).  Az alacsony szintu személyi higiénia nagyon fontos rizikófaktor.

Az ember azonban nem specifikus (nem végleges) gazda, benne nem tud kifejlodni a felnott, ivarérett Toxocara (így az az ember bélsarában sem tud megjelenni), a féreg szempontjából az ember “szaporodásbiológiai zsákutca” . A felvett petékbol a bélben kikelnek a lárvák, amelyek átjutva a bélfalon, szétszóródnak a testben. Alapvetoen háromféle klinikai kórképet okozhatnak. (Ezeket a Toxocara canison kívül a macska orsóférge (Toxocara mystax), a sertés orsóférge (Ascaris suum), a szarvasmarha orsóférge (Toxocara vitulorum), a kutya törpefonálférge (Strongyloides stercoralis), a mosómedve orsóférge (Baylisascaris procyonis) és még néhány ritkább féregfaj is eloidézheti.)

1. Lárvavándorlás a belso szervekben (larva migrans visceralis)

A ritkábban felnottkorban, leggyakrabban gyermekkorban kialakuló klinikai kép nagyon változatos: általános rossz közérzet, láz, bizonytalan hasi fájdalmak,  orrfolyás, köhögés, hidegrázás, májmegnagyobbodás,  lépmegnagyobbodás, asztmatikus idült hörgogyulladás, tüdogyulladás, ekcéma, krónikus viszketés (a lárvák felszabaduló anyagcseretermékei miatt). Mivel a  lárvák kedvelt megtelepedési helye az agyvelo, központi idegrendszeri tünetek (fejfájás, migrén, alvási és viselkedési zavarok, epilepszia, agyburok- és agyvelogyulladás) is kialakulhatnak, attól függoen, mely terület érintett. Másik kedvelt tartózkodási helyük a szem (lásd késobb), továbbá eljutnak és megtelepednek a szívben, vesében, izomban. Az érintett szervekben kölesnyi méretu gócok jönnek létre, kialakulhat azonban még traumás májgyulladás, tüdogyulladás és az agyveloben vérzések is. Lappangási ido: A fertozés intenzitásától függoen néhány hét vagy hónap. Emberrol emberre nem terjed.

2. Lárvavándorlás a szemben (larva migrans ocularis)

Elsosorban felnottekben fordul elo, többnyire egyoldali. A vándorló lárvák által eloidézett elváltozások következményei a látás élesség elvesztése, kancsalság, belso szemgyulladás, a szem ideghártyájának gyulladása ill. leválása. Az esetek kis részében teljes vakság egy  vagy mindkét szemre is elofordulhat. Az idosebb korban való gyakoribb elofordulás talán a hosszabb lappangási  idovel magyarázható, mert a lárvák több mint 10 évig is fennmaradhatnak és periodikusan folytatnak vándorlást.

3. Rejtett (“covert”) toxocarosis

Szervi lokalizáció nélküli lárvavándorlás enyhe tünetekkel, nem szervspecifikus  klinikai kép pl. krónikus súlycsökkenés, fejfájás, alvási zavarok, viselkedési zavarok, hasi fájdalom, köhögés. Elofordul mind felnottekben, mind gyermekekben és egyre gyakoribb. A diagnózis felállítása elsosorban a laboreredményekre épül (szerológia), a lárvákat csak ritkán sikerül “tetten érni”.

Baylisascaris procyonis fertozodés esetén a lárvák vándorlása az emberben a többi orsóféreglárvához mérten sokkal agresszívabban zajlik, nagyobb méretu a lárva is, folyamatosan növekszik vándorlása során, járatai nagyobb roncsolódást okoznak a szervekben (nemritkán a központi idegrendszerben), testnedveik eroteljes gyulladásos reakciót váltanak ki. A lárvavándorlás gyakori helye az agy (larva migrans neuralis). Tünetei lehetnek viselkedési zavarok, beszédzavar, agyburok- és agyvelogyulladás, amihez gyakran társul a szem megbetegedése is. Az ismert kimenetelu idegrendszeri fertozések 46 %-a halálos volt, a többinél  maradandó károsodások alakultak ki (fejlodési zavarok, rohamok, bénulások, vakság).

