HUNGAROPET GAZDI-TUDÁSBÁZIS: Állatorvosoktól-Állattartóknak

.
Mi is az a diabetes mellitus (cukorbetegség)?

A cukorbetegség a hasnyálmirigy megbetegedése miatti túlzottan magas vércukorszint okozta betegséget jelent. A hasnyálmirigy  egy kicsi, de létfontosságú szerv a gyomor közelében. Sejtjeinek egyik csoportja emésztőenzimeket termel, másik pedig, amelyeket ß-sejteknek hívunk, az inzulin nevű hormont. Alapvetően tehát a diabetes mellitus a hasnyálmirigy vércukor szabályozó működésének az elégtelenségét jelenti.

.

Hányféle diabetes van?

Az ún. diabetesnek kutyában 2 formája létezik: a diabetes mellitus és diabetes insipidus. Az utóbbi igen ritka megbetegedés, aminek a lényege a szervezet vízvisszaszívást szabályozó mechanizmusának elégtelensége. A diabetes mellitus a klasszikus értelemben vett cukorbetegség, amit leginkább 5 éves, vagy annál idősebb kutyákban alakul ki. Ez az ún. II-es típusú, vagy felnőttkori diabetes mellitus. Létezik veleszületett formája is, amely kölykökben fordul elő, ezt I-es típusú, vagy juvenilis cukorbetegségnek nevezik. Utóbbi igen ritkán fordul elő.

A cukorbeteg emberek egy részét inzulin injekciót, más részük pedig szájon át adott gyógyszert kap kezelésként. Ez a kutyák esetében is így van?

Embereknél a diabetesnek két alapvető formáját ismerjük. Ezek abban hasonlítanak egymásra, hogy mindkettő esetében a szervezet vércukor szabályozó mechanizmusainak zavara tapasztalható, azonban a betegség alapvető folyamatai különböznek egymástól.
.

I-es típusú, vagy inzulin-függő diabetes mellitus: A ß-sejtek teljes, vagy majdnem teljes pusztulása miatt következik be. Ez a kutyák leggyakoribb cukorbetegsége. A vércukorszint beállítása ez esetben inzulin injekcióval történik.

II-es típusú, vagy nem inzulin-függő diabetes mellitus: Ennél a formánál még megmaradnak inzulin termelő sejtek a hasnyálmirigyben, azonban összességében a termelt inzulin mennyisége kevés, a hormon kibocsátása késedelmes, és a szövetek valamekkora izulin-rezisztenciát mutatnak. Ez a típus gyakran mutatkozik idős, elhízott kutyákban. Embereknél ez az a forma, ami szájon át adott gyógyszerekkel kezelhető: ezek a megmaradt, működőképes ß-sejtek működését, inzulin termelését és kibocsátását stimulálják, helyreállítva ezáltal a vér cukorszintjét. Sajnálatos módon a kutyák nem reagálnak jól a szájon át adott készítményekre, így tablettával nem kezelhetők.
.

Miért fontos az inzulin?

Az inzulin olyan, mint egy „ajtónálló”: a test sejteinek felszínén ácsorogva kinyitja az ajtót, és beengedi a vércukrot a véráramból, hogy az a sejt belsejébe lépjen. A glükóz (szőlőcukor, vércukor) egy létfontosságú anyag, ő biztosítja a sejtek energiaszükségletének legnagyobb hányadát az élet során. Inzulin hiányában a glükóz nem képes belépni a sejt belsejébe, és részt venni ezekben a folyamatokban. Ilyenkor felgyülemlik a vérben, és ez olyan történések sorozatát indítja el a szervezetben, amely végzetessé válhat.

Ha nincs inzulin, a sejt energia hiányossá válik, azaz éhezik. A szervezet ilyenkor nem tehet mást, minthogy a raktáraihoz nyúl: elkezdi lebontani a zsírt és a fehérjéket. Ezek az ún. alternatív energiaforrások. Ennek következtében a kutya próbál ugyan többet enni, sőt, farkas étvágya van, de mégis fogy. A szervezet közben próbál a felesleges cukormennyiségtől megszabadulni, és a vizelettel kiválasztani azt. Mivel a szőlőcukor egy olyan aktív molekula, ami magával viszi a vizet, az állat vizeletének mennyisége nagymértékben megnő. Hogy elkerülje a kiszáradást, a kutya egyre többet és többet kezd el inni.
.

Tehát a négy legfőbb tünete a cukorbetegségnek:

1.) súlyvesztés
2.) megnőtt vízfogyasztás
3.) megnőtt étvágy
4.) nagy mennyiségű vizelet ürítése
.

Hogy lehet a betegséget diagnosztizálni?

A diagnózis három alappilléren nyugszik: a négy legfőbb tünet, a folyamatosan magas vércukorszint, és a glükóz megjelenése a vizeletben.

A normál vércukorszint 4.4-6.6 mmol/l. Ez étkezés után közvetlenül megemelkedhet (13.6-16.5 mmol/l-re), azonban cukorbetegség fennállásakor akár 22 mmol/l fölé (általában 22-33 mmol/l) is nőhet az érték. Extrém esetben 44 mmol/l vércukorszintet is mértek már.

Normális esetben a szervezet igyekszik meggátolni a vizelettel történő cukorvesztést (a vese nem filtrálja ugyanis a vérből, tehát a vizelet egészséges állatban cukormentes), azonban egy bizonyos vércukorérték felett ez a szabályozás már nem működik. Ilyenkor kerül glükóz a vizeletbe.
.

Mi a teendő?

A legfontosabb: a cukorbeteg kutya vércukor szintje kezelés nélkül nem fog normalizálódni! Bár ha egy-két napig nem kap kezelést, nem feltétlenül kerül kritikus állapotba az eb, azonban az inzulin-adás a napi rutin részévé kell, hogy váljon. A kezelés nemcsak az injekció beadását, hanem az étkezés időpontjainak helyes megválasztását, és az eleség összetételének megváltoztatását (ún. cukorbeteg-diéta) is magában foglalja.

A tulajdonos számára tehát a cukorbetegség kezelése egy financiális és egy személyes elkötelezettséget is jelent. Ha a vércukor beállítása megtörtént, a fenntartási költségek kevesebbek lesznek, de az állat egész fennmaradó életében megmaradnak.

A cukorbetegség megállapításakor lehetőség van a kutya pár napra történő kórházi elhelyezésére az esetleges krízis kivédése, a kiegészítő vizsgálatok elvégzése és a vércukor beállítása (ez napi többszöri vérvételt jelent) miatt. A krízis leginkább akkor következik be, ha a kutya napok óta nem eszik, és nem iszik. Az ekkor kialakuló állapotot ketoacidózisnak nevezzük, amelynek megállapítása különböző laboratóriumi vizsgálatokat igényel, kezelése pedig intenzív ellátást. Ideális esetben, vagyis ha a krízis nem következik be, elvileg 1-2 nap alatt beállítható a vércukorszint, elvégezhetők a különböző vizsgálatok és megválasztható a megfelelő terápia. Ezután az első kontroll vizsgálat 3-7 nap után válik szükségessé. Kb. 1 hónap múlva érhető el látványos javulás.

Nagyon fontos, hogy a Tulajdonos minden orvosi instrukciót pontosan kövessen: beleértve a gyógyszer beadást, a diétát és az otthoni „monitorozást” (a vízivásnak és vizeletürítés mennyiségének, súlyváltozásnak a nyomon követése). Egy fontos esetleges komplikáció lehet a hipoglikémia, azaz a vércukorszint leesése. Ez fatálissá is válhat. Többek között ezt elkerülendő nagyon fontos a kezelés folytonosságának biztosítása és az előírt dózis betartása. A kezelés során napi egy vagy két alkalommal, meghatározott időben kapnak inzulint a kutyák, az előírt diétát pedig úgy kell tartani, hogy a táplálék összetétele előírásszerű legyen, az etetési időpontoktól próbáljunk nem eltérni és alkalmanként hozzávetőlegesen ugyanakkora adagokat etessünk.
.

Mit foglal magába a kezelés?

A diabetes kezelésében a legfontosabb a következetesség. A cukorbeteg kutya folyamatos gyógyszerbeadást, megfelelő etetést és stabil, stresszmentes életet igényel.

