|
vasárnap, 2009 február 22
A Beagle Pain szindróma kialakulásában immun rendszer működési gondokat és öröklődési faktorokat feltételeznek. A tünetek tipikusan 4 és 10 hónapos kor között jelentkeznek először, bár idősebb korban is bármikor előfordulhatnak.Kan és szuka kutyák nagyjából egyenlő arányban betegednek meg. A betegség rendkivül gyorsan fejlődik ki, az első tünetek félrevezetőek is lehetnek, ugyanis kedvencünk nem akar ugatni, nem nyitja ki a száját, lázas, felhúzott hassal, mereven áll, letargiás és nem akar megmozdulni. Az állat vizsgálatkor mereven mozgatja a nyakát, hasi tapintásra fájdalmat jelez. Néha a betegség néhány napon belül magától is elmúlik, azonban rövid időn belül(néhány hét vagy hónap) ismét megjelenhet. Röntgen vizsgálattal a nyaki tájékon elváltozás általában nem látható, vérvizsgálattal csak enyhe, nem specifikus elváltozások észrevehetők, mint pl. anémia, leukocytozis, neutrophilia és hypoalbuminémia. Rendelőnkben már előfordult, hogy a meglévő tünetek alapján hasnyálmirigy gyulladás gyanuja merült fel és csak az alaposabb vizsgálattal jöttünk rá a valódi problémára. A kezelés szempontjából alapvető jelentőségű, hogy egyéb lehetséges problémákat kizárjunk, mint pl. a baktériumok okozta agyhártya gyulladás, daganat, discospondylitis,gerinc sérv, stb.
Kezelés elsősorban szteroid kúrából áll, amit eleinte magas adagban, majd a tünetek múlásával egyidőben csökkentett adagban kell folytatni.Az antibiotikumoknak a jelentősége és haszna nem bizonyított ennél a tünetcsoportnál.
Ugyanilyen tünetek figyelhetők meg Boxereknél és Berni Pásztor kutyáknál.
Kategóriá(k): Betegségek | Nincs hozzászólás »
csütörtök, 2009 február 19
BABÉZIA
Kullancsok által kutyákra terjesztett betegségek közül az egyik legártalmasabb. A betegség leggyakrabban kora tavasszal és ősszel jelentkezik, bár előfordulásával- egyre inkább- egész évben számolnunk kell. Vérszíváskor a kullancs parazitát (Babézia) juttat az állat vérébe.
A parazita a vörös vérsejtekben elszaporodik, majd rövid időn belül klinikai tüneteket okoz.
A kutyák általában lázasak, bágyadtak, elesettek lesznek („nem úgy viselkedik, ahogy szokott”), majd rövidesen a vizeletük elkezd sötétedni. A betegség vége felé a vizelet kávészínű lesz, a kutya besárgul. Kezelés nélkül a babéziózis az esetek többségében halálos, a kutyák vérszegénység és veseelégtelenség következtében a tünetek megjelenését követő 3-5 napon belül elpusztulnak. A betegség egyértelmű diagnosztizálása a vérben lévő parazita kimutatásával lehetséges, azonban a legtöbb esetben a vizeletben felbukkanó „vérfesték”diagnosztizálása is elegendő. A babéziózisnál a korai diagnózis és kezelés alapvető, már 1-2 napos késlekedés a kutya halálával járhat! Enyhébb esetekben az injekciós és antibiotikumos kezelés elegendő, súlyosabb eseteknél kórházi ellátásra (infúzió, transzfúzió
injekciós és antibiotikumos kezelés) is szükség van. A gyógyulást követő 2 hét múlva egy ismétlő injekcióval biztosabbak lehetünk abban, hogy a parazitát kiirtottuk a kutya véréből.
Babéziózis ellen védőoltás Magyarországon nincs forgalomban, a betegség emberre nem ragályos.
Védekezés kizárólag kullancsirtással (kutyán és a környezetében) lehetséges.
A kullancsok rövid időn belül immunisak lesznek az ellenük használt kullancsirtókkal szemben és 100 %-ra semmilyen termék sem nyújt védelmet.
Babéziózison átesett kutyáknál erősen javasolt a Lyme kór elleni teszt is.A kullancsok a babézia mellett egyidejűleg a Lyme kór kórokozóját is az állat vérébe juttathatják!
