A kutyák és macskák emberre veszélyes jelentősebb belső élősködöi(endoparazitái)

Írta: Dr. Fok Éva tudományos fomunkatárs, PhD, klinikus szakállatorvos
SZIE Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszék

 

Veszélyes lehet-e az emberre az ún. “férges” kutya és macska?

 

A kutyáknak és macskáknak is, hasonlóan más élolényekhez számos élosködo (parazita) faja van, ezek egy része, pl. a bolhák, kullancsok (külso élosködok, más néven ektoparaziták) az állatok borén, szorzetén szabad szemmel is esetenként jól láthatók. Ezek elleni védekezés az utóbbi években már nemcsak a kutya- és macskatenyésztoknek természetes, hanem egyre gyakrabban az “egyszeru” kutyatartóknak is.

Léteznek olyan élosködok is, amelyek a kutya és a macska belso szerveiben, szöveteiben élnek (endoparaziták). Többnyire a fertozöttség nem jár együtt látványos tünetekkel. A belso élosködok közül több faj kedvenceink emésztocsatornájában éri el teljes kifejlettségét és így ezeknek az ivari termékei (petéi, lárvái, oocystái) a béltartalomba kerülnek, majd az állatok ürülékével (bélsárral) a környezetbe juthatnak. Sajnos vagy talán szerencsére, ezek a képletek csak mikroszkóppal láthatók, egyes fajoktól függoen gyakran több ezres nagyságrendben ürülhetnek a fertozött állatok bélsarával. A talajra jutott paraziták kint folytatják fejlodésüket és újabb állatok fertozodésére nyújthatnak lehetoséget. Több faj az emberre is veszélyes lehet, azaz zoonózist okozhat.

Ahhoz, hogy a megfelelo kezelés, akár megelozési vagy gyógyítási célból megtörténjen, ismerni kellene az adott állatok fertozöttségét. E célból tanácsos lenne legalább évente egyszer az állatok bélsarának parazitológiai laboratóriumi vizsgálattal való ellenorzése is. A bélsárvizsgálat hozzásegíthet a célzott kezelés elvégzéséhez, vagy akár egy-egy állat vagy állatcsoport “látszólag ok nélküli” makacs hasmenése, nem megfelelo fejlodése hátterének a tisztázásához.

Ismerjük meg azokat a gyakori vagy/és zoonózist is okozó belso élosködoket, amelyek a kutyák és macskák bélcsatornájában elofordulhatnak!

 

 Férgek okozta fertozöttségek

Toxocarosis

 

Kutya

A kutya bélcsatornájában számos féregfaj (foként fonál- és galandféreg) válik kifejletté. A fonálférgek (Nematoda) törzsébe tartozó (6-8 cm-es) orsóféregfajok közül a magzati korban történo (prenatalis) fertozodés miatt a kutya Toxocara canis orsóférgének van nagyobb jelentosége. Ugyanis már az 1-2 hetes kutyákban eloidézhetnek, akár idegrendszeri tünetekkel járó megbetegedést (toxocarosis).

A vemhesség korai idoszakában vagy már elotte fertozodött nostény kutyák (szukák) különféle szöveteiben tartózkodó “alvó” (hypobiotikus) lárvák a vemhesség (gestatio) során mozgásba lendülnek, vándorolni (migrálni) kezdenek. Több tényezo játszhat szerepet a lárvák migrálásában, egyes kísérletek szerint egy hormon (prolaktin) stimuláló szerepe a legfontosabb. 

parazita011

 

 

 

 

 

 

 

  

 A Toxocara-lárvák többsége (>90%) már a vemhesség 42. napja körül a vérárammal a placentán átjut a magzati vérkeringésbe, majd késobb az anyaállat tejmirigyébe. Az ellés után legkorábban az elso naptól az 5. hétig ürülhetnek a tejjel, így a szopás révén (galaktogen út) is fertozodhetnek a kutyakölykök. A kutya születése utáni néhány órában a lárvák, amelyek már a magzati korban a májba jutottak, a tüdobe vándorolnak, majd a légcsobe és végül a vékonybélbe jutnak, ahol ivaréretté válnak. Ennek köszönheto, hogy a 14 napos kölyökkutyákban kifejlett (adult) férgek vannak és már a születés utáni 16. naptól óriási számú pete ürülhet a bélsárral. Egy-egy nostény féreg több tízezer petét termel naponta és ezeknek több mint 80 %-a a környezetben 20-25 C°-on 2,5-3 hét alatt fertozové válik. Így óriási lehet a környezet szennyezése és az ember fertozodésének a lehetosége is. Kevés ismeret van arról, hogy a vemhes szukák szöveteiben mennyi lárva lehet, valamint ezeknek hány százaléka mobilizálódhat a vemhesség alatt.                                    