Az etetés alapja a rostdús diéta, mivel ennek cukortartalma alacsony és lassan emésztődik. Vagyis nem emeli hirtelen a vércukorszintet. Emellett a rost stimulálja az inzulin termelést a II-es típusú diabetesben. (Ajánlott tápok: Eukanuba, Hill’s Prescription Diet Canine w/d, elhízás esetén r/d). Nem helyes, ha a táplálékot egész napra a kutya előtt hagyjuk! Fontos viszont, hogy az inzulin injekció beadása előtt kapjon enni az állat.

A vércukor megfelelő szabályozása csak az inzulin injekcióval lehetséges. Sokan ódzkodnak a beadásától, tartanak a kezeléstől. Számukra álljanak itt a következő megjegyzések:

A.) Az inzulin beadása semmiféle fájdalmat nem okoz.

B.) Az injekciós tű rendkívül vékony, a szúrást alig érzi az állat.

C.) A készítményt bőr alá adjuk, olyan területre, amely semmiféle létfontosságú szervet nem érint és nem károsít.

Semmiképpen ne kezdjük el kezelni az állatot, amíg az állatorvos be nem mutatta, meg nem tanította a beadás helyes technikáját. Ezután látni fogjuk, hogy nem is olyan nehéz, és az állat milyen jól tolerálja.
.

Az injekció beadásának protokollja a következő

1.) Inzulin készítmények

Az inzulin levegőtől elzárt, felcímkézett üvegben kerül kiszerelésre. A címkén pontosan feltűntetik az inzulin típusát és koncentrációját. Alapvető fontosságú, hogy meggyőződjünk róla az elején: az inzulin készítményhez és koncentrációhoz a megfelelő fecskendőt alkalmazzuk-e (pl. 40 NE/ml-es inzulinhoz 40 NE-es fecskendőt, a 100 NE/ml-eshez pedig a 100-as fecskendőt használjuk).

Használat előtt az üveget óvatosan össze kell keverni: finoman görgessük a két tenyerünk között, semmiképpen ne rázzuk fel (utóbbi esetben buborékok keletkeznek, ami a pontos adagolást megnehezíti). A keverés azért fontos, hogy a szuszpenzió homogén legyen, tartalma ne ülepedjen az üveg aljára, mert ezzel esetleg nem a megfelelő töménységű inzulint fogjuk beadni. Fordítsuk szájával lefelé az üveget, és ellenőrizzük, nem maradt-e fehér por az alján, megfelelően felkevertük-e.

Az inzulin egy hormon, amely elveszti hatékonyságát, ha direkt napfénynek vagy magas hőmérsékletnek van kitéve. Hűtőszekrényben, de nem fagyasztóban kell tárolni. Helyes használat estén az inzulin hosszú ideig eltartható. Gyermekektől távol tartandó.

2.) Felkészülés az inzulin beadására

Szükség van tehát tűre és a megfelelő fecskendőre, az inzulinos üvegre és a kutyusra. Ha minden együtt van, a következő lépéseket kell követni:

1.) A tűről vegyük le a kupakot, a fecskendőben pedig húzzuk vissza a dugattyút a beadandó inzulin mennyiségig.

2.) Óvatosan vezessük be a tűt az inzulinos üvegbe.

3.) Fecskendezzük a felszívott levegőt az üvegbe. Ezzel elkerülhetjük benne a vákuumhatást.

4.) Szívjuk fel a megfelelő mennyiségű inzulint a fecskendőbe.

Mielőtt beadjuk az inzulint, ellenőrizzük, nincs-e légbuborék a fecskendőben. Ha van, szívjunk bele inkább kétszer annyi inzulint, mint amennyi szükséges (a fecskendőn található egy számozott skála), majd a tűt kihúzva az üvegből finoman ütögessük meg körmünkkel a fecskendőt, hogy a buborék a tetejére emelkedjen. A dugattyút gyengéden tolva nyomjuk ki a légbuborékot. Győződjünk meg róla, hogy a megfelelő mennyiségű inzulin van-e a fecskendőben (a felesleget kinyomhatjuk belőle, vagy visszafecskendezhetjük az üvegbe).

3.) Az inzulin beadása

A követendő lépések:

1.) Tartsuk a fecskendőt az egyik kezünkben.

2.) Kérjünk meg valakit, hogy fogja meg a kutyát, amíg mi a tarkó közelében a hát bőrét valahol redőbe emeljük a szabad kezünkkel. Próbáljuk mindig más helyre adni, mint előző nap.

3.) Egy gyors mozdulattal toljuk át a bőrön a tűt, ami könnyedén áthalad és nem okoz fájdalmat. Vigyázzunk, hogy csak egy rétegen szúrjunk át (ne bökjük át a bőrt a túloldalon, mert az inzulin a szőrzetre, vagy a földre fog kerülni), és ne bökjünk bele az ujjunkba. Jó támpont, ha a tűt a gerincoszloppal párhuzamosan vezetjük be, kis szögben lefelé irányítva.

4.) A beinjektálás során hüvelykujjunkat helyezzük a dugattyúra és fecskendezzük be a tartalmát.

5.) Ezután húzzuk ki a tűt és a fecskendőt, zárjuk le és tegyük félre (eldobás: a veszélyes hulladékok megsemmisítésére vonatkozó szabályok szerint)

6.) Ha a kutyus nyugton maradt, cirógassuk, jutalmazzuk meg.

Nem szükséges, és nem is kívánatos a bőr alkoholos lefertőtlenítése az injekció beadása előtt. Ennek négy oka van:

1.)  A vékony szőrtakaró természete, és a kutya bőre közelében élő baktériumok típusa miatt a gyors alkoholos vagy egyéb szerrel történő fertőtlenítés teljesen hatástalan.

2.)  A kis mennyiségű alkohol könnyen bevihető a tűvel a bőrbe, ami a baktériumokat is magával viheti.

3.) Az alkohol okozta maró érzést a kutya könnyen azonosíthatja az injekció beadásával, így azt nehezebben tűri majd a későbbiekben.

4.) Ha véletlenül a bőr felszínre jut az inzulin, nem fogjuk észrevenni, ha előtte alkoholt is használtunk. Ha viszont nem tesszük, az injekció helyén megnedvesedő bőr vagy szőr jelzi számunkra, hogy a gyógyszer mellé ment.

Habár a fenti procedúra elsőre komplikáltnak tűnhet, vagy akár kivitelezhetetlennek, hamar elsajátítható. A kutya is könnyen meg fogja tanulni, hogy az injekció idejére nyugodtan üljön. Egy idő után segítség sem kell majd, aki lefogja az állatot.
.

Szükséges-e a folyamatos vagy időszakos monitorozás?

Fontos, hogy a kutya folyamatos ellenőrzés alatt álljon, szabályos időközönként vigyük el kontroll vizsgálatra és állatorvosunkkal szorosan együttműködjünk .
.

Otthoni teendők

Az otthoni ellenőrzés alapvetően két részből áll.

Az első otthoni teendö:

a.) Folyamatosan kísérjük figyelemmel az állat étvágyát: elfogyasztja-e az aznapi adagokat, esetleg éhes marad-e utána,

b.) Testsúlyát: legalább havonta meg kell mérni, lehetőleg ugyanazzal a mérleggel,

c.) Vízfogyasztását: normálisan egy kutya nem ihat többet 225 ml/4,5 kg-nál 24 óra alatt. Ez kutyánként némileg eltérő lehet, így a vízfogyasztás változását legjobb a saját állatunk ismert mennyiségéhez mérni. Az egyszerűség kedvéért megadhatjuk a vízfogyasztások számát is: normál esetben ez maximum 6 alkalom naponta. Ha viszont ezt meghaladja, pontosabb vízfogyasztásmérés válik szükségessé.

d.) A vizeletürítés mennyiségét.

Bármilyen eltérést tapasztalunk a fentiek valamelyikében, ez azt jelzi, hogy a cukorbetegség nincs megfelelően kontrollálva. Ekkor mielőbbi vércukormérés szükséges.

