- hüllötartóknak

-         Tartás

-         Táplálás

-         Egészségügy

 

Tartás

A különböző kétéltű- és hüllőfajok egzotikus megjelenésüknek köszönhetően egyre népszerűbbek a hobbiállattartók körében. Tudnunk kell azonban, hogy a számos faj trópusi éghajlatú helyről származik, ebből kifolyólag megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat és megvilágítást igényel. Terráriumi elhelyezésüknél vegyük figyelembe azt is, hogy az 5-6 cm-es kis teknős az évek során arasznyivá cseperedik, az arasznyi leguán pedig méteres kis sárkánnyá fejlődik, mialatt természetesen helyigényük is jelentősen nő.

A megfelelő hőmérséklet eléréséhez lámpákat és talajfűtőket is alkalmazhatunk, de nagyon vigyázzunk, hogy állataink ne érintkezhessenek ezekkel a berendezésekkel, mert komoly égési sérüléseket szenvedhetnek. A megfelelő páratartalom elengedhetetlen az egészséges vedléshez, a túl sok pára azonban a baktériumok szaporodásának kedvez, így például hajlamosít a bakteriális bőrgyulladásra.

A hüllők változatos módon (és gyakorisággal) veszik fel ivóvizüket, erről is gondoskodnunk kell. Kétéltűek és vízi teknősök esetében a faj igényeinek megfelelő vízhőmérsékletet is biztosítsuk, ügyeljünk a víz tisztaságára (a higiéniai szabályok betartása minden állatfajnál alapvető fontosságú a betegségek megelőzésében!) és a vízszint magasságára, amely mindig legyen több, mint az állatok testhossza.

Ha nem tudunk kedvenceinknek elegendő közvetlen napfényt biztosítani (ez lakásban ritkán megoldható, pedig a D-vitamin hatékonyságához elengedhetetlenül szükséges), akkor be kell szereznünk egy speciális “hüllő típusú” UVB lámpát/fénycsövet is. Az ablaküveg és a műanyagok ugyanis kiszűrik az UVB sugarakat.

Táplálás

A vízi teknősök alapvetően ragadozók, bár idősebb korukban egyre több növényi táplálékot is fogyasztanak, főként vízi növényeket (pl. békalencse, hínárfélék). A boltokban kapható száraz tápok közül sajnos jó néhány termék nem alkalmas teknőseink táplálására, és nem megfelelőek a nyers színhúsok vagy halfilék sem, mivel ezek nem tartalmaznak elegendő ásványi anyagot (pl. kalciumot) és vitamint. A legjobb, ha kedvenceinket nyers kishallal, vízi csigákkal, vízi rovarokkal, apró rákokkal etetjük, ez az étrend áll legközelebb természetes táplálékukhoz. Ha a kishal egyben túl nagy falat a kis teknősnek, daraboljuk fel, de fontos, hogy az egészet, csontostul, belsőségestül odaadjuk neki, hiszen így jut megfelelő vitamin- és kalciumellátáshoz. Higiéniai szempontból hasznos, ha a nyers halakat fagyasztva tároljuk néhány hétig, így a bennük lévő esetleges kórokozók elpusztulnak.

A szárazföldi teknősök rendszerint növényevők, természetes élőhelyükön főleg leveles zöldet fogyasztanak, ezért az általunk felkínált tápláléknak is csak maximum 30 %-a legyen gyümölcs (idénygyümölcsök, pl. eper, dinnyék, kimagozott szőlő), döntő hányadát friss zöld (gyermekláncfű, pásztortáska, tyúkhúr, útifű, lóhere, lucerna, szőlőlevél stb.) vagy esetleg zöldségek (pl. jégsaláta, kínai kel, endívia saláta, reszelt répa, uborka) tegye ki.

A növényevő gyíkok (pl. zöld leguán) hazájukban a fák lombleveleivel táplálkoznak, legjobban akkor elégíthetjük ki igényeiket, ha a növényevő teknősökhöz hasonló étrenddel, tehát leveles zöldekkel, zöldségekkel és kevés gyümölccsel kínáljuk őket.

A rovarevő gyíkok (agámák, kaméleonok, gekkók) megfelelő kalciumellátását úgy biztosíthatjuk a legkönnyebben, hogy a táplálékul felkínált rovarokat előzőleg kalcium-karbonátban vagy hüllők számára készült vitamin és ásványianyag keverékben alaposan megforgatjuk.

A kígyókat, siklókat mérettől függően naposcsibékkel, szopós, növendék vagy kifejlett egerekkel, patkányokkal etessük.

Egészségügy

Amikor ajánlatos felkeresni állatorvosunkat:

-         tartós étvágytalanság (az adott faj táplálkozási szokásainak viszonylatában)

-         hasmenéses széklet (különösen, ha esetleg vérnyomokat is tartalmaz)

-         etetés után (ismétlődően) kialakuló hányás (főleg kígyóknál)

-         rendellenes duzzanat vagy folt megjelenése a testfelületen

-         mozgó vagy mozdulatlan élősködők – néha csak nagyítóval láthatók igazán – a bőrön (főleg kígyókon, gyíkokon)

-         hallható légzési zörej megjelenése (az egészséges hüllő légzése gyakorlatilag nem hallható)

-         kilégzéskor az orrnyílásban vagy a szájszélen megjelenő buborék vagy bármiféle váladék

-         kilégzéskor az áll alatti tájék átmeneti felfúvódása (kígyók, gyíkok)

-         ha a nyelv öltögetésekor a villás ág két vége összetapad (kígyók)

-         ha a teknős páncélja rugalmas, puha (egészséges teknős páncélja „kölyökkorban” is kemény!)

-         ferdén megbillent testtartású úszás, lebegés („megtorpedózott” vízi teknős)

-         víz alá merülési és/vagy az akvárium alján való hosszasabb tartózkodási képtelenség (vízi teknősök)

-         szemhéjak duzzanata, zártsága (teknősök)

-         a korábban megszokottól eltérő testtartás felvétele (pl. függőleges felületekhez történő „feltámaszkodás”, kígyóknál „kinyújtózás”, a test hosszanti csavarása)

-         fej és/vagy mellső lábak finom remegése (gyíkok)

-         a fejforma „kerekded” alakulása, comb/felkar „kigyúrt” megvastagodása (növendék leguán)

Szeretettel várok minden állattartót és kedvenceit praxisomban!


Dr. Környei Tamás klinikus szakállatorvos

Telefon: 20/93-636-93

Honlap: www.santakigyo.hu

SÁNTA KÍGYÓ Állatorvosi Rendelő