Echinococcosis

  1. Mi az echinococcosis?

Az echinococcosis (ejtsd: ehinokokkózis) parazitás fertozo betegség. Két fo típusa van a betegségnek: a cisztás echinococcosis és az alveolaris echinococcosis. Az elobbit az Echinococcus granulosus, az utóbbit az Echinococcus multilocularis nevu galandféreg lárvái okozzák.

  1. Milyen az Echinococcus fejlodési folyamata?

Az Echinococcus granulosus galandféreg felnott, ivarérett formája a vadon élo és a házi kutyafélék belében élosködik. A féreg petéi a kutyák ürülékével kerülnek a szabadba. A féregpetékkel szennyezett növényeket elfogyasztják a növényevo állatok (pl. a juh, szarvasmarha, kecske, ló), a sertés, olykor pedig az ember is. Az elfogyasztott petékbol az állatok és az ember belében lárvák fejlodnek ki. A lárvák a bélfalon át a vérkeringésbe, onnan a májba (néha a tüdobe, vagy egyéb szervekbe) jutnak. Ott megtelepszenek, folyadékot tartalmazó tömlok (= ciszták) fejlodnek ki belolük, ezek növekednek, károsítják a szöveteket, szerveket és betegségtüneteket okoznak. A másik galandféreg, az Echinococcus multilocularis fejlodésmenete ehhez hasonló, de itt a felnott galandférgek általában a rókák belében élosködnek, a peték a rókák ürülékével jutnak a szabadba, onnan a kisrágcsálókba (pl. egér, cickány), ritkán az emberbe is, s bennük fejlodnek ki a lárvák. A körfolyamat úgy lesz teljes, hogy a kutya félék a lárvákkal fertozött állatok szerveit (máját!), a rókák pedig a fertozött kisrágcsálókat elfogyasztják, s beleikben kialakulnak a felnott galandférgek. Ezzel újra kezdodik a körfolyamat.

  1. Hol fordul elo az echinococcosis? Hogyan terjed?

A cisztás echinococcosis gyakorlatilag az egész világon, így Magyarországon is elofordul. Leggyakoribb azokban az országokban, ahol intenzív juhtenyésztés folyik. Az alveoláris echinococcosis ritkább (de súlyosabb) betegség, mint a cisztás echinococcosis. Emberi alveoláris echinococcosist, Magyarországon eddig még nem diagnosztizáltak, de a környezo államokban igen. így várható, hogy hazánkban is megjelenik. Az Echinococcus peték a kutyák, illetve a rókák ürülékével a szabadba jutva azonnal fertozoképesek. Legalább egy évig életben maradnak a külvilágban, ezalatt szétszóródnak. A szél és a legyek is elosegítik a terjedésüket. A kutyák székletürítési helyei mindenki, de különösen a gyermekek számára eros fertozési veszélyt jelentenek. A petékkel szennyezett földön termo élelmiszerek (erdei szamóca, földi eper, saláta), de a szennyezett víz is fertozés forrása lehet. Az átlagosnál veszélyeztetettebbek a gyermekek, a kutyatartók (és családtagjaik), illetve a rókavadászok.

  1. Mik az echinococcosis tünetei?

Az echinococcosis fertozés kezdeti szakasza általában tünetmentes. Rendszerint évek múlva jelentkeznek a panaszok: májtáji fájdalom (a has felso részében), májmegnagyobbodás, étvágytalanság, majd sárgaság jelentkezhet. A tüdoben levo ciszta köhögést okozhat.

  1. Hogyan diagnosztizálják az echinococcosist?

A beteg panaszainak és a klinikai tüneteknek az értékelésén túl fontos Rtg, UH és CT vizsgálat végzése. Ezt immunológiai laboratóriumi vizsgálatokkal egészítik ki, amikor is a vérbol a parazita testanyagaival szemben termelodött ellenanyagokat mutatják ki. A korai diagnózisnak igen nagy a jelentosége az eredményes kezelés szempontjából.

  1. Hogyan kezelik az echinococcosist?

Alapveto kezelési mód az Echinococcus ciszta sebészi eltávolítása. Ez teljes és végleges gyógyulást eredményezhet. Minél kevesebb és minél kisebb ciszta van, annál egyszerubb és hatékonyabb a sebészi beavatkozás. A másik fontos kezelési mód lényege az, hogy vékony tuvel megcsapolják a cisztát, majd a leszívott folyadék helyére a lárvákat károsító folyadékot fecskendeznek be, végül ezt is leszívják. A kezelést többször megismétlik. Harmadik kezelési mód az Echinococcus-elleni gyógyszerek adagolása. Legtöbbször az albendazol és a mebendazol nevu szert alkalmazzák, a sebészeti kezelés kiegészítésére, de a nem operálható esetekben is. A gyógyszeres kezelés hónapokig, évekig, olykor az élet végéig tart.

  1. Hogyan védekezzünk az echinococcosis ellen?

Nagyon fontos a kutyák rendszeresen (6 hetente) történo kezelése Echinococcus elleni szerrel (praziquantel), mivel az Echinococcus 5-7 hét alatt válik ivaréretté. Kritikus pont a kóbor kutyák ellenorzése, de éppen így a sertésvágások tisztaságának fenntartása is. A kutyák ne fogyaszthassanak vágóhídi belsoségeket nyersen. Kerülni kell az ápolatlan szorzetu kutyákkal a közvetlen kapcsolatot, különösen a gyermekeknek, mert a peték a kutyaszorhöz is hozzátapadhatnak. Sétáltatáskor tartsuk pórázon kedvenceinket, s ne feledjük, hogy minden kutyatulajdonosnak kötelessége az ürülék eltakarítása a közterületen. Gyermekeknek különösen a kutya-ürülékkel szennyezett homokozók veszélyesek. A rendszeres, gyakori kézmosás egyszeru, de hatékony óvórendszabály. Szoktassuk rá a gyermekeket, különösen kutyával való játszadozás után. Az étkezés elotti kézmosás egyébként mindenkinek kutyakötelessége. Nyers gyümölcsöt, nyers zöldséget csak gondos mosás után fogyasszunk. Ne igyunk vizet patakból, forrásból, mert kutya-róka ürülékkel szennyezett lehet. Ne feledjük, hogy orvosunk, állatorvosunk tanácsára és segítségére mindenkor számíthatunk.

Echinococcus vizsgálatokat végez:

a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Parazitológiai Osztályának

Zoonótikus Fertozések Nemzeti Referencia Laboratóriuma

Forrás: www.oek.hu