A második otthoni teendö:

A vércukor kimutatása a vizeletben. Ha a cukorbetegség jól kezelt, a kutyánk vizelete cukormentes kell, hogy legyen. A kimutatást tesztcsíkkal végezzük, amely bármelyik patikában beszerezhető. A humán vizeletcsíkok is alkalmasak a meghatározásra. Friss vizeletből végezzük a vizsgálatot, és ha pozitív glükóz jelenlétére, a következő 1-2 napban is ismételjük meg. Ha egymás után többször tudunk glükózt kimutatni, vércukor meghatározást kell végezni.
.

A vércukorszint monitorozása

Kétféle teszt létezik a vércukorszint meghatározására. Az egyiket elég csak 3-4 havonta elvégezni, ha a kutya egyébként tünetmentes. Minden más helyzetben, vagyis ha a cukorbetegség klinikai tünetei jelentkeznek vagy a vizeletben cukor jelenik meg, azonnal szükséges a vércukor meghatározása. Fontos, hogy a vérvétel legalább 6 órával az étkezés után történjen, hiszen az evés átmenetileg megemeli a vércukorszintet.

Amikor vércukorszintet mérünk, a napi legmagasabb és legalacsonyabb értékre vagyunk kíváncsiak. A legmagasabb az inzulin beadása előtt, a legalacsonyabb pedig az inzulin hatásmaximumán mérhető (általában 5-8 órával az injekció beadása után).

Legjobb, ha a következők szerint járunk el:

1.)  A reggeli etetés után 30 perccel belül érkezzünk a kontroll vizsgálatra (ha ez nem lehetséges, vigyük magunkkal az aznap reggeli eleség adagot).

2.) Fontos, hogy ne adjunk inzulint.

3.) Ha megtörtént a vérvétel, beadható az inzulin, illetve ha otthon nem evett, meg is kell etetni a kutyát.

4.) A második vérminta vétele a hatásmaximumon történik.

Figyelembe kell venni, hogy ha a kutya nyugtalanná, izgatottá válik a behozatal alatt, tévesen magasabb vércukorérték mérhető.

Létezik egy másik lehetőség is a cukorbetegség monitorozására: az ún. fruktózamin-teszt. A mért érték az elmúlt két hét vércukor-koncentrációinak átlagát mutatja meg. Így független a stressz, izgatottság vagy a nem megfelelő étkezés okozta vércukorszint változásoktól, vagyis ezek a tényezők kiküszöbölhetők. Sok kutya számára ez az igazán megbízható vizsgálati módszer. További előnye, hogy nem szükséges előtte koplaltatni az állatot és bármelyik napszakban elvégezhető.
.

Előfordul hipoglikémia kutyákban?

A hipoglikémia alacsony vércukorszintet jelent. Ha a mért érték 40 mg/dl-nél alacsonyabb (nem kellene ezt átváltani mmol/l-re?), az állat életét veszélyeztetheti. Alapvetően két okból fordulhat elő:

1.) Ha az inzulin dózis túl magas. Habár a legtöbb kutya hosszútávon ugyanazt azt inzulin dózist igényli, előfordulhat, hogy az inzulin-igény megváltozik. Legtöbbször csökkent étvágy, vagy megnőtt aktivitás áll a háttérben. Az inzulin beadása előtti etetés egyik oka éppen az, hogy felmérjük, milyen étvágya van az állatnak. Ha a kutya nem eszik, csökkenteni kell az inzulin dózist: ha csak a felét eszi meg az ennivalónak, a fele dózist adjuk. FONTOS: Még mindig jobb a szervezet számára a túl magas, mint a túl alacsony vércukorszint.

2.) Túl sok inzulin adása. Leginkább akkor fordul elő, ha nem pontosan szívtuk fel az inzulint fecskendőbe, vagy véletlenül kétszer került beadásra (érdemes a naptárba bejelölni a beadások idejét, hogy ez ne fordulhasson elő). A hipoglikémia leggyakrabban a hatásmaximumon következik be, vagyis 5-8 órával az injekció beadása után. Ha csak kissé alacsony a vércukorszint, azt látjuk, hogy a kutya fáradt, szólításra nem reagál. Ilyenkor néhány óra múlva emelkedni kezd a vércukorszint, és a kutya állapota rendeződik. (Szembeötlő tünet egyébként, ha a kutya napok alatt egyre aluszékonyabbá válik, vagy a nap nagy részét átalussza. Ilyenkor feltétlenül forduljunk állatorvoshoz.).

Ha nem rendeződik az állapot, feltétlenül adjunk 1 kávéskanál kukorica szirupot (mézet, szőlőcukor-oldatot) a szájába. Ha 15 percen belül nincs változás, ismételjük meg a műveletet. Ha ezután sem történik semmi, feltétlenül forduljunk állatorvosunkhoz.

Nagyon súlyos hipoglikémia esetén a kutya görcsölhet, vagy elvesztheti öntudatát. A nem kezelt hipoglikémia kómához, vagy halálhoz is vezethet. Ez egy abszolút vészhelyzet, ilyenkor intravénás glükózt kell, hogy kapjon az állat.
.

ÖSSZEFOGLALÁS

1.) Érdemes többször átolvasni és észben tartani a fenti instrukciókat, hogy hipoglikémia esetén felismerjük a tüneteket és tisztában legyünk a teendőkkel

2.) Minden legyen kéznél otthon, beleértve a megfelelő mennyiségű és koncentrációjú inzulin készítményt, és a helyesen megválasztott inzulinos fecskendőt. Érdemes a glükóz kimutatására vizelet csíkot is tartani otthon.

3.) Tartsuk be az instrukciókat, ami az inzulin beadások idejére, dózisára vonatkozik.

4.) Tartsuk be az etetési előírásokat (etetések száma, ideje, az eleség összetétele).

5.)  A kontrollok idején is tartsuk be az instrukciókat (reggeli vérvétel ideje, csak etetés, inzulint nem beadni, stb.)

6.) A kórházi vércukor beállítást követően a következő 2-3 napban, majd az elkövetkező két hétben hetente 2x ellenőrizzük a vizelet cukortartalmát tesztcsíkkal. Ha negatív, minden második héten 2 napon át kell a vizeletet tesztcsíkkal megvizsgálni.

7.) Ha nem tudunk vizeletvizsgálatot végezni, 2-4 napon belül végeztessünk vércukormérést állatorvosunkkal. Ennek ideje: 5-8 órával a reggeli inzulin beadása után.

8.) Ezután 1 hónap múlva kell kontrollra visszamenni állatorvosunkhoz, a vérvétel ideje hasonló az előző pontban leírtakhoz. (Ha fruktózamin-tesztet végeztetünk, bármelyik napszakban mehetünk vérvételre).

Cukorbetegség tünetei, diagnosztikája és gyógykezelése .

Mi okozza a veszettséget?

A veszettség (rabies, lyssa) egy vírus okozta fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz melegvérű állatokban (madarakban, emlősökben) és emberekben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben (nagyon ritka kivételtől eltekintve) halálos kimenetelű betegség. Az idegrendszeri tünetek kialakulása előtt ún. poszt expozíciós sorozatoltással meggátolható a betegség kifejlődése. Mindösszesen eddig 6 ismert esetben számoltak be arról, hogy az idegrendszeri tünetek kialakulás után a páciens túlélte a fertőzést.

Hogy jön létre a fertözés?

A fertőzés leggyakoribb formájában a veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe. Ha a fertőzött szervezet nem rendelkezik kellő immunitással a kórokozó ellen, kialakulnak a visszafordíthatatlan idegrendszeri tünetek, és a kórfolyamat következetesen halállal végződik.

Mik a veszettség tünetei?

A veszettség főbb tünetei: nyálzás (nyálcsorgás), lógó állkapocs, széjjeltérő kancsalság (strabismus divergens), viselkedészavar (agresszió), kóborlási hajlam, emészthetetlen tárgyak (kő, kavics, fadarab) lenyelése, majd nyelészavar, nagyon jellegzetes rekedtté váló hang ( a hangszálakat ellátó ideg bénulása miatt), víziszony (hydrophobia, ugyanis a bénulások előtt a nyelés görcsös fájdalmat okoz). A vadon élő állatokra a szokatlan szelídség jellemző, de bármilyen ingerhatásra előtörhet belőlük az agresszivitás.

