Felnőtt Kutyák Táplálása

A különbözo kutyafajták testmérete rendkívül tág határok között mozog.
Tápanyag és energiaigényüket viszont alapvetoen meghatározza a méretük.
Az egyszeruség kedvéért a kutyákat felnottkori testméretük szerint három
nagy csoportba osztjuk: kis testu fajtáknak tekintjük azokat, amelyek
felnottkori testsúlya nem haladja meg a 10 kg-t, közepesnek azokat,
melyek felnottkori súlya 10-25 kg között van, a nagytestu fajták felnottkori
súlya pedig több, mint 25 kg.

A növendék kor vége, illetve a felnott kor
kezdete a különbözo méretu fajtáknál eltéro.  Általánosságban érvényes,
hogy a nagyobb fajták növekedése késobb fejezodik be, mint a kis vagy
közepes fajtáké. A kis és közepes kutyákat kb. 1 éves koruktól, a nagytestu
fajtákat 1,5-2 éves koruktól tekinthetjük  felnottnek. A fordítottja igaz az
öregedésre: a kistestu fajták késobb, a nagyobbak korábban kezdenek
öregedni. Egy kistestu kutyát kb. 7 éves kora után kezdünk idosnek tekinteni,
míg egy nagytestut már 5-6 éves korától. Ennek megfeleloen változnak az
igényeik is.
A különbözo nagyságú fajták anyagcseréje is eltéro sebességu. A kisebb
testuek anyagcseréje gyorsabb, azaz többet fogyasztanak
testtömegkilogrammra számítva, mint a nagytestu fajták, tudományosabban:
a kistestuek metabolizációs rátája nagyobb, mint a nagyobb testueké.
Ezért látható különbség a kis közepes vagy nagytestueknek készített
tápok összetételében. Amíg egy kistestu kutyának készített felnott táp
26 % fehérjét és 4,000 kcal /kg energiát tartalmaz, addig egy nagytestué
23 %  fehérjét és 3,900 kcal/kg energiát.

Tápanyag és energiaigényüket nagyságuk mellett még az aktivitásuk is
befolyásolja. Az adott fajtára jellemzo átlagos tápanyag és energiaigényt
fenntartó szükségletnek nevezzük,  a kutya igénye azonban aktivitása
függvényében ettol több vagy kevesebb lehet. Nagyobb az igénye egy
vemhes, szoptató vagy egy munkakutyának, kevesebb az ivartalanított
vagy egész nap lakásban, fotelben heverészo házikedvencnek.
A kutya átlagos, fenntartó energiaigényét különbözo képletekkel ki
tudjuk számolni. Ilyen pld.: Éf  = 0,523×W 0.75, azaz
pld. egy 27 kg-os kutya =6,19 MJ ME/1480 kcal energiát igényel egy nap alatt.

A mindennapi gyakorlatban azonban egyszerubb a kiválasztott táp
csomagolásán megkeresni az ajánlott napi etetési adagot, és annak
megfeleloen etetni a kutyát, majd pedig becsléssel hozzáigazítani az
adagját az igényeihez: ha soványnak tartjuk, akkor kicsit emelheto az
adag, ha pedig az elhízás jeleit fedezzük fel, akkor csökkentjük a napi
adagot.

A kutya tápanyag igényét alapvetoen meghatározza ragadozó származása.
A kutya bélcsatonája rövid, tehát gyorsan emésztheto tápanyagokra van
szüksége: állati eredetu fehérje alapú táplálékot igényel, nem növényi
fehérjéket. Húst: csirkét, bárányt, nem pedig szóját, glutént.
Emellett szüksége van szénhidrátokra és zsírokra is, valamint vitaminokra,
ásványi anyagokra, makro- és mikroelemekre, ráadásul mindezekre
megfelelo mennyiségben  és arányban. A táp összeállítása tehát nem
egyszeru feladat, ezért célszerubb kész tápot etetni, mint otthon
elkészíteni a kutya eledelét. Számtalan táp közül lehet ma választani,
érdemesebb állatorvosi rendelokben, szakboltokban vásárolni, ahol
szaktanácsot is adnak. Célszeru az állat igényeit kielégíto, jó minoségu
kutyatápot választani, ezek napi etetési költsége nem drága.

