Bőrférgesség és szívférgesség

TÁJÉKOZTATÓ KUTYA- és MACSKA-TULAJDONOSOKNAK

 

Borférgesség és szívférgesség

(dirofilariosisok)

 

Mi okozza a borférgességet?

A betegséget egy 5-15 cm hosszú, vékony fonálféregfaj (Dirofilaria repens) okozza, mely kutyán

és macskán kívül rókában és farkasban is elofordul. A féreg fejlodésében és terjesztésében

a szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van fontos szerepük, a fertozöttség állatról állatra

közvetlenül nem terjed. Az utóbbi tíz évben nemcsak Magyarországon, de a környezo országokban

is mind gyakrabban kerül megállapításra kutyákban és macskákban.

 

Mi a jelentosége?

A fertozöttség elsosorban a bor alatti kötoszövetben kialakuló nem fájdalmas, tömött

tapintatú csomókban nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idosebb állatokban. Az elváltozott

borterületeken viszketés, a bor fokozott korpázása és szorhullás esetenként

elofordulhat. Gyakrabban tünetmentes a fertozöttség, ilyenkor csak vérvizsgálat során

mutatható ki a féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a jelenléte. A féregfertozöttség

közegészségügyi jelentosége nagy, hiszen a szúnyogok vérszíváskor az ember borébe

is bejuttathatják a fertozo lárvákat. Bár a férgek lárvái emberben leggyakrabban az arc

és a szemhéj bor alatti kötoszövetébe vándorolnak, ahol elakadva kifejlett (adult)

féreggé fejlodhetnek, a test egyéb részein való elofordulás sem ritka. Az emberi esetek

is csakúgy, mint a kutya és macska esetek, egyre gyakoribbak Magyarországon.

 

Mi okozza a szívférgességet?

A szívférgességet az elobbi féreghez hasonló, másik fonálféregfaj (Dirofilaria immitis) okozza,

melynek kifejlett, néhány tized milliméter vastag példányai akár a 12-30 cm hosszúságot

is elérhetik. Ennek a féregfajnak a kifejlett egyedei elsosorban a jobb szívfélben, valamint a

szívhez vezeto nagyobb erekben élosködnek. Szintén a szúnyogok a terjesztok és a kutyákban,

macskákban fordul elo elsosorban. Ez a féregfertozöttség Amerikában, Ausztráliában, Japánban

és Európa mediterrán térségeiben, elsosorban Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában,

Görögországban és Dél-Franciaországban fordul elo. A hazánkkal közvetlenül vagy

közvetve szomszédos déli országokban is elofordulhat. Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban

diagnosztizálták, amelyek endémiás területen fertozodtek. Ez évben számoltak be az

elso hazai, itthon fertozodött esetrol, így Magyarországon is várható ennek a féregnek a

terjedése.

 

Mi a jelentosége?

A szívférgesség, különösen a féreg kifejletté válása elotti szakaszban gyakran tünetmentes.

Az enyhe fertozöttség, illetve a betegség korai szakasza nem jár egészségromlással,

vagy csak mérsékelt fáradékonyságban, lesoványodásban, továbbá alkalmankénti

száraz köhögésben, orrvérzésben vagy nehézlégzésben nyilvánul meg. A tünetek

késobb súlyosbodhatnak. Esetenként a felköhögött váladék véres lehet, esetleg

légzési elégtelenséget követo hirtelen elhullás is elofordulhat. Nagyobb igénybevételnek

kitett kutyáknál (pl. munkakutyák, vadászkutyák) a teljesítmény csökkenése veheto

észre. A fertozött szúnyog „csípésétol”, azaz a beoltástól a féreg kifejletté válásához

6-9 hónap kell. A felnott férgek akár 7 évig is élhetnek a kutyában.

Mindkét féreg terjedésének az okai között szerepel a fertozött köztigazda szúnyogok terjedése,

a fogékony kutyák és macskák endémiás területen való mind gyakoribb utazása, a turizmus

ugrásszeru növekedése, a fertozöttség fel nem ismerése. A legfontosabb a megelozés. Az

egyik, kisebb sikerrel kecsegteto lehetoség a szúnyogok elleni védekezés, a másik pedig a

szúnyogok által esetleg beoltott fertozo lárvák továbbfejlodésének a megakadályozását célzó

készítmények alkalmazása. Kérje állatorvosa további tanácsait!

2009. november 6.                                                     Dr. Fok Éva és Dr.Varga Zsolt