 

parazita021

 

 

Toxocara mystax pete és Isospora-oocysta

A fertozodött egyedeknél minden egyes vemhesség esetén a magzatok placentán keresztüli (transzplacentalis) fertozodése elofordulhat, még akkor is, ha a vemhességek között idoben nem volt lehetoség ismételt fertozodésre (reinfekcióra). A kölykök bélcsatornájában nemcsak a születés után a májból tovább vándorló, hanem a szopás révén felvett lárvákból is ivarérett férgek fejlodnek.

parazita031

 

 

 

 

 

 

 

 

 Toxocara mystax fertozo peték

 

Kártétel, tünetek kutyákban

A születés utáni 2-3 napon belül a tüdobol a légcsobe migráló lárvák okozta tüdogyulladás (pneumonia) következtében elofordulhat “kölyökhalál“. A 2-3 hetes korú kutyáknál a vékonybélben tartózkodó érett férgek táplálékelvonás révén emésztési zavarokat okozhatnak. Továbbá ezek a bélben élo férgek mechanikusan, valamint a férgek által termelt toxikus anyagokkal is károsítanak.

Idegrendszeri tünetek is megfigyelhetok, ami elsosorban a kifejlett férgek okozta toxikus hatással magyarázható. Megfigyelések szerint 300-400 kifejlett féreg jelenléte a 3-5 hetes kölykök kimúlását is okozhatja. Tünetek között elofordulhat pl.: orrfolyás, porcelánfehér nyálkahártyák, híg, nyálkás bélsár, hasmenés, esetenként a bélsárban, a hányadékban férgek, izomgyengeség, bizonytalan mozgás stb.  

parazita041 

 

 

 

 

 

 

 

Kölyökkutya vékonybelében kifejlett orsóférgek (> 200)

A placentán keresztüli fertozodést figyelembe véve gyakorlatilag az összes kutyakölyköt fertozöttnek kell tekintenünk. A legfontosabb méhen keresztüli, valamint a galaktogén úton kívül a kölykök esetében még a fertozoképes (harmadik stádiumú lárvát, azaz L3-at tartalmazó) petékkel való fertozodés is lehetséges. Az élet elso hónapjában felvett petékbol a lárvák a kutya vékonybelében kikelnek és a nyirok-vérárammal a májba, valamint a tüdobe, onnan a légcsövön és a garaton keresztül visszakerülnek a bélbe, ahol legkorábban a fertozodéstol számított 28. napra válnak ivaréretté. Idosebb (kb. 4 hónapos) kortól a lárvák többsége a tüdobol a nagyvérkörön keresztül test szerte szétszóródnak, vándorolnak, majd különféle szervekben, szövetekben megtelepednek. A vivo-(paratenikus) gazdák (pl. egér) elfogyasztása révén történo fertozodés inkább idosebb állatokban fordulhat elo. Ilyenkor a vivogazdák szöveteibol kiszabadult lárvák a bélben közvetlenül fejlodnek kifejlett féreggé, így a petéknek a bélsárral történo ürülésének a kezdete lerövidül 19 napra.

parazita052

 

 

 

 

 

 

 

 

Vivogazda szöveteiben migráló Toxocara canis lárva (L3)

toxocara-062orsofereg071

Macska

A macska orsóférgessége bizonyos szempontból más, mint ami a kutyáknál tapasztalható. Ennek elsosorban az oka az, hogy a kölyökmacskáknál a Toxocara mystaxszal való fertozodés elsodlegesen szopás révén (galaktogen) történik. A macskakölykök már idosebbek, amikor a férgek kifejlodnek a vékonybélben (adult féreg a születés után legkorábban a 3. héttol, peteürítés kb. 47-56. naptól), így a kutyáknál leírt súlyos tünetek csak ritkán fordulnak elo, valamint a macskák a Toxocara-fertozöttséget aránylag jól turik (reziliencia).