Felnott korban általában elegendo naponta egy alkalommal etetni a kutyát,
lehetoleg este, célszeruen akkor,  amikor utána pihenni tud az állat.
Nem szabad etetés után mozgatni, játszani vele, mert – foleg a nagytestueknél
– telt gyomor esetén nagyobb a gyomorcsavarodás kockázata. Tele gyomorral
mi sem szívesen szaladgálunk, kutyánktól se kívánjuk.  Abban az esetben tehát,
ha pld. a kutya este dolgozik, akkor a munka végeztével etessünk. Fontos a
rendszeresség is, próbáljuk tartani az etetési idopontot is, lehetoség szerint
ne váltogassuk. Elképzelheto az is, hogy rossz étvágyú kutya több részletben
eszi meg a szükséges mennyiséget, és az is elofordulhat, hogy kistestu kutya
kisméretu gyomra miatt több részletben eszi meg a napi adagját.
Abban az esetben, ha konyhai maradékot is etetünk – de inkáb ne tegyük-
a kutyával a táp mellett, akkor vigyázni kell, nehogy túl sokat etessünk.
Ilyenkor csökkentsük a táp napi eloírt mennyiségét a konyhai maradék
mennyiségének megfeleloen. Igy megelozhetjük az elhízást.
Abban esetben, ha a kutyánk étvágyát nem tartjuk megfelelonek, eloször is
ellenorizzük, hogy valóban keveset eszik, vagy mi adunk neki túl sokat.
Elofordulhat, hogy túl meleg van, esetleg a szomszédban tüzelo szuka miatt
nem eszik a kan, esetleg elozo nap többet evett. Keressük az esetleges zavaró
körülményeket. Ha valóban nem eszi meg az eloírt adagot, próbáljuk
megkínálni kedvenc jutalomfalatjával, jóízu csemegével. Igy kideríthetjük,
hogy válogat, vagy beteg. Ha semmit nem fogad el, esetleg levert,
bágyadt is, akkor célszeru felkeresni az állatorvost.  Rendszeresen
figyeljük a kondícióját, természetesen a fajta jellemzoinek ismeretében.
Általában a bordák felett ellenorizhetjük a kutya tápláltsági állapotát
egyszeruen. Ha nem láthatóak, de könnyen tapinthatóak a bordák,
akkor feltehetoleg ideális a kondíciója, ha nehezen tapinthatóak,
zsírszövettel fedettek a bordák akkor túlsúlyos, ha pedig szabad szemmel
is láthatóak a bordák, akkor sovány a kutya.

Kutyánk tápanyag és energia igényét számos más szempont is befolyásolhatja,
pld. hosszú szoru kutyák fehérjeigénye nagyobb, mint a rövid szorueké, de
többet igényelhet vedlés idején is. Óvatosabban kell etetni egy  érzékenyebb
emésztésu kutyát is. Fontos figyelni az esetleges táplálék okozta allergiára
és intoleranciára. A tápallergia  egy olyan  allergiás reakció, melynek
során túlérzékenység  alakul ki a táplálék valamely összetevojével szemben,
ettol megkülönböztetendo a  táplálék intolerancia,  mely nem allergiás
reakció, hanem emésztési zavarok következménye. A táplálék szinte
minden összetevoje képes túlérzékenységi reakciót kiváltani, azonban
a fehérje összetevo  vezet a leggyakrabban ilyen allergiás reakcióhoz.
A nem fehérje alapú  tápallergiák esetében a tartosítószerek, színezékek,
gombák okoztak túlérzékenységi reakciókat. A mesterséges adalékok
általában önállóan nem okoznak  allergiás reakciót, de az arra hajlamos
állatokban hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához.
Befolyásolhatják az etetendo tápanyagok mennyiségét a különbözo –
táplálékkal összefüggo – betegségek. Emésztési zavarok esetén a prebiotikus
rostok jótékony hatásúak, segítik az emésztést, a lebontásuk során keletkezo
zsírsavak táplálják a bélhámsejteket, ezáltal javítják a felszívódást.
Hasnyálmirigy muködési zavarok esetén fontos a táplálék zsírtartalmának
csökkentése, a vese csökkent muködése esetén pedig a fehérjetartalom
mérséklése. Az immunrendszer muködésének alapfeltétele a megfelelo
fehérjeellátás,  hatékonyságát pedig javítják  az antioxidánsok.
Összeségében elmondható, hogy a kutyák felnottkora a leghosszabb
életszakasz szerencsés esetben, és azt jelentosen meghosszabbíthatja a
minoségi táplálás.

Dr.Berkényi Tamás
Eukanuba állatorvos