-Tartás

-Táplálás

-Egészségügy

Tartás

A kalitka helyét úgy válasszuk meg, hogy huzatmentes, kellően megvilágított, megfelelő hőmérsékletű helyiségben legyen, lehetőleg magasan, hogy a madár „belássa a teret”, és a feje fölött ne mozogjon semmi, illetve előnyös, ha fal mellett helyezzük el, így madarunk egyik oldalról úgymond védve érezheti magát.

A kalitka méretét természetesen a lakójának illetve lakóinak méretéhez kell igazítani, általánosságban elmondható, hogy az ülőrudaknak több szinten el kell férniük benne, egy szinten belül úgy, hogy a madárnak a szárnyát is kelljen használni, mikor egyikről a másikra átugrik, és kellő távolságra a kalitka falától ahhoz, hogy a madár se szárnyával, se farkával ne érjen hozzá a rácshoz forduláskor vagy ugráskor.

Fontos az ülőrudak vastagsága is, rá tudjon fogni a madár, de ne legyenek olyan vékonyak, hogy az ujjai körbeérjék, és főként ne legyenek sima, egyenletes vastagságúak, mert az talpfekélyt okozhat. Használjunk igazi faágakat (pl. gyümölcsfák ágai) vagy legalább az ágakat utánzó, göcsörtös felületű, de könnyebben tisztán tartható mű ülőfákat, melyek különböző vastagságúak.

Az etető és itató elhelyezésénél ügyeljünk, nehogy madarunk egy magasabb rúdon ülve belepiszkíthasson. Lehetőleg a kalitka oldalára illeszthető, higiénikusabb önitatót alkalmazzunk.

A legtöbb madár szeret fürödni, tegyünk a kalitkára fürdőfülkét is. Ha tenyészpárt tartunk, be kell szereznünk egy a fajnak megfelelő fészekodút is.

A kalitka tisztítása szempontjából praktikus, ha kihúzható aljzattal rendelkezik, amelybe mosott folyami homokot tegyünk, amely egyrészt segíti a karmok koptatását, másrészt madaraink fel is csipegetnek belőle, megkönnyítve ezzel az elfogyasztott magvak emésztését.

Táplálás

A kalitkában tartott madarak nagy része (pl. kanári, díszpintyek, hullámos-, nimfa- és törpepapagájok) főként magevők, a fajnak megfelelő magkeveréket a kisállat kereskedésekben könnyen beszerezhetjük, akárcsak madaraink kedvelt csemegéjét a kalitkába felakasztható csumizt („fürtös köles”).

Emellett zöldeleségként tyúkhúrt, salátát, sóskát, spenótot, reszelt sárgarépát kínáljunk megmosva, de szárazon (!), gyümölcsök közül az alma, körte, füge ajánlható.

Több-kevesebb állati eredetű táplálékra a magevő díszmadaraknak is szükségük van, főleg fiókaneveléskor. Legalapvetőbb fehérjeforrás a főtt tojás, amelyből lereszelve, hozzákeverve reszelt répát, darált kekszet vagy búzakorpát, esetleg túrót is, elkészíthetjük az ún. lágy eleséget, amelyet nagy kedvvel fogyasztanak kedvenceink. A lágy eleség maradékát soha ne hagyjuk a kalitkában, mert romlékony, próbáljunk olyan mennyiséget felkínálni egyszerre madarainknak, amennyit rövid időn belül el is fogyasztanak.

Kalcium kiegészítésként adjunk madarainknak „szépiacsontot”, amely valójában a közönséges tintahal mészváza, vagy keverjünk a lágy eleségbe kevés kalcium-karbonátot. Megfelelően összeállított, változatos étrend esetén madaraink külön vitaminpótlást nem igényelnek.

Egészségügy

Gyakori probléma díszmadaraknál a karmok illetve papagájoknál ezenfelül a csőr túlnövése. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy biztonságosan el tudjuk végezni a megfelelő mértékű kurtítást, inkább bízzuk szakemberre!

Elofordulhatnak madarainkon külső élősködök is:

-lábrühösségnél a lábakon szürkés felrakódások jelennek meg, és a kínzó viszketést a madár csipkedéssel próbálja enyhíteni, ami kisebesedéshez vezethet;

-a papagájok csőratkájától lyukacsos szerkezetűvé, porózussá válik a csőr; a madáratka fertőzöttség pedig az állandó viszketés és vérveszteség miatt elhanyagolt esetben olyan súlyos fokú lesoványodáshoz és vérszegénységhez vezethet, amely az állat pusztulását is okozhatja.

Ezek a fertőzések azonban időben megkezdett kezeléssel hatékonyan orvosolhatók.

Madarak esetében a betegségek sokszor nagyon gyors (néhány napos) lefolyásúak, ezért ha madarunk étvágytalanná válik vagy bármilyen a szokásostól eltérő viselkedést, betegségre utaló tünetet észlelünk, haladéktalanul keressük fel állatorvosunkat!

Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb tüneteket:

-a beteg madár gubbaszt, tollazata borzolt, nem vagy alig eszik,

-hasmenés esetén ürüléke híg, zöldes vagy mészszerű, a kloáka tájékán a tollak ürülékkel szennyezettek, a lesoványodástól a mellcsont kiélesedik,

-a szorulásos madár erőlködve próbál üríteni sikertelenül,

-légzőszervi megbetegedésre utal, ha madarunk minden légvételnél billent a farkával, gyakran tüsszög, rázza a fejét, tátogva lélegzik, esetleg orrnyílásából váladék ürül.

Ha madarunkat állatorvoshoz kell vinnünk, legjobb, ha saját kalitkájában szállítjuk, hiszen így az orvos fontos információkat nyerhet a tartási körülményekrol és például az ürülék minőségéről is. Ha a madár lakóhelye méreténél vagy szerkezeténél fogva nem szállítható, használjunk kisebb szállítókalitkát, vagy ennek hiányában kilyuggatott papírdobozt (pl. cipősdoboz).

A kalitkát minden szállítás esetében takarjuk le, hogy kedvencüket ne ijessze meg a külvilág ezer ingere, illetve védjük a huzattól és a hidegtol.

Szeretettel várok minden állattartót és kedvenceit praxisomban!

Dr. Környei Tamás klinikus szakállatorvos

Telefon: 20/93-636-93

Honlap: www.santakigyo.hu

SÁNTA KÍGYÓ Állatorvosi Rendelő