Kártétel, tünetek macskákban

Jellemzo a kissé lelógó, feszes has, durva szorzet. A gyakori hasmenéshez társulhat folyadékveszteség, súlyosabb fertozöttségnél elofordulhat remegés, bizonytalan mozgás. A tejjel (idosebb macskákban a vivogazda pl. rágcsáló elfogyasztásával) felvett lárvák a gyomor nyálkahártyájában való vándorlás után a lumenbe visszatérve a vékonybélben válnak ivarérett féreggé.

A környezetbol felvett fertozoképes petékbol kikelo lárvák a felnott macskák esetében is folytatnak vándorlást a szövetekben. A kutya Toxocara-férgével ellentétben, a petével való fertozodés után a kikelt lárva útja, azaz a máj -> tüdo -> légcso -> bélcso irányába sokkal gyakoribb idosebb macskákban, mint a kölykökben. Nagyon fontos eltérés még, hogy a macska Toxocara-fajának a lárvái a szoptatás (laktáció) egész ideje alatt ürülhetnek a tejjel. A szoptató macskák a kölykeik nyalogatásával (szorzetre tapadt fertozoképes petékkel), illetve azok friss bélsarának (negyedik-ötödik stádiumú lárvákkal) elfogyasztásával is fertozodhetnek és így az anyamacskák, a szukákhoz hasonlóan peteürítokké válhatnak. A macska Toxocara-faja is fertozheti az embert.

Közegészségügyi (zoonózis) veszély

A kutyák és a macskák ürülékével kijutó bizonyos parazita fejlodési alakok egy része veszélyes lehet az emberre is. Ezek közül a gyakoribb orsóféregfajok közül a Toxocara-fajok szájon át bejutó fertozoképes petéibol a az ember vékonybélben kikelnek a lárvák, és ugyanúgy vándorolnak, mint az idosebb kutyákban.

Leginkább a gyerekek vannak kitéve a fertozodés veszélyének, hiszen a kutyával érintkezve kevésbé ügyelnek a személyi higiéniára. Továbbá az 1-6 éves korú gyermekek 10-30 %-ánál tapasztalható a nem élelmiszerként szolgáló anyagok idonkénti szájbavétele, ill. elfogyasztása pl. föld-, homok-(játszótéri homokozók!!), fu-evés. Az elozoleg említett vándorlás (larva migrans visceralis) során a lárvák a vérárammal különféle szervekbe jutnak. A lárváknak nagy az affinitásuk az idegszövethez, ezért ezeknek nagy hányada juthat az agyvelobe, de esetenként a szembe is. Súlyos tüneteket okozhatnak, elsosorban nagyobb mennyiségu fertozoképes peték felvétele után.

Galandférgesség

Szintén a kutya vékonybelében élosködo, lapos, néhány mm széles, esetenként 1-2 méter hosszú, ízekbol álló galandférgek egyik faja is komoly közegészségügyi jelentoségu. A galandférgek fejlodéséhez a kutyán (mint végleges gazdán) kívül, féregfajoktól függoen különféle (a parazita fertozo lárvájának kifejlodéséhez nélkülözhetetlen) köztigazdákra van szükség. A legjelentosebb galandféreg állat-és közegészségügyi szempontból a kutya, kisméretu (2,5-6 mm-es), ún. háromtagú férge, az Echinococcus granulosus. Ez egyrészt a fertozött köztigazdák (hazánkban foleg a sertés) belso szerveinek vágóhídi kobzásából adódó gazdasági kár, másrészt a féregrészeket (ízeket), petéket üríto kutyával kontaktusba kerülo ember májában, tüdejében esetleg kialakuló hólyagférgek (hydatid tömlok) miatt fontos parazita. Hazánkban a kutyák nyersen adott (ún. hydatid tömlot tartalmazó), elsosorban sertésmáj elfogyasztásával fertozodhetnek.