Van-e Magyarországon veszettség?

Járványtanilag két fajta fertőzöttségi szint különböztethető meg - az urbánus, és a szilvatikus. Előbbi azt jelenti, hogy kóbor háziállatok között terjed a veszettség, utóbbi azt, hogy csak vadon élő állatok között terjed (hazánkban jellemzően rókák között), és alkalomszerűen terjed át háziállatokra. Magyarország, köszönhetően az évtizedek óta kötelező oltásnak, az urbánus veszettségtől mentes, ám a szilvatikustól még nem.

Veszettség elleni védöoltás

Hazánkban az ebek veszettség elleni oltása a harmincas évek óta kötelező. Ma a jogszabályok szerint a tulajdonos köteles kutyáját a három hónapos kor elérésekor 30 napon belül beoltatni, majd hat hónapon belül ismét, ezt követően pedig évente egyszer. Az első életévben a kutyának tehát két veszettség elleni oltással kell rendelkeznie. Innentől kezdve már évente kell az oltást megkapnia. Csak egészséges, megvizsgált, panaszmentes állat oltható, a megfelelő immunválasz elérése céljából, ha az oltáshoz képest két héten belül nem mart embert, és nem áll hatósági megfigyelés alatt.

Hol történhet a veszettség elleni vedöoltás beadása?

Az ebek veszettség elleni védőoltása három módon történhet: az állat tartási helyén, állatorvosi rendelőben, vagy szervezetten, összevezetett formában.

A szervezett oltás (más néven: összevezetéses) révén lehetett régen elérni, hogy minél több kutya be legyen oltva. Uniós tagságunkból adódóan változás várható az összevezetett veszettségoltások terén.

A legkényelmesebb az állat tartási helyén, vagy az állatorvosi rendelőben történő oltás. Ez nem szezonhoz kötött, az év bármely időszakában lehetőség van kedvencük veszettség elleni oltásának elvégzésére. Ezenkívül nem kell kitennünk kedvencünket a felesleges stressznek, ami egy összevezetéses oltással jár és az oltás beadása előtt az állatorvos nyugodt körülmények között tudja megvizsgálni a pácienst.

A veszettségoltás elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után a tulajdonossal szemben, valamint az eb kártalanítás nélküli végleges elaltatását. Jelenleg csak a kutyák oltása kötelező. Ajánlott azonban más húsevő háziállatainkat is beoltatni (macska, vadászgörény), hiszen ők is terjeszthetik a veszettséget, pláne ha kertben tartott állatról van szó! Ennek jelentőségét jelzi, hogy az utóbbi évek emberi veszettségeseteiben többnyire macskáktól származott a kórokozó.

Oltási igazolvány

Ha a kutya embert mar, karmol vagy harap az oltási könyvet be kell mutatni az illetékes hatóságnak ( körzeti orvos, állatorvos), ezért kérjük az oltási igazolványt őrizzék meg.

Féregtelenités

Nagyon fontos a féregtelenítő készítmény beadása. Ez ugyan évente csak egyszer kötelező, de a megfelelő védelem csak akkor várható, ha a kutyákat, és a velük együtt tartott macskákat háromhavonta tablettás kezelésben részesítjük. Ez fontos közegészségügyi jelentőségű, ugyanis kedvenceink “gilisztái” emberekben is jelentkezhetnek, és ilyenkor elsősorban a gyerekek veszélyeztetettek.

Kérünk minden ebtulajdonost, hogy ellenőrizze kutyája oltási könyvében az utolsó veszettségoltás időpontját, és annak egy éves letelte előtt oltassa újra kutyáját!

Szeretettel várunk minden állattartót és kedvenceit a
praxisunkban!
Telefon: 34-383-50
Mobil:30-529-727

Mik azok a vérsejtek?

A vérsejtek nagy részét (vörösvérsejtek, granulocyták, vérlemezkék) a csontvelő termeli. Ez a folyamat folyamatos, hiszen a sejtek élettartama véges, előbb-utóbb elöregednek és a lép, illetve a máj falósejtjei kiiktatják őket a vérkeringésből. A vörösvérsejtek kutyában 60, macskában 120 napig élnek, a granulocyták és a vérlemezkék életideje órákban mérhető. A nyiroksejteket (limfociták) a nyirokszervek termelik, azaz fiatal korban egy ideig a csecsemőmirigy, majd kizárólag a nyirokcsomók. Minden sejtféleség mielőtt eléri az „érett kort” és bekerül a vérkeringésbe, termelődési helyén sok-sok osztódáson és érési folyamaton megy keresztül. Normális esetben csak érett, kifejlett, vagyis funkciójuk ellátására alkalmas sejtek vannak jelen a vérpályában. Ha fiatalabbak is megjelennek, az mindig arra utal, hogy a csontvelő kénytelen valamiért a tartalékaihoz nyúlni, mert az érett alakokból túl kevés van.
.

Miért fontos a vérkép vizsgálata?
.
A vérkép vizsgálat az állatok keringő vérsejtjeinek számáról, egymáshoz viszonyított arányáról és morfológiájáról ad képet. Ezek közül mindegyik tényező egyformán fontos, bármilyen eltérés a normálistól azt jelzi, hogy a szervezetben valamilyen kóros folyamat zajlik. Minden állatfaj rendelkezik ún. normál értékekkel, ezek általában tól-ig határok. Még fajon belül is lehetnek jellegzetességek, apró eltérések, ezeket mind figyelembe kell vennünk a vérlelet kiértékelésekor.
.

Hogyan történik a vérkép vizsgálata?
.
A vérkép vizsgálata során sejtszámláló automata méri le a vérsejtek mennyiségét, illetve határoz meg különféle paramétereket a mintából. Emellett vérkenet is készül, amelyet festés után mikroszkóp alatt értékelünk bizonyos szempontok alapján.
.

A vörösvérsejtek számának változása
.
A vérsejtek közül a vörösvérsejtek fordulnak elő a legnagyobb számban. Ők szállítják a légzési gázokat, többek között az oxigént a szöveti sejteknek. Ezt a funkciót a bennük lévő hemoglobin (vérfesték) látja el, nagyon fontos tehát, hogy ez megfelelő mennyiségben és minőségben legyen jelen benne. A vörösvérsejteknek számának vagy a hemoglobin mennyiségének a megfogyása vérszegénység (anémia) kialakulásához vezet. Ezt előidézheti a vörösvérsejtek érpályán vagy a lépen belüli túlzott pusztulása, kisebb vagy nagyobb vérzés során történő elvesztésük, vagy termelődésüknek a zavara. Kóros lehet az is, ha túl sok kéződik belőlük, mert ez korábbi oxigénhiányos állapotot, vagy csontvelői daganatot is jelezhet. Jóval gyakoribb a vérszegénység kialakulása. Megítélésüket az ún. vörösvérsejt-indexek is segítik: ezek nagybetűs rövidítések (MCV, MCH, MCHC) a leleten. Ők jelzik a vörösvérsejtek méretét és hemoglobin tartalmát. Segítségükkel a vérszegénység egyes típusainak elkülönítése válik egyszerűbbé.
.

A vörösvérsejtek morfológiai eltérései
.
A vérkenet segít abban, hogy megítéljük a vörösvérsejtek festődését, a méretbeli eltéréseket, alakváltozásokat és a vérparaziták jelenlétét. Ezek eltérései jellemzőek lehetnek egy adott anémia típusra, vagy akár egyéb, eredendően nem vörösvérsejt-megbetegedésre is (pl. vesebetegség, májelégtelenség, bizonyos daganatok).
Előfordulhatnak ún. magvas vörösvérsejtek is a keringésben: ezek a fiatal, éretlen alakok. Az emlősök érett vörösvérsejtjei ugyanis mag nélküliek. Fölbukkanásuk mindig súlyosabb vérszegénységet jelez.
.