LYME KÓR
A lyme kór a babéziózishoz képest egy lassan, alattomosan terjedő betegség, melyet egy kullancs által terjesztett másik parazita ( Borellia) okoz. Bőrelváltozások, sántaság, szív panaszok, nyirokcsomó duzzanatok, illetve hetek-hónapok óta húzódó bármilyen idült probléma esetén a Lyme kórra is gondolnunk kell. A lyme kór emberre is fertőző, vérrel illetve kullancscsípéssel terjed, kutyától nem kapható el.
A betegség diagnosztizálása vérből lehetséges. A parazitát hosszú ideig tartó gyógyszeres kezeléssel lehet elpusztítani, sajnos- a legtöbb esetben- a parazita által a szervezetben okozott károkat már csak mérsékelni lehet. Lyme kór ellen kutyák részére védőoltás kapható, sajnos a gyakorlatban sokan kullancs elleni oltásnak hívják, pedig az oltás a kullancs ellen nem, csak a lyme kór ellen véd.
Kullancsok ellen –saját tapasztalatunk szerint- az alábbi termékek hatásosak:
Azonnali hatás, maximum 1-2 napos védelemmel: Neostomosan (Kutya, macska),Neocidol (csak felnőtt kutya), Tactic (csak kutya)
Hosszú távú hatás hetekre, esetleg hónapokra: Scalibor nyakörv(kutya), Promeris Duo cseppek(kutya), Bolfo nyakörv( kutya, macska), Practic cseppek cseppek (kutya)Duowin contact cseppek(kutya)
Erős fertőzés esetén érdemes a nyakörveket cseppekkel kombinálni.
Kategóriá(k): Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
csütörtök, 2009 február 19
MACSKÁK HALÁLOS FERTŐZŐ BETEGSÉGEI
FIP:(Feline Infectious Peritonitis) macskák fertőző hashártya gyulladása. Magyarországon eléggé gyakori (régen ritkának mondott !!!) megbetegedés, sajnos diagnosztizálása csak a betegség végső stádiumában egyértelmű. A betegséget egy emberre nem veszélyes un. corona vírus okozza, amely szájon és orron keresztül jut el a gyomorba és a belekbe. Ez a vírus genetikai mutációt követően (akár évek múlva) válik „rossz vírussá” és kezdi az un. FIP tüneteket kialakítani: lesoványodás, vérszegénység, sárgaság, hasűri foyadék és/vagy daganatok miatt megnövekedett has, nehéz légzés, stb. A betegség jelenlegi tudásunk szerint gyógyíthatatlan, bármelyik életkorban bekövetkezhet, azonban elsősorban a fiatal (1-3 éves) és a nagyon idős (8-10 éves) macskák betegsége. Antibiotikumokkal, szteroidokkal, infúzióval, interferonnal és egyéb kiegészítő terápiával a végső stádiumban lévő macskák élete néhány héttel, a korai és közép stádiumban lévőké néhány hónappal hosszabbítható meg. Pozitív teszt csak a tünetekkel együtt értékelhető, az oltás jelenleg nem nyújt biztonságos védelmet (aki kéri, csak annak oltunk).
Megoldásnak a macskák ivartalanítása és –ha lehetséges- bent tartása tűnik.
Macska AIDS: Bár a macska AIDS vírusa az emberi AIDS vírusával egy családba tartozik, ennek ellenére a betegség emberre nem ragályos. Elsősorban a nem ivartalanított kandúrok betegsége, azonban a vírus harapással és vérrel bármilyen korú és nemű macskára átterjed!
A betegség leggyakrabban több év lappangási idő után jelenik meg és elsősorban vérszegénységet, daganatokat okozva pusztítja el a macskát. A macskákat az USA-ban már oltják a betegség ellen, Magyarországon jelenleg csak a teszt áll rendelkezésünkre. A pozitív macskák akár évekig is elélhetnek minimális gyógyszeres kezelés mellett, egészen a végső stádiumig. A pozitív macskát a további fertőzés elkerülése érdekében célszerű a többi macskától elkülöníteni.
Megoldásnak a macskák ivartalanítása, tesztelése, és- ha lehetséges- bent tartása tűnik.
Rendelőnkben a tesztelt macskák 10%-a Aids pozitív!