                                      

A galandférgek közül talán a leggyakoribb faj az ún. “uborkamagképu” (Dipylidium caninum), hiszen ennek fejlodéséhez szükséges köztigazda bolhák igen gyakoriak, csaknem “természetes társai” a kutyáknak (macskáknak is!). A kutya bélsarával a külvilágra jutó, petéket tartalmazó féregízeket (ezek esetenként aktívan a végbél környékére is kivándorolnak, viszketést okozva = “szánkázik” a kutya) a bolhalárvák felveszik és bennük alakul ki a galandféreg fertozo lárvája. A kutyák bolhászkodás közben a szétrágott bolha lenyelésével fertozodnek. Az ember úgy fertozodhet, hogy a kutya simogatása közben a szorzeten lévo, szétrágott, fertozött bolhák maradványai a kézre (kézmosás elmulasztása!), onnan a szájba kerülhet. Elsosorban gyermekekben megtelepedve gyomor-bél panaszokat, toxikus termékek felszívódása következtében általában enyhébb idegrendszeri tüneteket okozhat ez a galandféreg.

                                        

 

 Szúnyogok terjesztette férgek

 

Dirofilariosis

A kutyák (és macskák) bor-dirofilariosisa Európa déli területein és a volt Szovjetunió területén gyakori. Magyarországon már csaknem tíz éve van ismeretünk arról, hogy elofordul ez a féregfertozöttség. Emberekben ez a fonálféreg különbözo nagyságú granulomákban, a test különbözo pontjain, többek között a szemben is elofordulhat. Hazai, ismertté vált humán esetek száma is növekedik. A Dirofilaria repens kutyákban ugyan ritkábban nyilvánul meg látványos tünetekben, de az egyre gyakoribb hazai esetek a zoonózis veszély miatt e parazita jelentoségét fokozzák!

 

 Az 1980-as évektol kezdodoen, és különösen az utóbbi években mind gyakrabban számolnak be a Dirofilaria immitis okozta a szívférgesség (immitis dirofilariosis) behurcolásáról a huvösebb és szárazabb éghajlatú közép- és észak-európai országokba. Európában Olaszországot és elsosorban a Pó folyó völgyét tekintik a leginkább fertozöttnek. Az utóbbi 20 évben ez a parazita már olyan területeken is megtelepedett, ahol korábban nem fordult elo. A hazánkkal közvetlenül vagy közvetve szomszédos országok közül egyes felmérések szerint Szlovéniában és Bulgáriában a kutyákban 2-17%-os a fertozöttség, míg Romániában ez az arány 65%-os.

Szívférgek (Dirofilaria immitis) kutya szívében – (Foto: Pfizer)
 A szívféreg magyarországi, helyben keletkezett (autochton) megállapításáról nincsenek adatok, viszont már 1982-ben írtak eloször arról, hogy külföldrol vásárolt beagle kutyákban kórboncolás során megállapították a fertozöttséget. Azóta is fordulnak elo szórványosan minden évben behurcolt klinikai esetek.
A napjainkban sokat emlegetett globális felmelegedés, amely a vektoroknak kedvez, világszerte hozzájárulhat a betegség utóbbi években megfigyelt terjedéséhez. Továbbá a kutyákkal való különféle országokba való utazgatás, a turizmus ugrásszeru növekedése és esetenként a fertozöttség fel nem ismerése is elosegítheti az újabb helyeken való megjelenését.

 Az említett Dirofilaria-fajok a házi és vadon élo kutyafélékben (canidákban) és macskafélékben (felidákban), mint végleges gazdákban (ahol kifejletté válik a parazita) élosködnek. Számos más emlosállat és az ember (zoonózis) is, mint alkalmi (akcidentális) gazda fertozodhet, de ezekben a parazita fejlodése nem teljes!
A szívférgesség jelentosége a kutyában lényegesen nagyobb, mint a macskában. A macskában a szívférgesség ritkább, bennük kevesebb féreg marad meg, és a kutyákhoz képest rövidebb ideig. Ezért az esetleges kardiológiai tünetek is enyhébbek, viszont olykor súlyos idegrendszeri szövodmények állhatnak elo. Ha már a férgek a szívben vannak, a gyógykezelési kilátások nagyon rosszak, hiszen a specifikus parazita elleni szer hatására elpusztuló férgek is okozhatják a kutya halálát. Ezért, különösen súlyos fertozöttség esetén “graduális”, azaz fokozatos terápiát kell alkalmaznia az állatorvosnak. Tehát inkább a megelozésen van a hangsúly.

