- vakcinázási hibák

Mi okozza a vakcinák hatástalanságát?

Az az egyik legnagyobb csalódás, ha a kutyánk megbetegszik egy olyan kórokozótól, ami ellen vakcináztuk. Ennek több lehetséges magyarázata lehet.
.

1.) A vakcina elvesztette hatékonyságát
.
Azok a vakcinák, amelyek ellenorzött gyógyszercégek készítenek, garantáltan hatékonyak amikor elhagyják az üzemet, ennek ellenére számos oka van, hogy hatástalanokká váljanak. Az egyik leggyakoribb, hogy túlságosan meleg homérsékleten, nem megfeleloen tárolják oket. A megfelelo homérséklet nagyon kritikus a hatékonyság fenntartásában. Ha az oltóanyag a szállítás vagy akár a tárolás alatt felmelegszik, akkor inaktiválódhat.  A postán rendelt vagy nem megfelelo helyrol vásárolt vakcináknál ez a leggyakoribb probléma. Az állatorvosok rutinosan visszautasítják a vakcinák átvételét, ha az túl meleg az érkezés idopontjában.
.

2.) Az oltóanyag tulajdonságai
.

Fontos tudni, hogy bár a legtöbb vakcina igen hatékony, egyik sem garantál 100 %-os védelmet.
.

3.) A kutya nem egészséges a vakcinázás pillanatában
.

Nagyon lényeges, hogy a páciens immunrendszere tökéletesen muködjön a vakcinázáskor, azért hogy válaszolni tudjon az oltásra. Ammennyiben az immunrendszer fejletlen, ezt nem tudja megtenni. Ha az állat éppen beteg és az lenyomja az immunrendszerét, megint csak nem fog megfeleloen válaszolni. Amennyiben például lázas, az immunrenszere azzal lesz „elfoglalva” és gyengébb választ ad az oltóanyagra. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos az, hogy a vakcinázás elött közvetlenül az állatot alaposan vizsgálja meg az állatorvos! A testhömérséklet mérése nagyon fontos, lázas állatot nem szabad vakcinázni! Az alapos fizikális vizsgálat nélkül történö vakcinázást nem szabad megengedni. Az állatot akkor is alaposan át kell vizsgálni, hogyha azelött napokkal vagy hetekkel azelött már meg volt vizsgálva! Nem a vakcina beadása a lényeg, mert azt bármelyik állattartó eltudná végezni, hanem az alapos állatorvosi fizikális vizsgálat!
.

4.) Fajtánkénti különbségek
.

Egyes kutyafajták érzékenyebbek bizonyos vírusokra. Régóta megfigyelték, de az utóbbi idoben vált ez nyilvánvalóvá például Rottwielereknél és kutyák parvovírusánál. A Rottweiler kölykök igen nagy százaléka kapja meg ezt a betegséget, annak ellnére, hogy rendszeresen vakcinázzák oket.
.

5.) Az anyai ellenanyagok közrejátszása
.

Az újszülött kölykök az anyától immunfehérjéket kapnak. Ezeket anyai vagy maternális ellenanyagoknak, antitesteknek nevezzük. Ezek az anyai ellenanyagok azok ellen a kórokozók ellen védik az újszülöttek, ami ellen az anyai is védve van. Ezek a fehérjék csak néhány hétig vannak jelen a kölyök szervezetében, azzal arányosan, hogy az anya mennyire volt védett ezek ellen. Például, ha az anya immunstátusza veszettség ellen igen magas, a kölyökben az ellenanyagok 3 hónapon keresztül megtalálhatóak. Ha az anya védettsége alacsony szinten mozog, akkor csak hat hétig. Amíg ezek a fehérjék jelen vannak, a kölyök védve van veszettség ellen, azonban ezek az antitestek blokkolják a vakcinák hatékonyságát. Így tehát ha a kölyök az elott kap veszettség ellen oltást, hogy ezek az ellenanyagok eltunnének, a vakcina hatástalan lesz és nem fog kifejlodni megfelelo immunitás a veszettség ellen. Ez a feltétel igaz a vakcinák egyéb komponenseire is, tehát az idoleges immunitás, amit az anyától kap a kölyök, blokkolja a vakcinák hatékonyságát.
.

Például az anya a parvovírus ellen is immunitást biztosít, ami elég hosszú ideig tart, akár 4 hónapig is egyes kutyákban. Ezért egyes esetekben az a legbiztosabb, ha a kutya kap még egy monovalens parvo vakcinát, miután a teljes oltási sort végigoltotta az orvos, ez általában a 20. hétre esik.
.

A fentiek alapján elméletileg akkor kéne vakcinázni, amikor a maternális ellenanyagok már nem találhatóak meg a kutya szervezetében és a kölyök már fogékony a kórokozó baktériumokra és vírusokra. Azonban nem túl gyakorlatias ezt az idot meghatározni minden egyes vakcina-komponens esetében. Természetesen meg lehetne tenni, de az borzalmasan nagy kiadással járna.
.

Az állatorvosok által javasolt oltási sor különbözo vakcinák meghatározott idoben történo beadatását jelenti. Ezek a beadatott oltásak az esetek igen nagy százalékában sikeresek és védenek. Azonban, ha az anyai ellenanyagok eltunnek még a következo oltás elott, és a kölyök fogékony a kórokozókra, akkor sajnos megbetegedhet.
.

A probléma megoldása számos különbözo oltás beadása lenne egy elore meghatározott oltási sorban. Ez azt jelentené, hogy a kölyköket 6 és 20 hetes koruk között mintegy 10-14 naponta oltanánk be különbözo vakcinákkal. Ez a lehetoség igen nagy kiadással járna. A jelenlegi 3-4 vakcina helyett 6-8 oltást kéne beadni, természetesen a kiadás ennek megfeleloen none. A lehetséges elonyök és kozkázatok temészetesen megbeszélhetoek az állatorvossal.

A cikket összeállitotta és szakmai helyességét ellenörizte Dr. Gál Sándor. Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Csernavölgyi Annának forditói és szakmai közremüködéséért.

feltöltés alatt..