Macska leukémia (leukózis): Szintén vírusos és macskákra halálos betegség, emberre nem veszélyes. A vírus vérrel, nyállal, harapással valamint születéskor jut el az egyik macskából a másikba. Néha hetek, hónapok alatt beteggé tesz egy macskát, de előfordul, hogy a lappangási idő években mérhető. A macskák viszonylag ellenállóak a vírussal szemben, azonban a megbetegedett macskák élettartama csak hónapokban mérhető. A vírus a macskát legyengíti, vérszegénységet, fertőzéseket és daganatokat okoz, ami a macska pusztulásához vezet.
A leukémia teszt megbízható, gyors. A vírus ellen oltás is van, ezt érdemes a tesztelés után elvégeztetni.
Megoldásnak a macskák ivartalanítása, tesztelése, oltása és – ha lehetséges- bent tartása tűnik.
Rendelőnkben a tesztelt macskák 40%-a leukémia pozitív!!!!
A macskákat 6 hónapos kor alatt leukémia ellen kell tesztelni, 6 hónapos kor felett leukémia és AIDS ellen. FIP teszt bármikor lehetséges.
A macskákat leukémia ellen alapimmunizáláskor kétszer kell oltani 3 hetes eltéréssel, majd évente egyszer emlékeztető oltást kell kapniuk. FIP oltás szükségessége megosztja az állatorvos társadalmat.
Kategóriá(k): Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
csütörtök, 2009 február 19
A Shar Pei láz általában 12-18 hónapos kor körül jelentkezik, jellemzője a minden indok nélküli igen magas (40-41 fokos) láz. A láz leggyakoribb kísérő tünete a”boka” izület duzzanata. Ritkábban pofa tájék vizenyője is látható, illetve hasi panaszok is jelentkezhetnek.
A betegség 2-3 nap alatt magától is meggyógyul, azonban érdemes fájdalomcsillapítókkal a betegség lefolyását gyorsítani, illetve enyhíteni. A láz eleinte viszonylag gyakori, majd a kor előrehaladtával a betegség egyre ritkábban jelentkezik.
Lázas állapotban a szervezetben gyulladásos fehérjék szabadulnak fel és kerülnek a véráramba, majd lebomlásuk után a vesén keresztül ürülnek ki. Egyes állatokban - génhibából eredően- a gyulladásos fehérjék nem, vagy csak részben bomlanak le, és kialakulnak az amyloidok. Az amyloidok nem tudnak a vesén keresztül távozni, néhány év alatt különböző szervekben lerakódnak, normális működésüket befolyásolják, károsítják. Elsősorban a vese, ritkábban máj és a lép amyloidózisa figyelhető meg.
Vannak olyan Shar Pei kutyák amelyekben kialakul a magas láz, de nem betegszenek meg amyloidózisban. Jelenlegi tudásunk szerint 100 %-os biztonsággal csak vese, vagy máj biopsziából lehet amyloidózist diagnosztizálni. Kezelés elsősorban a tünetekre irányul, bár kísérleti gyógyszerek némely esetben javulást eredményeztek, azonban a prognózis továbbra sem kedvező. Amyloidózisban megbetegedett kutyák általában 3-5 éves életkor között vese elégtelenségben elpusztulnak.
Megelőzés.
Az amyloidok kialakulásában elsődleges szerepe van a magas láznak, ezért elsősorban a lázas periódusokat kell lerövidíteni. Fiatal felnőtt kutyáknál érdemes vesekímélő tápot vagy házilag készített vese diétát alkalmazni, hogy az elkerülhetetlen vese elégtelenséget lelassítsuk.
Érdemes félévente vérvétellel máj és vese paramétereket vizsgáltatni.
Minden tenyészetben előfordulhat amyloidózis, a betegségről a tenyésztők nem tehetnek, de nagy felelősségük van az amyloidozissal „fertőzött” vonalak tenyésztésből történő kivonásában.
És a lényeg:
NEM MINDEN LÁZ SHAR PEI LÁZ !!!
Kategóriá(k): Betegségek | Nincs hozzászólás »
hétfő, 2009 február 16
Csípte Önt már meg egy szúnyog?