A hematokrit érték
.
Ez a szám jelzi az összes vérsejt arányát a teljes vértérfogathoz képest. Úgy kell elképzelni, mintha a vérmintát lecentrifugálnánk, és megnéznénk, hogy a leülepedő sejtek mekkora hányadot foglalnak el a kémcsőben. Mivel a vörösvérsejtek vannak a legtöbben, leginkább az ő számbeli eltérésük fogja meghatározni a hematokrit érték alakulását. Ha ez túl kicsi: vérszegénység áll fenn. Ha viszont túl magas: az állat folyadékhiányos (vagy nagyon ritka esetben csontvelője valamiért kórosan sok vörösvérsejtet termel).

A fehérvérsejtek számbeli és morfológiai eltérései
.
Mind a normálisnál magasabb számuknak, mind csökkent mennyiségüknek jelentősége van. A számbeli eltéréseket mindig a különböző fehérvérsejt-típusok (ún. granulociták, limfociták, monociták) egymáshoz viszonyított arányának esetleges eltéréseivel együtt értékeljük. Megvan ugyanis minden sejtféleségnek a maga szerepe (pl. granulociták: bakteriális folyamatok kivédése, limfociták: vírusfertőzések leküzdése, bizonyos immunfolyamatokban való részvétel, monociták: általános védekező mechanizmusokban betöltött szerep). Így ha valamelyik sejttípus megfogy, vagy éppenséggel megszaporodik, kóros folyamat áll a háttérben.

Fehérvérsejtszám emelkedése: leggyakrabban az össz-fehérvérsejtszám emelkedését tapasztaljuk, általában az ún. neutrophil granulocyták megszaporodásával együtt. Ilyenkor mindenképpen valamilyen gyulladásos folyamatra kell gondolnunk. Ez érinthet egy egész szervet vagy szervrendszert (pl. gyomor- és bélgyulladás, tüdőgyulladás, húgyhólyag gyulladás, külső hallójárat gyulladás, stb), de szorítkozhat csupán egy helyre is (pl. tályog, daganat, szövetsérülés). Minél kiterjedtebb és súlyosabb a folyamat, annál magasabb lesz ez a szám.
.

Fehérvérsejtszám csökkenése: előfordul azonban, hogy az adott terület annyi fehérvérsejtet elemészt, hogy a csontvelő ezt már nem képes pótolni. Ekkor a normálisnál alacsonyabb össz-fehérvérsejt szám mérhető. Tehát ez nem jó jel, meg kell találni azt a területet, ami „lefoglalja” a sejteket. Ilyenkor sok esetben kóros sejtplazma képződmények megjelenése is segíti a diagnózist.
.

Leukémiák: nem feledkezhetünk meg a leukémiákról sem: valamelyik sejttípus kóros túltermelése daganatos háttérre is utalhat. Ekkor szintén sokat segít az elbírálásban a sejtek morfológiai elbírálása és a fiatal alakok felbukkanása.
.

Granulocita tipusok: a granulociták három típusa ismeretes, ezek közül a neutrofilok szerepét már említettük. Viszonylag gyakran tapasztaljuk még az ún. eosinofilok arányának megemelkedését is: bármilyen parazitás fertőzöttség (pl. férgesség, bolhásság, rühösség) vagy allergiás megbetegedés előidézheti. Nagyon ritkán egyes daganatos kórkép kapcsán is emelkedhet a számuk. Az ún. basofil granulociták megjelenése rendkívül ritka, általában az eosinofilokkal együtt fordul elő. A limfociták felelnek a sejtes és humorális immunitásért. Legtöbbször vírusfertőzések során szaporodnak meg, de daganatos burjánzásuk is előfordul (ez esetben ők uralhatják a vérképet). A monociták általános „takarítók”: a sejtmaradványokat, élő vagy elpusztult kórokozókat kebelezik be. Sokkal több időt töltenek vérpályán kívül, a szövetekben, de ekkor már „makrofág sejteknek” hívjuk őket. Ha csak kicsit emelkedik a számuk, még jó is lehet, azonban bizonyos autoimmun folyamatokban (amikor az immunrendszer saját sejtjeire támad) is megszaporodhatnak. Ilyenkor a kenet kiértékelésekor esetleg azt is látjuk, hogy belsejükben ép vagy lebomló vörösvérsejtet tartalmaznak!

A vérlemezkék

Ezek a kicsiny, mag nélküli sejtek igen fontos szerepet játszanak a véralvadás kezdeti szakaszában. Ha túl kevesen vannak, az állat vérzékennyé válhat. Ez nem olyan súlyú, mint a klasszikus véralvadási zavar, ami bizonyos véralvadási faktor(ok) hiányát jelzi (pl. hemofíliák). Viszont a testszerte a bőrön, nyálkahártyákon jelentkező apró, pontszerű vérzések idővel összeadódhatnak és akár súlyos vérszegénység is lehet a következmény. Ha túl sok van belőlük, jelezheti gyulladás fennállását, cukorbetegséget vagy éppen daganatos folyamatot. Leggyakrabban mégis akkor tapasztaljuk, ha az állatnak ún. krónikus vérvesztése és következményes vashiánya van. Ez azt jelenti, hogy valahová (pl. gyomor-, bélcsatorna, húgyhólyag) folyamatosan, de szemmel esetleg nem látható mértékben vérzik az állat, vagyis a vérlemezkék állandóan „aktiválva vannak”.
.

Halmay Dóra dr. (Ebcsont Beforr Állatorvosi Rendelö) .

Mi okozza a Lyme kórt?
.
A lyme kór a babéziózishoz képest egy lassan, alattomosan terjedő betegség, melyet egy kullancs által terjesztett másik parazita ( Borellia) okoz. Bőrelváltozások, sántaság, szív panaszok, nyirokcsomó duzzanatok, illetve hetek-hónapok óta húzódó bármilyen idült probléma esetén a Lyme kórra is gondolnunk kell. A lyme kór emberre is fertőző, vérrel illetve kullancscsípéssel terjed, kutyától nem kapható el.
.

Hogyan lehet diagnosztizálni a Lyme-kórt?

A betegség diagnosztizálása vérből lehetséges. A parazitát hosszú ideig tartó gyógyszeres kezeléssel lehet elpusztítani, sajnos- a legtöbb esetben- a parazita által a szervezetben okozott károkat már csak mérsékelni lehet. Lyme kór ellen kutyák részére védőoltás kapható, sajnos a gyakorlatban sokan kullancs elleni oltásnak hívják, pedig az oltás a kullancs ellen nem, csak a lyme kór ellen véd.
.

Kullancsok ellen az alábbi termékek hatásosak

Azonnali hatás, maximum 1-2 napos védelemmel: Neostomosan (Kutya, macska),Neocidol (csak felnőtt kutya), Tactic (csak kutya)

Hosszú távú hatás hetekre, esetleg hónapokra: Scalibor nyakörv(kutya), Promeris Duo cseppek(kutya), Bolfo nyakörv( kutya, macska), Practic cseppek cseppek (kutya)Duowin contact cseppek(kutya)

Erős fertőzés esetén érdemes a nyakörveket cseppekkel kombinálni.

.

Mi okozza a babéziózist?
.
Kullancsok által kutyákra terjesztett betegségek közül az egyik legártalmasabb. A betegség leggyakrabban kora tavasszal és ősszel jelentkezik, bár előfordulásával- egyre inkább- egész évben számolnunk kell. Vérszíváskor a kullancs parazitát (Babézia) juttat az állat vérébe.

A parazita a vörös vérsejtekben elszaporodik, majd rövid időn belül klinikai tüneteket okoz.

A kutyák általában lázasak, bágyadtak, elesettek lesznek („nem úgy viselkedik, ahogy szokott”), majd rövidesen a vizeletük elkezd sötétedni. A betegség vége felé a vizelet kávészínű lesz, a kutya besárgul. Kezelés nélkül a babéziózis az esetek többségében halálos, a kutyák vérszegénység és veseelégtelenség következtében a tünetek megjelenését követő 3-5 napon belül elpusztulnak. A betegség egyértelmű diagnosztizálása a vérben lévő parazita kimutatásával lehetséges, azonban a legtöbb esetben a vizeletben felbukkanó „vérfesték”diagnosztizálása is elegendő. A babéziózisnál a korai diagnózis és kezelés alapvető, már 1-2 napos késlekedés a kutya halálával járhat! Enyhébb esetekben az injekciós és antibiotikumos kezelés elegendő, súlyosabb eseteknél kórházi ellátásra (infúzió, transzfúzió

injekciós és antibiotikumos kezelés) is szükség van. A gyógyulást követő 2 hét múlva egy ismétlő injekcióval biztosabbak lehetünk abban, hogy a parazitát kiirtottuk a kutya véréből.

