KAMPÓSFÉRGESSÉG (ANCYLOSTOMATIDOSIS)

Kampósféreg fajok kutyákban:

- Ancylostoma caninum

Kampósféreg fajok macskákban:

- Ancylostoma tubaeforme

- Ancylostoma braziliense (*)

- Uncinaria stenocephala

(*)csak Közép- és Dél-Amerika, USA területén

A kampósférgek életciklusa

• A kifejlett kampósférgek a vékonybélben élnek, a bélsárba és így a környezetbe juttatják petéiket, ezekben lárva fejlodik ki,  amely kikel és fertozo (ún. harmadik stádiumú)  lárvává érik. Ez mintegy 2-9 napot vesz igénybe a környezet homérsékletétol és nedvességtartalmától függoen. Általánosságban elmondható, hogy a környezetben eloforduló lárva túlélésének leginkább a napfény hiánya, a meleg, a mérsékelt fokú nedvesség és a jól szellozo talaj kedvez. A kampósférgek lárvái nem maradnak életben évekig a környezetben, néhány hónap után a tápanyagtartalékaik kimerülnek és elpusztulnak. A fagy is elpusztítja oket. A fagy az Ancylostomák petéit megöli, az Uncinaria peték ellenállóbbak.
• A kutyák és a macskák több módon is fertozodhetnek: a fertozött környezetbol származó harmadik stádiumú lárva lenyelésével, a lárvák borön át történo behatolásával, testükben fertozo lárvákat hordozó zsákmányállatok (pl. egér) elfogyasztásával.  Macskák ezen kívül fertozodhetnek fertozo lárvát tartalmazó rovarok (pl. csótányok)  elfogyasztásával is.
• Az Ancylostoma caninum esetében fontos még, hogy  a szuka a tejével fertozheti a kölykét. A három hónaposnál idosebb kutyáknál ugyanis az A. caninum lárvák egy része a kutya testének szöveteiben vándorlást végeznek (pl. tüdoben), majd nyugalmi állapotba kerülnek. Nyugalmi fázis a vékonybél nyálkahártyájában is kialakulhat. Ezek az “alvó lárvák” aktiválódhatnak a kifejlett férgek bélbol történo eltávolítása után, vagy a vemhesség alatt, amikor is a lárvák összegyulnek a tejmirigyben és kiválasztódnak a tejjel.
• A kutyában eloforduló A. caninummal ellentétben a macskában eloforduló A. tubaeforme esetében nincs tej közvetítésével történo fertozodés, a kismacskák a születést követoen a környezetbol fertozodnek meg (CAPC Recommendations, 2009 és Susan Little, 2008). A hazai szakirodalom szerint a kölyökmacska az anyaállat tejével is fertozodhet (Fok-Varga, 2006).
• A kampósférgek szervezeten belüli vándorlása bonyolult. A lárvák, miután behatoltak a borön át,  a vérárammal a tüdobe jutnak, onnan a légcsobe kerülnek. Az állat ezt felköhögi, majd lenyeli, így a vékonybélbe jutva a lárva kifejlett féreggé alakul, szaporodik és petéket termel. A peték a bélsárban legeloször a fertozodést követo 2-3 hét múlva jelennek meg, de a szoptatás során fertozodött kutyakölyköknél az ellést követo 10-12. napon is már megfigyeltek peteürítést.
• Ha a fertozött lárvát az állat lenyeli, néhányuk behatol a szájüreg és a gyomor-bélcsatorna nyálkahártyájába és  vándorolni kezd az elobb leírt módon, a többség azonban a gyomor-bélcsatornában maradva kifejlett féreggé válik. Ha a lárvák más fajokat (pl. rágcsálók) fertoznek, ezekben nem tud a kifejlett féreg kialakulni, de a lárvák a belso szerveikben nyugalmi (“alvó”) állapotba kerülnek. Amikor a kutya/macska a fertozött zsákmányállatot megeszi, a lárvák kiszabadulnak a vékonybelében és kifejlett férgekké alakulnak.
• A kifejlett férgek a vékonybél nyálkahártyájához kapcsolódnak nagy szájüregük segítségével, megemésztik annak szöveteit, véralvadásgátlót injektálnak bele majd vért szívnak. Egy ido után innen leválhatnak, új helyre vándorolhatnak, majdl újból kapcsolódnak a nyálkahártyához. Így ahol már egyszer táplálkoztak, kis vérzo fekélyek képzodnek. A kifejlett férgek 4-24 hónapig maradnak életben a vékonybélben.
• A kutya és a macska kampósférgei 10-20 mm hosszúak és 0.4-0.5 mm szélesek.

