Kerepes-Vet Állatgyógyászati Központ

TÁJÉKOZTATÓ KUTYA- és MACSKA-TULAJDONOSOKNAK

 

Bőrférgesség és szívférgesség

(dirofilariosisok)

 

Mi okozza a bőrférgességet?

A betegséget egy 5-15 cm hosszú, vékony fonálféregfaj (Dirofilaria repens) okozza, mely kutyán

és macskán kívül rókában és farkasban is előfordul. A féreg fejlődésében és terjesztésében

a szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van fontos szerepük, a fertőzöttség állatról állatra

közvetlenül nem terjed. Az utóbbi tíz évben nemcsak Magyarországon, de a környező országokban

is mind gyakrabban kerül megállapításra kutyákban és macskákban.

 

Mi a jelentősége?

A fertőzöttség elsősorban a bőr alatti kötőszövetben kialakuló nem fájdalmas, tömött

tapintatú csomókban nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idősebb állatokban. Az elváltozott

bőrterületeken viszketés, a bőr fokozott korpázása és szőrhullás esetenként

előfordulhat. Gyakrabban tünetmentes a fertőzöttség, ilyenkor csak vérvizsgálat során

mutatható ki a féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a jelenléte. A féregfertőzöttség

közegészségügyi jelentősége nagy, hiszen a szúnyogok vérszíváskor az ember bőrébe

is bejuttathatják a fertőző lárvákat. Bár a férgek lárvái emberben leggyakrabban az arc

és a szemhéj bőr alatti kötőszövetébe vándorolnak, ahol elakadva kifejlett (adult)

féreggé fejlődhetnek, a test egyéb részein való előfordulás sem ritka. Az emberi esetek

is csakúgy, mint a kutya és macska esetek, egyre gyakoribbak Magyarországon.

 

Mi okozza a szívférgességet?

A szívférgességet az előbbi féreghez hasonló, másik fonálféregfaj (Dirofilaria immitis) okozza,

melynek kifejlett, néhány tized milliméter vastag példányai akár a 12-30 cm hosszúságot

is elérhetik. Ennek a féregfajnak a kifejlett egyedei elsősorban a jobb szívfélben, valamint a

szívhez vezető nagyobb erekben élősködnek. Szintén a szúnyogok a terjesztők és a kutyákban,

macskákban fordul elő elsősorban. Ez a féregfertőzöttség Amerikában, Ausztráliában, Japánban

és Európa mediterrán térségeiben, elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában,

Görögországban és Dél-Franciaországban fordul elő. A hazánkkal közvetlenül vagy

közvetve szomszédos déli országokban is előfordulhat. Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban

diagnosztizálták, amelyek endémiás területen fertőződtek. Ez évben számoltak be az

első hazai, itthon fertőződött esetről, így Magyarországon is várható ennek a féregnek a

terjedése.

 

Mi a jelentősége?

A szívférgesség, különösen a féreg kifejletté válása előtti szakaszban gyakran tünetmentes.

Az enyhe fertőzöttség, illetve a betegség korai szakasza nem jár egészségromlással,

vagy csak mérsékelt fáradékonyságban, lesoványodásban, továbbá alkalmankénti

száraz köhögésben, orrvérzésben vagy nehézlégzésben nyilvánul meg. A tünetek

később súlyosbodhatnak. Esetenként a felköhögött váladék véres lehet, esetleg

légzési elégtelenséget követő hirtelen elhullás is előfordulhat. Nagyobb igénybevételnek

kitett kutyáknál (pl. munkakutyák, vadászkutyák) a teljesítmény csökkenése vehető

észre. A fertőzött szúnyog „csípésétől”, azaz a beoltástól a féreg kifejletté válásához

6-9 hónap kell. A felnőtt férgek akár 7 évig is élhetnek a kutyában.

Mindkét féreg terjedésének az okai között szerepel a fertőzött köztigazda szúnyogok terjedése,

a fogékony kutyák és macskák endémiás területen való mind gyakoribb utazása, a turizmus

ugrásszerű növekedése, a fertőzöttség fel nem ismerése. A legfontosabb a megelőzés. Az

egyik, kisebb sikerrel kecsegtető lehetőség a szúnyogok elleni védekezés, a másik pedig a

szúnyogok által esetleg beoltott fertőző lárvák továbbfejlődésének a megakadályozását célzó

készítmények alkalmazása. Kérje állatorvosa további tanácsait!

2009. november 6.                                                     Dr. Fok Éva és Dr.Varga Zsolt