Babéziózis ellen védőoltás Magyarországon nincs forgalomban, a betegség emberre nem ragályos.

Védekezés kizárólag kullancsirtással (kutyán és a környezetében) lehetséges.

A kullancsok rövid időn belül immúnisak lesznek az ellenük használt kullancsirtókkal szemben és 100 %-ra semmilyen termék sem nyújt védelmet.

Babéziózison átesett kutyáknál erősen javasolt a Lyme kór elleni teszt is.A kullancsok a babézia mellett egyidejűleg a Lyme kór kórokozóját is az állat vérébe juttathatják!

Kullancsok ellen -saját tapasztalatunk szerint- az alábbi termékek hatásosak:

Azonnali hatás, maximum 1-2 napos védelemmel: Neostomosan (Kutya, macska), Neocidol (csak felnőtt kutya), Tactic (csak kutya)

Hosszú távú hatás hetekre, esetleg hónapokra: Scalibor nyakörv (kutya), Promeris Duo cseppek (kutya), Bolfo nyakörv (kutya, macska), Practic cseppek cseppek (kutya) Duowin contact cseppek (kutya)

Erős fertőzés esetén érdemes a nyakörveket cseppekkel kombinálni.
.

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott macskák ivartalanítása ma már Magyarországon is a felelős állattartás részét képezi. Állategészségügyi és állatvédelmi szempontból (nem kívánt szaporulat megelőzése és ezáltal a kóbor macskák számának csökkentése!!!) egyaránt számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett.

.

Az ivartalanítás előnyei
.
1.) Az ivartalanítással megelőzhetők a különböző rossz szokások, különös tekintettel a vizeletspriccelésre. A kandúrok rendkívül bűzös vizeletükkel a területüket jelölik meg, ez lakásban elviselhetetlen, de kertes házban is sok gondot okoz, nemcsak a tulajdonosnak, hanem a szomszédoknak is.

2.) Megelőzhető a nem kívánt szaporulat, ezáltal csökken a kóbor macskák száma.

3.) Megelőzhetők a herék daganatos elváltozásai.

4.) Megszűnik a folyamatos kóborlás, napokig, hetekig tartó eltűnés és az ehhez kapocsoldó kellemetlenségek. A nőstényeket kajtató kandúrok egyre messzebb kóborolnak el otthonuktól, ez számos veszéllyel jár, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az utakon elütött macskák jó része nem ivartalanított kandúr.

5.) Az ivartalanított kandúr kisebb területet jár be, kevésbé agresszív, ezáltal csökken a verekedések száma. Ennek számos előnye van, mivel így megelőzhetők különböző folyamatosan kiújuló sérülések, tályogok. A kevesebb verekedés következményeként jelentősen csökken számos, halálos betegséggel való fertőződés kockázata is, pl. macska leucosis, FIV („macska AIDS”).

.

Az ivartalanítással kapcsolatos leggyakoribb tévhitek
.
1.) A kandúroknak nincs szükségük arra, hogy életükben legalább egyszer vagy rendszeresen párosodjanak, mivel a szexuális viselkedés esetükben csak fajfenntartó célzatú.

2.) A tervezett fedeztetésektől eltekintve a párzás és ahhoz kapcsolódó viselkedésformák a kandúrok számára lényegesen több hátránnyal jár, mint előnnyel (elkóborlás és következményei, szomszédok által történő esetleges bántalmazás, tályogok folyamatos kialakulása, különböző fertőző betegségek).

3.) Az ivartalanítás a macska személyiségét, kedélyállapotát, játékosságát, intelligenciáját nem befolyásolja negatív irányban, általánosságban elmondható, hogy a műtéten átesett kandúrok a tulajdonoshoz sokkal ragaszkodóbbak, barátságosabbak lesznek.

4.) A fiatalkori ivartalanításnak nincs negatív hatása a macska fejlődésére.

.
A műtét menete
.
A kandúrok ivartalanítása gyakorlatilag bármely életkorban elvégezhető, de a különböző rossz szokások kialakulásának megelőzése végett mi a fiatalkori, 5-6 hónapos kor környékén történő műtétet javasoljuk.

A beavatkozás altatásban történik, melynek során műtéti körülmények között eltávolítjuk a heréket. Varratszedésre nincs szükség.

Az ivartalanított macskák táplálása

Az ivartalanított macskák táplálására célszerű odafigyelni, mivel a műtétet követően megnőhet a táplálékfelvételük és ezáltal könnyen elhízhatnak.

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott kutyák ivartalanítása ma már Magyarországon is a felelős kutyatartás részét képezi. Állategészségügyi és állatvédelmi szempontból (nem kívánt szaporulat megelőzése és ezáltal a kóbor kutyák számának csökkentése!!!) egyaránt számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett.

Az ivartalanítás előnyei
.
1.) Az ivartalanítással megelőzhetők az idős kan kutyákban viszonylag gyakran kialakuló prosztataproblémák (daganatok, a prosztata megnagyobbodása és az ebből fakadó vizelet- és bélsárürítési zavarok stb.)

2.) Megelőzhetők a különböző tesztoszteronfüggő végbélkörnyéki daganatok

3.)  Megelőzhetők a herék daganatos elváltozásai

4.) Megszűnik a szukák tüzeléskor tapasztalható és az ehhez kapocsoldó kellemetlenségekkóborlás, elszökdösés

5.) Csökken a más kanokkal szembeni agresszió, illetve az ivartalanított kan kutyát rendszerint a többi kan sem támadja meg, mivel nem tekintik riválisnak.

6.) Megelőzhetők és kezelhetők különböző viselkedési zavarok
. (családtagokkal, gazdával szembeni agresszió stb.)

Az ivartalanítással kapcsolatos leggyakoribb tévhitek

A kanoknak nincs szükségük arra, hogy életükben legalább egyszer vagy rendszeresen párosodjanak, mivel a szexuális viselkedés esetükben csak fajfenntartó célzatú.

A tervezett fedeztetésektől eltekintve a párzás a kanoknak általában több hátránnyal jár, mint előnnyel (elkóborlás és következményei, a szuka gazdája által történő esetleges bántalmazás).

Az ivartalanítás a kutya személyiségét, kedélyállapotát, játékosságát, intelligenciáját nem változtatja meg.

A fiatalkori ivartalanításnak nincs negatív hatása a kutya fejlődésére.

Az elhízás a túlzott táplálékfelvétel következménye, ez a tulajdonos által befolyásolható, ivartalanított és nem ivartalanított állatoknál egyaránt előforduló jelenség, ezért kedvencünk táplálására minden esetben oda kell figyelni!
.

A műtét menete

A kan kutyák ivartalanítása gyakorlatilag bármely életkorban elvégezhető, de a különböző rossz szokások kialakulásának megelőzése végett mi a fiatalkori, 6-8 hónapos kor környékén történő műtétet javasoljuk.

A beavatkozás altatásban történik, melynek során műtéti körülmények között eltávolítjuk a heréket, majd a herezacskót több rétegben összevarrjuk. A külső, nem felszívódó varratréteg eltávolítására a műtét utáni 10. napon kerül sor.

Nagyon fontos az ivartalanítás elvégzése az ún. rejtett here esetében. Ilyenkor az egyik vagy mindkét here nem száll le a herezacskóba, hanem a hasüregben marad. A rejtett here időzített bomba, mivel a hasüregben uralkodó magasabb hőmérséklet miatt a bennmaradt here daganatosan elváltozik. Ilyenkor csak egyetlen megoldás van: a hasüregben lévő here mielőbbi eltávolítása (lehetőleg még a daganat képződése előtt). Ilyenkor minden esetben el kell végezni a normális here eltávolítását is, mivel a rejtett heréjű állatok nem tenyészthetők tovább.

.
A toxoplasmosis kapcsán számos félinformáció, tévhit kering, ami sok félreértésre, túlzott, vagy éppen túlzottan kevés aggodalomra ad okot. Az alábbi hosszabb összefoglalóval igyekszünk tisztázni ezt a kérdést.
.