HOGYAN  TUDHATOM MEG, HOGY A KUTYÁM FERTOZÖTT-E?

Ne várjuk meg, amíg a bélsárban (hányadékban) meglátjuk a kifejlett férgeket, mert akkor már késo, a környezetünk fertozodött és vele együtt lehet, hogy mi is. Egyetlen egy noivarú Toxocara naponta akár 25 000 –  80 000 db petét is termelhet!

Az orsóférgesség a bélsár rutin felszíndúsításos vizsgálatával diagnosztizálható (amikor már van peteürítés, azaz ún. pátens fertozöttség esetén). A noivarú férgek peteürítése szakaszos, így negatív eredmény esetén a bélsárvizsgálat ismétlése javasolt.

A vizsgálathoz szükséges bélsártartó tégelyt kérhet a rendeloben.

Toxocara canis pete lárvával

HOGYAN LEHET VÉDEKEZNI ELLENÜK?

1.   Felnott kutyák és macskák negyedévenkénti rendszeres féregtelenítése, lehetoleg széles spektrumú (számos féregfaj ellen is alkalmazható) féregellenes szerrel. Ez kutyák esetében többnyire tablettákkal, macskáknál tablettákkal vagy spot-on (borre cseppentheto) készítményekkel történik.  Nagyon sokféle különbözo hatóanyagokat ill. hatóanyag kombinációkat tartalmazó készítmény létezik, részleteket illetoen keresse fel rendelonket.

2.   Fontos a kezelés utáni 3-4 napon a bélsár összegyujtése. A kutyák által ürített bélsár rendszeres eltávolítása (pl.: kennelekben), ill. ahol “történt a baleset”(pl. lakásban) a hely alapos felmosása, fertotlenítése. Továbbá, ha már sétáltatják a kutyát és véletlenül a utca/járda közepére pottyantott az állat, szintén megtörténjen a “bunjel” eltávolítása.

3.   Kutyakölykköknél rendkívül fontos a korai féreghajtás (az élet 14. napján ) , mert ezzel megelozheto a méhen belüli élet során felvett Toxocara lárvák kifejlett, ivarérett és ezáltal petetermelésre képes alakjainak kifejlodése és ezáltal a környezet nagymértéku petékkel való fertozodése. Az élet 16. napján ugyanis már megvan a lehetosége, hogy a kölyök bélsarával peték ürüljenek. Ezt követoen kéthetente , legalább három alkalomma l történo kezelés szükséges. A szuka ugyanis tejével az ellés utáni kb. 35. napig ürítheti a lárvákat, és minden szopás alkalmával fertozheti a kölyköket.

4. A macskakölykök (mivel méhen belüli fertozodés nincs) már idosebbek, amikor az orsóférgek kifejlodnek a vékonybélben (adult féreg a születés után legkorábban a 3. héttol, peteürítés kb. 47-56. naptól várható) így oket 4, 6 és 8 hetes korban, ezt követoen negyedévente kell féreghajtani.

4.  A szoptató anyaállatok a kölykeik nyalogatása, azok bélsarának megevése során is fertozodhetnek, így tanácsos a szoptatás ideje alatt ezeket is a kölykökkel párhuzamosan, kéthetente kezelni.

5.  Az alomból kikerülo kölykök szorzetének lemosása (talált, befogadott kiskutyák és kismacskák esetében különösen fontos), még mielott a gyerekek az állatokhoz nyúlnának.

6.   Az alapveto higiéniai szabályok betartása, többek között rendszeres kézmosás az állatokkal való foglalkozás közben és utána.

7.  Rendszeres (legalább félévente egyszer) állatorvosi ellenorzésre (bélsárvizsgálatot kérni!) vinni az állatot akkor is, ha a tulajdonos semmi rendellenességet nem talál a kutyája és a macskája egészségi állapotában.