A megelozésre (prevencióra) Európában, így hazánkban is rendelkezésre állnak készítmények, egyrészt a férgek ellen, másrészt a szúnyogok ellen.

A különféle célból tartott kutyák száma Magyarországon is jelentos, így feltételezhetoen nagymértéku a környezet szennyezettsége az állatok ürülékével kijutó élosködok miatt. Felméro vizsgálatok is bizonyítják, hogy hazánkban számottevo állategészségügyi és közegészségügyi jelentosége lehet a kutyák (és macskák) belso élosködoinek. A kedvtelésbol tartott hazai macskák számáról nincsenek adatok, de feltételezheto, hogy megközelítheti a kutyák létszámát, és jelentos a kóbor macskák száma is. A macskák között igen nagy a száma azoknak, amelyek a ház körül élnek, vagy ún. “kijáró” állatok, így a különféle belso élosködokkel fertozöttek ürülékével (bélsarával) kijutó paraziták szintén fontos szerepet játszanak a környezet szennyezésében.            

Toxoplasmosis

Egysejtu okozta fertozöttség                           

A macskák által terjesztett paraziták közül talán a legismertebb vagy másképpen a “leghírhettebb”, egy nagyon pici (kb. 10×12 lm) egysejtu, a toxoplasmosist okozó Toxoplasma gondii. Számos jogos félelem és téves információ van a köztudatban ezzel, a szintén zoonózist okozó parazitával kapcsolatban.
A fejlodése igen bonyolult, továbbá a macska és az ember fertozodése is több módon lehetséges. Az ember és az állatok toxoplasmás fertozöttsége, foleg a szerológiai felmérések adatai alapján, nagyon gyakorinak mondható. A klinikai tünetekben megnyilvánuló fertozöttség azonban ritkábban fordul elo.

A macska (végleges és köztigazda egyúttal) fertozodése a bélsárral a környezetbe ürülo oocystával és cystát tartalmazó nyers hússal (gyakran az egér, mint köztigazda elfogyasztásával) történhet. /Végleges gazdában teljes kifejlettségét éri el a parazita/. A macskák életükben rendszerint csak egyszer fertozodnek (80 %-uk immúnissá válik az újrafertozodéssel szemben), az oocysták ürítése csak 1-2 hétig tart, de egy macska naponta akár 10 millió oocystát is a környezetbe juttathat a bélsarával és ezek ott hosszú ideig megtarthatják fertozoképességüket. Ha a macska egyidejuleg más parazitával (pl. Isospora felis-szel) is fertozött, vagy egyéb betegségben (pl. macskaleukózis) szenved vagy kortikoszteroidot kap, újabb fertozodés nélkül is folytatódhat az oocystaürítés.
A toxoplasmák a melegvéru szervezetek maggal bíró, majdnem minden sejtjében szaporodhatnak, és a szövetek gyulladásos-elhalásos elváltozását okozhatják. A macskák esetében ritkán jelentkeznek tünetek (pl.: láz, dyspnoe, icterus, uveitis, retinochorioditis, izmok hyperaesthesiája, és a központi idegrendszer bántalmazottsága), illetve halálos (fatális) kimenetelu betegség.

Veszélyes-e a terhes nore a lakásban tartott macska a toxoplasmosis miatt?

A klinikus állatorvos gyakran kerül abba a helyzetbe, hogy a macskatartót, aki esetleg terhes kismama, megfeleloen tájékoztatnia kell arról, hogy veszélyt jelent-e állatának a tartása az anyára, illetve magzatára.
Az ember fertozodésére több lehetoség van: cystákat tartalmazó nyers hússal (konyhai elokészítése során, pl.: “fasírt”, tatár beefsteak készítése közbeni kóstolgatás stb), valamint az oocystával szennyezett talajjal (kerti munka, mosatlan zöldség és gyümölcs elfogyasztása), és esetleg nem ápolt szorzetu (szorre tapadt oocysták) macska simogatása révén.