A bőrférgesség kórokozója egy kb. 15 cm hosszúságot is elérő fonálféreg, amely hazánkban is megjelent.A felnőtt féreg apró, mikroszkóp alatt jól látható lárváit szúnyogok terjesztik vérszívás útján.A lárvák a vérárammal bárhova eljuthatnak, azonban elsősorban a bőrben (néha a tüdőben, szemben) telepednek meg és több hónapos fejlődés után kifejlett, felnőtt férgekké válnak.A felnőtt egyedek akár 3-4 évig is életképesek maradnak.A bőrférgek életük során egyre több lárvát juttatnak az állat vérébe, amelyek vagy további felnőtt férgekké fejlődnek, vagy szúnyogok közvetítésével más állatokba, vagy akár emberbe is eljuthatnak.
A betegség tehát állatról emberre szúnyogcsípés útján terjedhet.
A kifejlett férgek kedvenceinkben csomók, duzanatok formájában jelennek meg elsősorban, bár viszkető, ekcémás bőrgyuladás esetén is érdemes a betegségre gondolni.A bőrférgességet akár néhány csepp vérből is diagnosztizálni lehet, néha csomók, daganatok műtéti eltávolítása után a felnőtt féreg a csomóban megtalálható.Ha kedvencünk bőrférgességre pozitív lett, elsődleges feladat a lárvák elpusztítása és csak ezt követheti a bőrférgek kimetszése.USA-ban szívférgesség kezelésére van egy injekciós készítmény(immiticide), de ez Magyarországon jelenleg nem kapható és bőrférgességre nem bizonyított, hogy működne.
Jelenleg egyetlen lehetőségünk a lárvák elpusztítása (ha pozitív az állat) vagy a megelőzés (ha negatív).
Gyógykezelésre és megelőzésre is ugyanazok a termékek használhatók, ráadásul ezek a készítmények még egyéb élősködők ellen is hatékonyak lehetnek.
FONTOS TUDNI:Rendelőnkben tesztelt állatok 16-17%-a pozitív! Ez rendkívül magas arány, és mivel az eredményt jelenleg egy csepp vérből határozzuk meg, ezért előfordulhat, hogy ez az arány jóval magasabb.
KEZELÉS:mivel a bőrféreg elleni készítmények a lárvákat szinte azonnal elkezdik pusztítani, a lárvák a vérárammal sodródva kisebb erekbe jutnak, ahol trombózist okozhatnak.Ennek súlyos következményei lehetnek, praxisunkban a gyógyszer beadását követő 24 órában előfordult féloldali ödémásodás, vérhányás.Bőrféreg pozitív eseteket a kezelés megkezdése előtt érdemes rövid hatású szteroiddal kezelni, valamint a vénás katétert behelyezni és 24 órás megfigyelésen tartani az állatot.A kezelést követő 2-3 hétig fontos kedvencünk nyugalmának biztosítása, pihentetése.
Ha Ön szeretné megelőzni a bajt, akkor forduljon állatorvosához és kérje, hogy kedvencét tesztelje le bőrférgességre.
Ha állatorvosa Advocate, Stronghold cseppeket, vagy Milbemax tablettát javasol pl. férgességre, atkásságra,stb., akkor e termékek használata előtt kérje a bőrférgesség tesztet.
Tapasztalataink szerint mindhárom termék nagyjából hasonlóan jól működik.
És mi történik akor, ha Önt megcsípi egy szúnyog?
Természetesen nem minden szúnyog hordozza a bőrféreg lárvákat!Nem kell megijedni, viszont ha kezünkről, arcunkról, stb. egy csomó nem múlik el és bőrgyógyászhoz megyünk, érdemes a bőrférgességről is megkérdezni humán kollégánkat. (jelenleg van egy olyan bőrférgességre pozitív esetünk, ahol a gazda tüdejében is találtak csomókat, és a vizsgálatok során a humán kollégák a bőrférgeséget is a lehetséges diagnózisok közé vették fel)
Kategóriá(k): Betegségek | Nincs hozzászólás »
vasárnap, 2009 február 15
A 2009. január 01-től hatályba lépett, a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet előírásai következtében részben megváltoztak az ebek tartásához és kötelező veszettség elleni védőoltásához kapcsolódó szabályok.
