Zoonózisok-Állatról emberre terjedo betegségek

  

Az állatoktól – kutyáktól, macskáktól, más házikedvencektol vagy vadon élo állatoktól- elkapható fertozo betegségek száma száz felett van. Természetesen nem kell megijedni a potenciális veszélyektol, ám bizonyos higiénés alapszabályokat érdemes betartani, különösen gyerekek, terhes anyák, idosek vagy krónikus betegek számára!

 

Állatról emberre terjedo betegségeket hobbiállatok is közvetíthetnek. A fertozések változatosak mind a kórokozó mibenléte (vírus, baktérium, gomba, egysejtu, féreg), mind a terjedés módja (lenyelés, belélegzés, borön át) szempontjából. A megfelelo odafigyeléssel és állatorvosi segédlettel, a kötelezo óvintézkedéseket és higiénés szabályokat betartva nevelt hobbiállatok azonban nem jelentenek komoly veszélyt az egészséges immunrendszeru gazdára.

 

Kutyák és cicák

 

Kutyák és macskák leginkább bélférgek okozta betegséget terjesztenek, leggyakrabban toxocariasist. Egysejtu élosködo a toxoplasma, amit elsosorban macskák terjesztenek ürülékükkel. A terhes noknek kell különösen kerülni a fertozés lehetoségét, mert magzati ártalmat okozhat.

 

A macskakarmolási betegség kórokozója a Bartonella henselae nevu baktérium, ami a macska nyálából mosakodás közben a karmára, onnan borsérülésen át az ember szervezetébe kerül és okoz lázas betegséget helyi nyirokcsomóduzzanattal. A macskák között a baktériumot bolhák terjesztik.

 

A kullancsok, bolhák állatokról emberre kerülve terjeszthetnek betegségeket. Kedvenceink hazahozhatják ezeket az ízeltlábúakat, melyek átkerülhetnek a gazdira, bár jó higiénés viszonyok és odafigyelés közepette nem nagy eséllyel, jelentoségük inkább a fertozések állatok közötti átvitelében van. Kullancs emberre Lyme-kórt, agyvelogyulladást (kullancsencephalitis vírus) és tularaemiát (nyúlpestis) terjeszthet. A bolha elvileg pestist is terjeszthet, de ehhez vadon élo fertozött rágcsálóból kell származnia.

 

A vadon élo emlos állatok (róka, patkány, denevér, hörcsög) veszettséget terjeszthetnek elkóborolt háziállatra is, ezért fontos az évenkénti védooltás.

 

Egyéb állatok környezetünkben

 

Rágcsálók vizeletével terjed a leptospirosis. A betegség magas lázzal, esetenként súlyos, halálos máj- és veseelégtelenséggel, savós agyhártyagyulladással jár.

 

A díszpapagájoktól atípusos tüdogyulladást, psittacosist lehet kapni. Kórokozója a Chlamydia psittaci.

 

Hüllok igen ragályos Salmonella baktériumokat ürítenek, ami az emberben hasmenést, ritkán más súlyos betegséget okozhat.

 

Trópusi halak borfertozést okozhatnak az akvárium tisztításakor, ilyen a Mycobacterium marinum.

 

Trópusokról származó állatok egzotikus betegséget terjeszthetnek (pl. majomhimlo). Tanácsos állatorvos véleményét kérni a veszélyekrol. Bármilyen sokféle állatközvetítette fertozést ismerünk, mindig várható újabb, eddig ismeretlen, vagy ilyen módon korábban betegséget nem okozó kórokozók felbukkanása.

 

Olyan betegségeket is terjesztenek állatok, melyek egészséges egyénekben nem, vagy csak enyhe problémákat okoznak, azonban immunitásukban sérült egyénekben életveszélyesek lehetnek.

 

A legfontosabb szabályok!

 

- Mindig adassa be házikedvenceinek a kötelezo védooltásokat!

- Végeztesse el rendszeresen a féregtelenítést!

- Riassza és irtsa az ízeltlábú élosködoket (bolha, kullancs)!

- Óvakodjon attól, hogy kedvencei vadon élo állatokkal kerüljenek kapcsolatba!

- Ne feledkezzen meg a gondos szappanos kézmosásról, különösen hüllok érintése után!

- Vigyázzon, hogy kisgyermekek ne vegyenek szájukba potenciálisan szennyezett talajt!

- Használat után fedje le a homokozót, hogy a macskák ne használhassák ürítésre!

- Az állatokkal való játék közben kerülje a harapást, karmolást, szükség esetén pedig forduljon orvoshoz!

- A sérült immunitású személyek, azaz legyengült, idos személyek, tartósan az immunrendszer gyengítését célzó gyógyszert szedok (pl. reumás és más autoimmun betegek, AIDS betegek) kerüljenek mindenféle állatot!

- A terhesek különösen óvakodjanak a házikedvencek által terjesztett toxoplasmától!