A Veszettség

veszett-macskaveszett-ember“szörnyuséges megbetegedés, amelyben a beteget egyszerre gyötri a szomjúság és a víztol való félelem -, és még kis remény sincsen gyógyulásra”

Idézet Az orvoslás története címu könyvbol

A veszettség a legelterjedtebb vírus okozta zoonosis, állatról emberre terjedo betegség. Ausztrália kivételével minden földrészen elofordul. Európa sok országa, az amerikai, az ázsiai és az afrikai szárazföld egész területe veszettséggel fertozött. Hazánkban, az 1930-as években bevezetett szigorú kutya-bejelentési nyilvántartás, és a rendelkezés, amely szerint a kutyatulajdonosoknak állataikat (hazánkban évente 1,1-1,3 millió kutyát) minden évben kötelezoen oltatniuk kell veszettség ellen, nagymértékben csökkentette az emberi megbetegedések gyakoriságát.

A veszettség fenntartásában és terjesztésében vidékenként eltéro fajú házi- és vadon élo állatfajok játszanak dönto szerepet. Települési veszettségrol beszélünk, ha a vírus fo terjesztoje az ember lakhelyének közelében élo kutya és macska, erdei veszettségrol pedig, ha vadon élo húsevok. Európában foként a vörösróka terjeszti a vírust. Hazánkban és más európai országokban egyaránt, az erdei veszettség elterjedtsége ellenére is lényegesen több ember érintkezik veszett vagy erre gyanús házi-, mint vadállatokkal. Az emberi fertozés utáni oltások általában veszettségre gyanús háziállatokkal (túlnyomórészt kutyával, macskával) történo érintkezés miatt kellett elvégezni, s csak egy kisebb része volt indokolt vadon élo állatokkal való érintkezés miatt. Az emberre veszélyesek lehetnek a rókán kívül más vadon élo állatok, pl. oz, vadmacska, patkány, görény, mókus, stb. is.

A betegséget okozó vírus kimutatható a fertozött állatok nyálában. A fertozés egyik állatról a másikra – vagy emberre – harapással szokott terjedni. A vírus a maráson kívül ritkán belégzéssel is terjed. Az ember ilyen módon olyan barlangokban való huzamos tartózkodás alkalmával fertozodhet, amelyekben fertozött denevérek laknak.

Igaz, hogy a veszettség aránylag ritkán eloforduló emberi megbetegedés, de igazán csak mi, állatorvosok tudjuk, ha mégis megbetegszik valaki, az elképzelheto legszörnyubb állapotba kerül.

A veszettség heveny lefolyású, vírus okozta betegség, amely emlosökben, beleértve az embert is, a klinikai tünetek megjelenését követoen rendszerint halálos kimenetelu agy- és gerincvelo-gyulladás formájában zajlik le.

Az emberek veszettségének lappangási ideje többnyire 2 hét és 3 hónap között változik, átlagosan 6 hét, de lehet akár csak 5 nap is, attól függoen, milyen messze van a harapás helye az agytól. A kezdeti tünetek fejfájás, fokozatosan súlyosbodó rosszullét, a marás helyének viszketo, égo fájdalmassága. Ezt magas láz, nyálzás, nyugtalanság, dühöngési rohamok és görcsök követik. A víz látványától, a vízcsobogás hangjától is fájdalmas görcsök keletkeznek az állkapcsi-, torok- és légzoizomzatban (hidrofóbia, azaz a víziszony stádiuma). A görcsös idegállapot bénulásokba megy át. A bénulás ott kezdodik, ahol a vírus a szervezetbe jutott, és könyörtelenül halad felfelé. A klinikailag megnyilvánuló betegség következetesen halállal végzodik. Az emberi veszettség megbetegedések azon szakaszában, miután a tünetek kialakultak, az orvostudomány már nem tehet semmit. Az irodalom az emberi veszettség esetek közül is csupán néhányat jegyzett fel, amikor megbetegedett személyek túlélték a fertozést.

A szörnyu kínok közt, rendszerint halállal végzodo megbetegedés elleni védelem szempontjából tehát létfontosságú a MEGELOZÉS.