Ezért az Országos Főállatorvos és a Magyar Állatorvosi Kamara az alábbi tájékoztatóval kívánja elősegíteni az állattartók jogkövető magatartását:
1.) A korábbiaktól eltérően 2009. január 01-től az eb tartója nem a területileg illetékes önkormányzatnak, hanem az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó, az eb tartója által szabadon választott magán-állatorvosnak köteles bejelenteni, ha az állata a három hónapos kort elérte, elhullott vagy elkóborolt, vagy új tulajdonoshoz került.
2.) Az új tulajdonosnak az eb tulajdonába kerülését be kell jelentenie az általa szabadon választott, az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán-állatorvos felé. A bejelentésnek tartalmaznia kell a legutóbbi veszettség elleni védőoltás helyszínét, időpontját, a védőoltást beadó állatorvos nevét és kamarai bélyegzőjének számát is. A bejelentés történhet a kutya oltási könyvének bemutatásával is.
3.) Az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása továbbra is a kutya tartójának kötelessége. Az állattartó köteles minden három hónapos életkort elért ebet 30 napon belül veszettség ellen saját költségén magán-állatorvossal beoltatni, az oltást az első oltást követően 6 hónapon belül
megismételtetni, majd ezt követően a kutyát évenként veszettség ellen beoltatni.
4.) A kutyák veszettség elleni védőoltását valamennyi magán-állatorvos elvégezheti. Az oltást végző magán-állatorvos köteles az oltás beadását a helyszínen az állat oltási könyvében és/vagy az egységes európai állatútlevelében a saját kezű aláírásával és a kamarai bélyegzőjének lenyomatával igazolni.
5.) A rendelet 2009. január 01-től kezdődően a kutyák veszettség elleni védőoltásának igazolására vagy a kutyák, macskák, görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról szóló, a Bizottság 2003. november 26-i 2003/803/EK határozatának melléklete szerinti útlevelet (egységes európai állatútlevél), vagy egy új, pontosan meghatározott tartalmú oltási könyvet (Kisállat Egészségügyi Könyv) ír elő. Az új típusú oltási könyvek egyedileg sorszámozottak, a sorszámokat a Magyar Állatorvosi Kamara adja ki.
6.) 2009-ben az ebek veszettség elleni védőoltásának igazolásához csak azoknak az állatoknak kötelező az új, a rendelet előírásainak megfelelő Kisállat Egészségügyi Könyv kiállítása, amelyek 2009. január 01-ig még nem kapták meg az első veszettség elleni védőoltásukat, vagy az oltási könyvüket pótolni szükséges, esetleg az állat tulajdonosának a személye
megváltozik. Minden egyéb esetben a 2009. év folyamán változatlanul használhatóak a korábban kiállított oltási könyvek. 2010-ben valamennyi, a rendelet előírásainak meg nem felelő oltási könyvet le kell cserélni legkésőbb akkor, amikor az állatot veszettség ellen beoltják. 2010. január 01-től már csak a rendelet előírásainak megfelelő Kisállat Egészségügyi Könyvben vagy az egységes európai állatútlevélben igazolható a veszettség elleni védőoltás beadása.
7.) Azt az ebet, amelyik nem részesült az életkorának megfelelően előírtak szerinti (érvényes) veszettség elleni védőoltásban, veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni. A veszettség szempontjából aggályos állatot tizennégy napra hatósági megfigyelés alá kell vonni, és - amennyiben még nincs - az ebeket elektronikus azonosító transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochippel) a tulajdonos költségére meg kell jelölni. A megfigyelés megszüntetésével egy időben az érvényes veszettség elleni védőoltással nem rendelkező eb veszettség elleni beoltását el kell rendelni. Az oltatási kötelezettség elmulasztásakor az állat tartójával szemben bírság is kiszabható.
8.) Az állattartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt a veszettség elleni védőoltás beadatását ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából.
Budapest, 2009. január 05.
Országos Főállatorvos
Magyar Állatorvosi Kamara
Kategóriá(k): Vakcinázás | Nincs hozzászólás »
péntek, 2009 február 13

Mi okozza a veszettséget?