Ha az állat gazdája betartja a higiénikus állattartás szabályait és az állatát megfeleloen ápolja, akkor a fertozési kockázat minimálisra csökken. Fontos ügyelni arra, hogy a macska nyers hússal való etetését is kerüljék. Továbbá ilyen helyzetben indokolt lehet (foként, ha fiatal a macska) a bélsárvizsgálat elvégzése azért, hogy megállapítsuk nincs-e Toxoplasma-oocysta ürítés, valamint egyéb parazitás (pl.: Toxocara) fertozöttség. Hazánkban van már lehetoség macskák esetében szerológiai vizsgálat elvégzésére is, azonban erre akkor van szükség, ha a tünetek alapján gyanú van arra, hogy az állat betegségének hátterében toxoplasmosis lehet.

Védekezés

 

A kutyák és a macskák különféle belso élosködoi elleni kezelésre vannak megfelelo hatóanyagokat tartalmazó állatgyógyszerek (antiparazitikumok), amelyek rendszeres alkalmazásával nemcsak a fertozöttségét csökkenthetjük, hanem ez lehetoséget teremthet az ember fertozodésének a megelozésére. Természetesen ezek, az állatok részére adható készítmények nem alkalmasak a fertozodött ember kezelésére. Sajnos az említett fajok fejlodési alakjaival fertozodött emberek kezelése rendkívül nehéz, gyakran kilátástalan. Ennek az is az oka, hogy az emberben ezek a férgek, egysejtuek elsosorban a különféle szövetekben tartózkodnak, vándorolnak, így a gyógyszerek nehezen érik el ezeket a fejlodési alakokat.

 A hangsúly az állatok rendszeres kezelésén van!!

Az adott parazita ellen a megfelelo szer kiválasztása, ill. ajánlása, valamint a szakszeru alkalmazáshoz a tanácsadás az állatorvos feladata, de a megfelelo eredmény eléréséhez az állattartó aktív és megbízható együttmuködésére van szükség, hiszen gyakran az állat otthoni környezetében történik a kezelés.

A közegészségügyi veszélyt is csökkento fontos ajánlások a kutya- és macskatartók számára a belso élosködok elleni védekezéssel kapcsolatban

 l. Korai (14 napos kiskutyáknál!), valamint ismételt féregtelenítés (nemcsak a kölyökállatoknál) megfelelo idoben, valamint idoközönként (felnott állatoknál negyedévente).

Az orsóférgek közül az egyik faj (Toxocara canis) lárvái a kölyökkutya szervezetébe az ellés után kb. 20 napig a tejjel (galaktogén úton) is bejuthatnak. Így ismételt (2-3 hét múlva) kezelés szükséges az újabb férgek kifejlodésének a megakadályozására. A szoptató anyaállatok a kölykeik nyalogatása során is fertozodhetnek, így tanácsos a szoptatás ideje alatt ezeket is kezelni.

2. Felnott állatok negyedévenkénti rendszeres féregtelenítése.

3. Az alomból kikerülo kölykök szorzetének lemosása (talált, befogadott kiskutyák, kismacskák esetében különösen fontos), még mielott a gyerekek az állatokhoz nyúlnának.

4. A kutyák által ürített bélsár rendszeres eltávolítása (pl.: kennelekben), ill. ahol “történt a baleset”(pl. lakásban) a hely alapos felmosása, fertotlenítése. Továbbá, ha már sétáltatják a kutyát és véletlenül a járda közepére pottyantott az állat, szintén megtörténjen a “bunjel” eltávolítása.

5. A macskaalom naponkénti cseréje, a tálca fertotlenítése.

6. Nem szabad adni nyersen, foleg sertés, nyúl, juh, kecske belsoséget (pl.: máj, lép stb.)

7. A kutyák távoltartása a játszóterektol és a parkok azon részétol, ahol gyerekek játszanak

8. Rendszeres (legalább félévente egyszer) állatorvosi ellenorzésre (bélsárvizsgálatot kérni!) vinni az állatot, akkor is, ha a tulajdonos semmi rendellenességet nem talál a kutyája és a macskája egészségi állapotában.

9. Az alapveto higiéniai szabályok betartása, többek között rendszeres kézmosás az állatokkal való foglalkozás közben és utána.