Mi okozza a toxoplasmosist?

A toxoplasmosist egy Toxoplasma gondii nevű intracelluláris (sejten belül élősködő) parazita okozza, amely szájon át fertőz.

Hogyan történik a megfertőződés?

Hogy a fertőzés menetét megértsük, pár fogalmat tisztázni kell. A Toxoplasma fejlődése során két “gazdát” különböztetünk meg: a köztigazdát, és a végleges gazdát.

A végleges gazda az a faj, melyben a kórokozó ivaros szaporodást folytat, majd az ennek eredményeként létrejövő, és bélsárral külvilágra kerülő ún. oocystákat már a köztigazda veszi fel, és az ebből kifejlődő alakok ivartalan szaporodást folytatnak, de oocystákat már nem képeznek. Helyette szöveti cisztákat képeznek különféle szervekben, majd ezeket a  - szöveti cisztákkal fertőzött - köztigazdákat elfogyasztva (ragadozás!) fertőződik ismét a végleges gazda.

De lássuk kicsit konkrétabban is. A Toxoplasma gondii végleges gazdája a macska, így egy fertőzött macsában oocysták képződnek, melyek a macska bélsarával a külvilágra kerülnek. Ez a folyamat nagyjából 10 napig tart, tehát eddig üríti a kórokozót. Rendszerint a későbbiekben, még újabb fertőzéskor sem fogja SOHA üríteni ismét a kórokozókat, tehát fertőződhet ismét, fertőzött is maradhat, de üríteni csak ezen az egy-két héten képes! Ezeknek az oocystáknak 1-5 napra van szükségük arra, hogy fertőzőképessé váljanak (sporuláció). Ezt a fertőző oocystát “ideális esetben” madarak, rágcsálók veszik fel, és ezekben az állatokban az oocysta a bélfalon átjutva vér útján különféle szervekhez jut el, miközben intenzíven szaporodik (ivartalan módon) (ebben a stádiumában a kórokozót tachyzoitának nevezzük). Az immunrendszer egy idő után gátat szab a kórokozó további szaporodásának, és az cisztákat formálva különféle szervekben (agy - lásd kép, izom, szem, stb) nyugvó állapotba kerül. Ekkor a kórokozókat bradyzoitáknak nevezzük.

Amikor egy fertőzött egeret - melynek mondjuk a májában ilyen bradyzoitákat tartalmazó ciszták vannak - elfogyaszt egy macska, vissza is jutottunk a kiindulásunkhoz, hiszen a kiszabaduló kórokozók ivaros szaporodásba kezdve ismét oocystákat hoznak létre, és kezdődik a dolog előről.

Mi van azonban akkor, ha a macska által ürített oocystát nem egy egér, hanem mondjuk egy fogyasztási célra szánt háziállat (például juh, sertés), vagy éppen egy ember fogyaszt el? Ilyenkor zsákutcába kerül a dolog, hiszen egy macska (legalábbis itt Magyarországon) nem eszik juhot, disznót, vagy embert. A kórokozónak tehát mindenképp befellegzett, tovább szaporodni nem fog tudni, csak az adott köztigazdában. Ez azonban okozhat problémákat az adott szervezetben, főként várandós anyáknál, de erről kicsit később.
.

Hogyan fertőződhet tehát az ember?

1. Oocysták (Macska bélsár) útján (ami akár zöldségeken, gyümölcsökön, a földön, homokozóban, a nem rendszeresen takarított macskaalomnál is előfordulhat). Fontos azonban, hogy 1-5 nap kell, hogy fertőzőképes legyen egy oocysta, tehát előre bocsátom, hogy a macskaalom rendszeres takarítása nagyban hozzájárulhat a toxoplasma elleni védekezéshez.

2. Fertőzött hús elfogyasztásával - ekkor egy másik köztigazdában lévő szöveti cisztákból fertőződünk bradyzoitákkal, melyek bennünk nem fognak tudni ivarosan szaporodni ugyan (sem oocystát képezni, hogy aztán esetleg azt bélsárral üríthessük) , ivartalanul azonban igen.
.

Mit okozhat emberekben és macskákban?

Térjünk rá arra, hogy mit is okozhat a Toxoplasma gondii bennünk, emberekben, illetve mit okoz egy macskában. Kezdjük az ember, mint “félresikerült” köztigazda betegségével. Hússal való fertőződés esetén a lappangási idő 10-23 nap, oocystával (macska bélsárral, földdel, zöldséggel, stb) való fertőződés esetén 5-20 nap.

A lehetséges kimenetelek a következők:

1. Egészséges, jó immunrendszerű, (nem terhes anyák) emberek esetén a fertőzés tünetmentes is maradhat (bár cisztaképződés ekkor is előfordulhat, és ha az immunrendszer legyengül - például AIDS esetén - , ezek az “alvó” állapotú bradyzoiták “aktiválódhatnak”, és súlyos betegségeket okozhatnak - egy ilyen szöveti cisztát láthatunk a mikroszkópos felvételen)

2. Előfordulhat influenzaszerű megbetegedés, nyirokcsomó duzzanattal

3. Immunszupresszált (gyenge védekezőképességű, pl HIV fertőzött) ember esetén meningoencephalitis, encephalopathia alakulhat ki. (AIDS-es betegek esetén 25%-ban kialakul a toxoplasmás eredetű encephalitis)

4. Terhes nők FRISS fertőződése esetén súlyos problémák alakulhatnak ki. (már lezajlott fertőzés esetén a terhesség alatt NEM kell tartani egy újabb fertőzéstől) Ezzel kapcsolatban először nézzünk néhány számadatot.
.

Hány ember esett át Toxoplasma fertözésen?

A Toxoplasma fertőzésen átesettek arányát a világon 15-85%-ra becsülik, fiatal nők esetén 30-40%-ra. Magyarországon a bejelentett toxoplasmás esetek száma örömteli módon csökkenést mutat: 2003-ban 142, 2004-ben 107, 2005-ben 115, 2006-ban 99, 207-ben 69 esetet regisztráltak.
.

Milyen veszélyei vannak a Toxoplasmosisnak terhes anyákra?

A terhesség alatti primer (friss) fertőződés előfordulása 1000 terhességből 1-7. Ezek a fertőzések egy része akár tünetmentes is maradhat. 10 %-ban súlyos magzatkárosodás alakulhat ki, átlagosan 70%-ban azonban a magzat nem is fertőződik meg!

A magzat fertőződésének valószínűsége minden trimeszterrel nő: az első trimeszterben a fertőzött anyák esetén 15%-ban fertőződik a magzat, ez az arány a második trimeszterben 25%, a harmadik trimeszterben 65%. De a magzatra gyakorolt negatív hatás annál súlyosabb, minél hamarabb fertőződik. Elrettentő adat, hogy az első trimeszterben fertőződött magzatok mintegy 50%-a meghal. A később fertőzötteknél hydrocephalus, encephalitis, agyi meszes gócok, chorioretinitis, hepatosplenomegalia jelentkezhet. Előfordul, hogy a születéskor a baba tünetmentes, de a későbbiekben alakul ki szem és idegrendszeri problémák (chorioretinitis, strabismus, epilepszia, stb).
.

Mire vigyázzon egy anya a terhesség alatt?

Fontos tehát, hogy amennyiben egy anya még nem esett át a fertőzésen, úgy fokozottan ügyeljen erre a betegségre a terhessége alatt. Ez azt jelenti, hogy célszerű minden megfázás szerű megbetegedéskor gondolni a toxoplasmosis lehetőségére is, és vizsgálni azt. Illetve legalább kéthavonta célszerű vérvétellel meggyőződni, hogy történt-e friss fertőzés (ekkor egyértelmű a vérteszt, hiszen előtte negatív volt, és ha ekkor pozitív, akkor biztos, hogy nem egy régi megbetegedést mutat ki a teszt)
.

Hogyan lehet kimutatni a toxoplasmosist?