A veszettség (rabies, lyssa) egy vírus okozta fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz melegvérű állatokban (madarakban, emlősökben) és emberekben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben (nagyon ritka kivételtől eltekintve) halálos kimenetelű betegség. Az idegrendszeri tünetek kialakulása előtt un. poszt expozíciós sorozatoltással meggátolható a betegség kifejlődése. Mindösszesen eddig 6 ismert esetben számoltak be arról, hogy az idegrendszeri tünetek kialakulása után a páciens túlélte a fertőzést.
Hogy jön létre a fertőzés?
A fertőzés leggyakoribb formájában a veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe. Ha a fertőzött szervezet nem rendelkezik kellő immunitással a kórokozó ellen, kialakulnak a visszafordíthatatlan idegrendszeri tünetek, és a kórfolyamat következetesen halállal végződik.
Mik a veszettség tünetei?
A veszettség főbb tünetei: nyálzás (nyálcsorgás), lógó állkapocs, széjjeltérő kancsalság (strabismus divergens), viselkedészavar (agresszió), kóborlási hajlam, emészthetetlen tárgyak (kő, kavics, fadarab) lenyelése, majd nyelészavar, nagyon jellegzetes rekedté váló hang ( a hangszálakat ellátó ideg bénulása miatt), víziszony (hydrophobia, ugyanis a bénulások előtt a nyelés görcsös fájdalmat okoz). A vadon élő állatokra a szokatlan szelídség jellemző, de bármilyen ingerhatásra előtörhet belőlük az agresszivitás.
Van-e Magyarországon veszettség?
Járványtanilag két fajta fertőzöttségi szint különböztethető meg - az urbánus, és a szilvatikus. Előbbi azt jelenti, hogy kóbor háziállatok között terjed a veszettség, utóbbi azt, hogy csak vadon élő állatok között terjed (hazánkban jellemzően rókák között), és alkalomszerűen terjed át háziállatokra. Magyarország, köszönhetően az évtizedek óta kötelező oltásnak, az urbánus veszettségtől mentes, ám a szilvatikustól még nem.
Veszettség elleni védőoltás
Hazánkban az ebek veszettség elleni oltása a harmincas évek óta kötelező. Ma a jogszabályok szerint a tulajdonos köteles kutyáját a három hónapos kor elérésekor 30 napon belül beoltatni, majd hat hónapon belül ismét, ezt követően pedig évente egyszer. Az első életévben a kutyának tehát két veszettség elleni oltással kell rendelkeznie. Innentől kezdve már évente kell az oltást megkapnia. Csak egészséges, megvizsgált, panaszmentes állat oltható, a megfelelő immunválasz elérése céljából, ha az oltáshoz képest két héten belül nem mart embert, és nem áll hatósági megfigyelés alatt.
Hol történhet a veszettség elleni védőoltás beadása?
Az ebek veszettség elleni védőoltása három módon történhet: az állat tartási helyén, állatorvosi rendelőben, vagy szervezetten, összevezetett formában.
A szervezett oltás (más néven: összevezetéses) révén lehetett régen elérni, hogy minél több kutya be legyen oltva. Uniós tagságunkból adódóan változás várható az összevezetett veszettségoltások terén.
A legkényelmesebb az állat tartási helyén, vagy az állatorvosi rendelőben történő oltás. Ez nem szezonhoz kötött, az év bármely időszakában lehetőség van kedvencük veszettség elleni oltásának elvégzésére. Ezen kívül nem kell kitennünk kedvencünket a felesleges stressznek, ami egy összevezetéses oltással jár és az oltás beadása előtt az állatorvos nyugodt körülmények között tudja megvizsgálni a pácienst.
A veszettség oltás elmulasztása szabálysértési eljárást vonhat maga után a tulajdonossal szemben, valamint az eb kártalanítás nélküli végleges elaltatását. Jelenleg csak a kutyák oltása kötelező. Ajánlott azonban más húsevő háziállatainkat is beoltatni (macska, vadászgörény), hiszen ők is terjeszthetik a veszettséget, pláne ha kertben tartott állatról van szó! Ennek jelentőségét jelzi, hogy az utóbbi évek emberi veszettség eseteiben többnyire macskáktól származott a kórokozó.
Oltási igazolvány
Ha a kutya embert mar, karmol vagy harap az oltási könyvet be kell mutatni az illetékes hatóságnak ( körzeti orvos, állatorvos), ezért kérjük az oltási igazolványt őrizzék meg.2009 Január elsejével az oltási igazolványokat számozot oltási könyvre cserélik le az állatorvosok, hogy a visszaélések gyakoriságát lecsökkentsék, illetve az állatok és tulajdonosaik könnyebben azonosíthatóak legyenek.