Az Állategészségügyi Szabályzat vonatkozó eloírásai rendelkeznek a veszettségre gyanús állatok laboratóriumi vizsgálatáról, ebzárlat elrendelésérol, az ebek évenkénti kötelezo, megelozo vakcinázásáról, az embert mart eb és macska 14 napos megfigyelésérol, stb. A kutyákat évente egyszer, a kölyökkutyákat eloször három hónapos korukban, majd ezt követoen egy éves korukig még egyszer vakcinázzuk monovalens, csak inaktivált veszettségvírust tartalmazó vakcinával. Csak ezek után olthatunk egyéb vírusokat, antigéneket is tartalmazó, polivalens, veszettséggel kombinált vakcinákkal. A rendelet nem írja elo, de javasolja a kutyán kívül más háziállatok, pl. a macska veszettség elleni megelozo oltását, melyet a kutyákéhoz hasonló módon végzünk. A vakcinák adta védettség legalább egy évig tart. Az ember megvédése szempontjából kívánatos lenne minél több macska vakcinázása. Minden felvilágosító törekvés ellenére, a macskáknak csak elenyészo részét oltatják be rendszeresen veszettség ellen. A veszett rókák által megmart, a betegség ellen nem oltott vagy rosszul immunizálódott kutyák, valamint a kötelezo oltásba be nem vont macskák betegszenek meg veszettségben. A macskák veszélyességét az ember fertozése szempontjából csak fokozza, hogy megbetegedésükkor kifejezetten támadó magatartást tanúsítanak, s általában az ember fejét támadják. Különösen veszélyes, hogy a veszett macska provokálás nélkül is támad.

A veszettség megelozésében fontos az emberek felvilágosítása (a veszett, illetve gyanús állatok elkerülése, a harapás bejelentése, mielobbi orvoshoz fordulás stb.), a marást követoen az azonnali sebellátás (a seb fertotlenítoszerrel való átöblítése vagy legalább tiszta vízzel való kimosása), illetve indokolt esetben az emberek fertozodést követo sorozatoltása.

Saját közegészségügyi érdekünkben fontos, hogy minden tulajdonunkban levo kutyát jelentsünk be, és macskáinkkal együtt rendszeresen, évente oltassuk be oket a fertozo betegségek ellen.

A veszettségben megbetegedett és a veszett állattal való érintkezés után védooltásban nem részesített emberbetegek halálozási aránya szinte 100 százalék.

 

A veszettség a központi idegrendszer vírusfertozése, amelyet rendszerint fertozött állat harapása okoz. Megfelelo posztexpozíciós profilaxis (a veszett állattal való érintkezés utáni kezelés védooltással) nélkül szinte kivétel nélkül halálos kimenetelu.

 

Magyarországon a veszettséget elsosorban a rókák és a macskák terjesztik. Kutyáknál – a kötelezo oltásnak hála – már ritkán fordul elo ez a betegség. Veszettséget hordozhatnak még a denevérek és néhány ragadozó (borz, nyestkutya), de ezekkel az átlagember ritkán találkozik, így kevésbé veszélyesek.

 

Az ebek veszettség elleni védooltásának beadatása és széles hatású féreghajtó szerrel való kezelése a kutya tartójának kötelessége.

 

Az állattartó köteles minden 3 hónaposnál idosebb ebet veszettség ellen saját költségén beoltatni az alábbiak szerint:

- 1. oltás: a 3 hónapos életkort elérteket 30 napon belül,

- 2. oltás: az elso oltást követoen 6 hónapon belül (9 hónapos korban) megismételtetni,

- 3. oltás, majd ezt követoen a kutyát évenként veszettség ellen beoltatni.

 

Az az eb, amelyik nem részesült az életkorának megfeleloen eloírtak szerinti (érvényes) veszettségoltásban, az veszettség szempontjából aggályos. A veszettség szempontjából aggályos állatot 14 napra hatósági megfigyelés alá kell vonni, és – amennyiben még nincs – az ebeket elektronikus azonosító transzponderrel (bor alá ültetett mikrochippel) a tulajdonos költségére meg kell jelölni. A 14 napos megfigyelés megszüntetésével egy idoben az érvényes veszettségoltással nem rendelkezo ebet veszettség ellen be kell oltani. Az oltatási kötelezettség elmulasztásakor az állat tulajdonosával szemben bírságot kell kiszabni.

 

Figyelem! A macskák veszettség elleni oltása nem kötelezo, de az utóbbi évek veszettség elofordulása alapján fokozottan ajánlott!

 

A nem oltott eb aggályos, hatósági megfigyelés alá vonható, kényszerchipezheto, kényszeroltható, tulajdonosa büntetheto.

 

Házikedvencek és házorzok teljes köru ambuláns ellátása, védooltása tartási helyükön, otthonukban is kérheto.

 

                                                                                                  Dr. Horváth Bánk

                                                                                  kisállatgyógyász klinikus szakállatorvos

                                                                                  Kerepes-Vet Állatgyógyászati Központ