Pár szó a betegség kimutatásáról. Vérvizsgálattal a kórokozóval való találkozás, fertőződés egyértelműen kimutatható. Az is elkülöníthető, hogy friss, vagy régebben lezajlott fertőzésről van szó. A betegségre specifikus,  úgynevezett IgG ellenanyagokat vizsgálva, annak bizonyos szintje (pozitivitása) esetén nem kell tartani a betegségtől, mert az illető már átesett rajta, és nem okoz gondot egy újabb fertőzés sem a terhesség alatt. Az IgM ellenanyagok emelkedett szintje friss fertőzésre utal, de nem tökéletes bizonyossággal, mert ez az ellenanyag akár 2 évig is jelen lehet a friss fertőzés után. Ekkor IgA ellennyag szintet is mérnek: ez a szaporodó alakokkal való találkozásra utal, ami szintén a friss fertőzés tényét erősíti. Szintén segít a friss fertőzés felismerésében, ha a szerológiai vizsgálatot 2-3 héttel később megismétlik. Ekkor az ellenanyag szintek változása (emelekedése) utal a friss fertőzésre. Akut fertőzés időben történő megállapítása esetén terhesség alatt is (megfelelő gyógyszeres terápiával) mérsékelhető a magzatkárosodás.
.

Mit okoz macskában, mint végleges gazdában a kórokozó?

Mivel a Toxoplasma szaporodása a bélben zajlik, így macskák esetén főként hasmenés jelenkezik. Kialakulhat azonban hepatitis, myocarditis, pneumonia (máj-, szívizom-, tüdőgyulladás) is. Gyakoriak a gyulladásos eredetű szemtünetek is. A placentán át fertőződött macskamagzatok az emberekhez hasonlóan károsodnak. Fontos tudni, mint már fent is említettem, hogy az oocysta ürítés macskákban kb. 10 napig tart, a fertőzésük elején. Az ürített oocystáknak pár nap kell, hogy fertőzőképessé váljanak. A macskákban a toxoplasma elleni ellenanyagszint az oocysta ürítéskor még nem emelkedett, tehát szerológiai módszerekkel nem mutatható ki a betegség, ekkor még csak a bélsár vizsgálatával lehetne kimutatni, de ahhoz nagy szerencse kell, hogy pont elkapja az ember azt a tíz napot, amikor onnan a kórokozó kimutatható. Mire vérből mutatjuk ki, addigra pedig már késő, hiszen már kialakultak a fertőzőképes oocysták. Fontos tehát, hogy a betegség kimutatására NEM a macskát kell vizsgálni, hanem az embert. Arról nem beszélve, hogy ez a mindössze 10 napos oocysta ürítés jóval kevesebb veszélyt jelent, mint a környezetben már eleve jelenlévő fertőzőképes oocysták (föld, zöldség, gyümölcs, stb) , fertőzött húsok.
.

Mit kell tehát tenni a fertőzés megelőzése érdekében?

Toxoplasma fertőzésen még nem átesett terhes nők esetében kell főleg odafigyelni az alábbiakra (a normál higiéniás szabályok betartása mellett):

1.) A macskaalom rendszeres (naponta történő) tisztítása, lehetőleg más (nem a várandós nő) által

2.) Zöldségek, gyümölcsök alapos tisztítása, mosása

3.) Nyers húsokat lehetőleg gumikesztyűvel fogják meg

4.) Húsok hőkezelése (sütés, főzés. minimum: 80 C fok, 15 perc)

5.) Külön vágódeszka a húsoknak és a zöldségeknek

6.) Kertészkedést lehetőleg kesztyűben végezzenek, és utána alapos kézmosás javasolt.

7.) Gyerekeknél fontos a homokozók lehetőség szerinti lefedése, illetve homokozás után az alapos kézmosás

8.) A macska lehetőleg ne kapjon nyers húst, ne vadásszon (legalábbis a terhesség ideje alatt)

Dr. Bendzsel Dániel
Budapest

(képek: VIN - Public Health Associate Database, statisztika: Országos Epidemiológiai Központ)

.

Babesiosis.

 A sokszor halálos betegséget okozó egysejtű parazita (Babesia canis) a fertőzött kullancsok (Dermacentor reticulatus) vérszívásakor kerül be a kutyák szervezetébe, ahol a vörösvértestekben élősködik. Általánosságban elmondható, hogy a kórokozó beoltásához min. 24 óra vérszívás szükséges. A betegség lappangási ideje igen változó lehet (1-20 nap, de általában 1 héten belül jelentkeznek a legelső tünetek). Kezdeti stádiumban (az ún. akut krízis során) magas lázzal (akár 42°C), elesettséggel, étvágytalansággal, fáradékonysággal jár. A parazita által szétroncsolt vörösvértestekből kiszabaduló vérfesték (hemoglobin) a vesén keresztül kiválasztódva a vizeletet “véresre”, sötétbarnásra színezi. Kezelés nélkül az akut krízis során az elhullás néhány napon belül bekövetkezhet. Nem csak emiatt olyan fontos a beteg azonnali kezelése, ugyanis elhúzódó esetben a szétroncsolt vörösvértestekből kiszabaduló festékanyag súlyosan roncsolja a veséket, visszafordíthatatlan károsodást okoz, és a beteg ilyenkor már menthetetlen.

Az időben felismert babesiosis nagyon jól kezelhető, viszont az olyan elhanyagolt esetek kórjóslata, ahol már a veseelégtelenség is fellépett, meglehetősen rossz és az állat gyógyítása is sokkal költségesebb – ha egyáltalán sikerül.
.

Ezért nagyon fontos, hogy amennyiben kutyánkban kullancsot találunk, és ezután a magatartásában bármilyen változás bekövetkezik, bágyadttá, étvágytalanná válik, azonnal forduljunk állatorvoshoz, ne várjuk meg, amíg a vizelete elszíneződik!
.

Fontos megjegyezni azt is, hogy nem minden esetben alakul ki vérfestékvizelés, tehát a vizelet sokszor (főleg az elhúzódó, krónikus esetben) normális színű lehet.
.

Babesiosis ellen hazánkban nem létezik védőoltás, az egyetlen megelőzési lehetőség a kullancsok elleni megfelelő védekezés (állatorvosnál kapható spot on készítmények, nyakörvek). 
.

Lyme-kór (Lyme borreliosis).
.

A betegség kórokozója egy baktérium (Borrelia burgdorferi), amely a kutyákon kívül számos más állatot és az embert is megbetegíti. A Lyme-kór terjesztésében, emberre, állatra történő továbbadásában a kullancsok játszanak kulcsszerepet (Magyarországon elsősorban az Ixodes ricinus), mivel a kórokozó a fertőzött kullancs csípésével, annak nyálával kerül az állatok, emberek szervezetébe.

A betegség jellegtelen, emberekben influenzaszerű tünetekkel, általában láz, elesettség, étvágytalanság megjelenésével indul. Emberben különösen jellemző az ún. vándorló bőrpír (erythema migrans) megjelenése, amely kezdetben a csípés körül kialakuló céltáblaszerű folt, amely később látszólag eltűnik, majd a test más részein újra felbukkan. Nagyon fontos, hogy amennyiben ilyet észlelünk magunkon, haladéktalanul forduljunk orvoshoz! Háziállatokban a vándorló bőrpír azok szőrrel borítottsága miatt általában nem figyelhető meg.

Jellemző viszont a későbbiekben (akár hónapok a fertőződés után) az izületek fájdalmassága, duzzanata. A tünetek néhány hét után enyhülhetnek, el is múlhatnak, de később visszatérhetnek az izületi panaszok, nehézkes mozgás, sántaság. A tünetekhez társulhat testszerte a nyirokcsomók duzzanata. Tipikus a több izületre kiterjedő gyulladás és az ún. vándorló sántaság, amikor a tünetek a különböző végtagokon felváltva jelentkeznek. A betegség bonyolult kórlefolyása és a jellegtelen, változatos tünetek miatt a Lyme-kór diagnosztizálása bonyolult és költséges.

A gyógykezelés legalább 4-6 hétig tartó antibiotikum-kúrából áll, amely azonban elhanyagolt esetekben nem mindig vezet eredményre.

A megelőzés alapját a vakcinázás és a kullancsok elleni védelem képezi. 

Amennyiben a fenti betegségek bármely tünetét észleli állatán, haladéktalanul keresse fel állatorvosát!