Féregtelenítés
Nagyon fontos a féregtelenítő készítmény beadása. Ez ugyan évente csak egyszer kötelező, de a megfelelő védelem csak akkor várható, ha a kutyákat, és a velük együtt tartott macskákat havonta tablettás vagy nyakra csepentős oldat formájában kezelésben részesítjük. Ez fontos közegészségügyi jelentőségű, ugyanis kedvenceink “gilisztái” emberekben is jelentkezhetnek, és ilyenkor elsősorban a gyerekek veszélyeztetettek.
Kérünk minden tulajdonost, hogy ellenőrizze kedvence oltási könyvében az utolsó veszettségoltás időpontját, és annak egy éves letelte előtt oltassa újra kutyáját, macskáját vagy vadászgörényét !

Szeretettel várunk minden állattartót és kedvenceit a
Tatai Állatgyógyászati Központban!
Telefon: 34-383-550
Mobil:30-529-7727
Kategóriá(k): Betegségek, Vakcinázás | Nincs hozzászólás »
kedd, 2009 január 13
Karácsony táján megszaporodnak a lakásban tartott kutyákat, macskákat fenyegető veszélyek. Sokszor nem is gondolná az ember, mi mindenre kell odafigyelni ilyenkor, ha szeretnénk megkímélni kedvencünket egy kis gyomorrontástól, vagy esetleg akár nagyobb problémáktól. Az alábbiakban szeretnénk összefoglalni, mikre kell ilyenkor odafigyelni:
Veszélyes élelmiszerek
Romlott, penészes ételek: A sok karácsonyi maradék, valamint a konyhai hulladék véletlenül a kutyák, macskánk elé kerülhet. Ők természetesen örömmel laknak jól ezekből, azonban sok esetben súlyos hasmenést, esetleg komolyabb ételmérgezést, fertőzést kaphatnak. A penészes, avas élelmiszerek (például avas földimogyoró) szintén káros hatással lehetnek állatainkra.
Csokoládé: Hihetetlen, de igaz. A csokoládéban található anyagok (teobromin, koffein) hiperaktivitást, remegést, felgyorsult érverést, hányást és hasmenést okozhatnak. Kistestű, torkos állatok azonban akár el is pusztulhatnak 3-4 tábla keserű csokoládé elfogyasztásától. Ha mindenképpen csokoládéval szeretne kedveskedni jószágainak, inkább válasszon tejcsokoládét, és abból se adjon sokat. A csokoládé okozta toxikózisról, tüneteiröl és gyógykezeléséröl itt olvashatnak.
Hagyma: A hagymában, fokhagymában található egyik kéntartalmú molekula felelős a mérgező hatás kialakulásáért. A vörösvérsejteket támadja, “kevésvérűséget” (anémiát) okoz. Hatása csak tartósabb fogyasztása után jelentkezik: három napig kell testtömeg kilogrammonként 30 gramm hagymát elfogyasztania kutyánknak, hogy abból baja legyen. Macskák esetében hagymaport tartalmazó bébiétel elfogyasztása után írtak le mérgezést a szakirodalomban.
Macadamia dió: ez a hazánkban kevésbé ismert dió gyengeséget, lázat, mozgászavarokat okozhat állatainkban (egyes csokoládékban előfordulhat!). A mérgező dózis 2,5 g/ testtömeg kg.
Élesztő: Igen veszélyes anyag, hiszen a test magas hőmérséklete hatására a gyomorban kelésnek indul, ami közben mérete megsokszorozódik, így felfúvódást, hasi görcsöket, bélelzáródást okozhat. Emellett a kelés közben etanol (alkohol) képződik, ami szintén káros hatással van az ehhez nem szokott kutyánkra, macskánkra.
Alkohol: Az alkoholos italok fogyasztása az emberek részegségéhez hasonló kellemetlen tüneteket okozhat.
Mazsola, szőlő: Bizonyos szőlőfajták kutyákban veseelégtelenséget okozhatnak. A pontos hatásmechanizmus a mai napig nem tisztázott, azonban jobb vigyázni.