A kampósférgek okozta megbetegedés jellemzoi állatoknál

• Valamennyi kampósféreg vérszívó, de foleg a kutya A. caninum férge igazi “vámpír”, ez a kölyökkutya életébe is kerülhet. A betegség a legsúlyosabb formáját a szuka tejétol  röviddel az ellés után fertozodött kölykökben látni.
• A fertozött kölykök vérszegények, nyálkahártyáik haloványak, nem fejlodnek rendesen, szorzetük tompa fényu, dehidráltak, a bélsár sötét színu esetleg kátrányszeru. Azonnali beavatkozás hiányában elpusztulhatnak, a túlélok krónikusan vérszegények lehetnek.
• Ámbár kismértéku immunitás kialakul a fertozés következtében, a felnott kutyák hordozhatnak kis számban férgeket és így fertozhetik a környezetet. Ha ezek a kutyák jól tápláltak és az immunrendszerük egészséges, csak enyhe vagy semmilyen tüneteket sem mutatnak. A felnott kutyákban (foleg amelyek rövid ido alatt sok féreggel fertozodnek) is kialakulhat vérszegénység, étvágytalanság, lesoványodás, gyengeség a jellegzetes sötét, kátrányszeru bélsárral. Ez inkább akkor fordul elo, ha stressz éri az állatot vagy rosszul táplált.
• A macska Ancylostoma tubaeforme férge szintén falánk vérszívó, okozhat vérszegénységet, hasmenést, súlyvesztést a kölyökmacskáknál. Nagy számú ilyen féreg halálos is lehet.
• Légzoszervi megbetegedés és tüdogyulladás elofordulhat kutya- és macskakölyköknél egyaránt, ha nagyszámú lárva vándorol a tüdon át. Légzoszervi tünetek azonban a vérszegénység következtében is kialakulhatnak.
• Az A. caninum és az  A. tubaeforme sokkal nagyobb megbetegítoképességu, mint az U. stenocephala és az A. braziliense mivel ezek nagyon falánk vérszívók és sokkal több vért fogyasztanak, mint az utóbbi két faj.
• A lárvák behatolása a borbe esetenként borgyulladást is okozhat a bor kipirosodásával, viszketéssel, göbökkel. Ez foleg az állatok lábvégein figyelheto meg,elsosorban az ujjak közötti részen.

Veszélyes-e az emberre? Közegészségügyi vonatkozások.

• Kisállataink kampósférgessége zoonózis, azaz állatról embere terjedo betegség. Ez a leggyakoribb oka az ún. cutan larva migrans (=féreglárva vándorlás a borben) vagy másnéven creeping eruption (=”kúszó” kiütés) nevu kórképnek. A lárvák borben történo vándorlása intenzív viszketést, borpírt, göbök kialakulását okozza a behatolás helyén. A viszketés többnyire az éjszakai órákban kifejezett. A bor alatt vékony, cérnaszeru, kanyargós lefutású, vöröses-barna gyulladásos folyamat  is kialakulhat. Leggyakrabban a lábvégeken,  kézen látható. Az elváltozás önkorlátozó jellegu, néhány hét alatt magától gyógyul, komplikációként az ún. Löffler-szindróma léphet fel (a tüdo extenzív infiltrációja eosinophil sejtekkel, amit azok vérbeli megszaporodása is kísér).

• Az ember leggyakrabban borön keresztül fertozodik a harmadik stádiumú lárvával. Az  Ancylostoma caninum a mélyebb szövetekbe is vándorolhat és ott nyugalmi stádiumba kerülhet. Esetenként a belso szervekben is végezhet vándorlást, így akár eljuthat a bélcsatornáig és eosinophil sejtes bélgyulladást okozhat. A féreglárva nem tud az emberben kifejlett féreggé alakulni, így szaporodni és petét termelni sem tud. Súlyos hasi fájdalmasság és eosinophilia okozója is lehet.
• A fertozés többnyire a lárvákkal fertozött talaj révén történik, így leginkább veszélyeztettek a földmuvesek, kertészek, vízvezetékszerelok, a fertozött talajon napozók, és a fertozött homokozóban játszó gyermekek.
• Korai és rendszeres féregtelenítés kisállatainknál alapveto jelentoségu, hogy környezetünk ne kontaminálódjon a kampósférgek petéivel és lárváival. Kutyákat csak pórázon vigyük sétálni és ürüléküket azonnal távolítsuk el annak érdekében, hogy a közterületeket (játszótér, homokozó) óvjuk a szennyezodéstol. Gyermekeink homokozóját fedjük le, amikor nem játszanak benne.
• Kedvenceink korrekt módon történo féregtelenítéséhez olvassa el az orsóférgesség fejezet végén leírtakat.