Dohány: A családi ünnepek alkalmával magára hagyott cigaretták, szivarok érdekesek lehetnek egy kutya szemén keresztül, megkóstolásukért azonban nagy árat fizetnek: 1-2 cigaretta, vagy szivar lenyelése hamar súlyos tünetekhez vezet: az állat kapkodja a levegőt, nyálzik, hányás, hasmenés előfordulhat. Súlyos esetben az incidens az állat halálához is vezethet.
Zsíros, sós ételek: az ilyen élelmiszerek bár bizonyára tetszenek az állatoknak, de hasmenést okoznak.
Egyéb karácsonyfa körüli veszélyek
Díszek: A gömbdíszek összeroppantva éles üvegdarabokra törnek, amik akár külső-, akár a szájüregben, bélben előforduló sérüléseket okozhatnak.
Szaloncukor: A szaloncukrok alufólia borítása nem emészthető anyag, így bélelzáródást okozhat. További veszélyforrás a fém (drót) szaloncukor felfüggesztő, ami lenyelve szintén súlyos problémákhoz vezethet.
Drótok: A karácsonyfa világítására szolgáló égők drótjának elrágása áramütéshez, jobb esetben csak égési sérülésekhez vezet, azon túl, hogy az esetleges zárlat a lakásban is kárt tehet…
Egyéb téli veszélyek
Fagyálló folyadék: A téli időszakban állandó veszélyt jelent a fagyálló folyadék, amely etilén-glikol nevű anyaga révén halálos veszélyt rejt állatainkra nézve. Az anyag édeskés, így a legtöbb állat szívesen kóstolja, azonban tudnunk kell, hogy egy kistestú macska például már pár milliliter folyadéktól elpusztulhat. Vigyázzon, hogy ne hagyja a leengedett, kifolyt folyadékot szabadon.
Egérirtók: A különféle egérirtó mérgek a kutyákra, macskákra is veszélyesek. Sőt, amennyiben egy macska egérirtót fogyasztott egereket eszik, a mérgezés így is kialakulhat. Ezek a készítmények rendszerint véralvadásgátló anyagokat tartalmaznak, így a tünetek is ebből adódóan jelentkeznek: vérszegénység, vérzékenység.
Gyógyszerek: A téli megfázások idején sokszor juthat hozzá a kutya vagy macska is a lakásban elhagyott gyógyszekhez. Fontos tudnunk, hogy ami az embereknek adott esetben orvosság, az állatainkat sok esetben meg is ölheti. Például 1-2 Aspirin tabletta elfogyasztása a macskákban súlyos következményekkel jár.Semmilyen emberi gyógyszert ne adjon kedvencének addig, amig állatorvosával nem konzultált!!!!!!!
Petárdák: Szilveszterkor a sok petárda robbanás miatt az állatok gyakran pánikba esnek, és akár el is szökhetnek ijedtükben otthonról. Ha kutyája ijedős, keressen fel bennünkett, hogy milyen nyugtató adható esetleg neki, amitől jóízűen átalussza majd ezt a - számára - kellemetlen éjszakát.
Remélem, hogy a fenti gyűjtemény nem veszi el a kedvét senkinek attól, hogy négylábú barátjával töltse az Ünnepeket! Vigyázzunk rájuk!
Kategóriá(k): Mérgezések | Nincs hozzászólás »
|
Keresés
Cím:Tatai Állatgyógyászati Központ
2890 Tata
Bajcsy-Zsilinszky utca 31.
Vonalas telefon : 34-383-550
Mobil telefon : 30-529-7727
Praxis fax : 34-383-550
E-mail:tataiallatorvos@hotmail.com
Honlapunk elérhetősége:
www.hungaropet.com/tataiallatorvos
Nyitva:Hétfő: 8-22 h
Kedd : 8-22 h
Szerda: 8-22 h
Csütörtök: 8-22 h
Péntek:8-22 h
Szombat:8-20 h
Vasárnap: 8-20 h
Nyitvatartási idő után:
Behívásra jön be az állatorvos!
Orvosok:Dr.Osvald Attila
Dr.Mandeville Éva
Dr.Altrichter Bekény
Dr.Csúz Andrea
Dr.Lehner Zsolt
Szponzorálja:
|