HUNGAROPET GAZDI-TUDÁSBÁZIS: Állatorvosoktól-Állattartóknak

.

Mi a Shar Pei láz?

Nem minden láz Shar Pei láz. A Shar Pei láz egy öröklött betegség. A Shar Pei láz általában 12-18 hónapos kor körül jelentkezik, jellemzője a minden indok nélküli igen magas (39.4-41.7 fokos) láz. A láz leggyakoribb kísérő tünete a”boka” izület (csánktájék) duzzanata. Ritkábban pofa tájék vizenyője is látható, illetve hasi panaszok is jelentkezhetnek.

Az indokolatlanul magas láz mellett, az esetek 53%-ában jelentkezik a csánktájék duzzanata. Mint emlitettük,  Az első lázroham rendszerint 18 hónapos kor előtt jelentkezik, aztán a későbbiekben is visszatér, de a kor előrehaladtával ritkábban. A lázrohamok 24-36 óráig tartanak, majd maguktól is szűnnek. Néha egyéb tünetek is kísérik a lázat, igy  fájdalom, egyéb ízületek duzzanata, enyhe hasmenés, hányás, felületes, gyors légzés.

A Shar Pei láz felnött korban is elöfordul, erre itt egy példa.

Milyen gyakori ez a megbetegedés Shar Pei kutyákban?

A shar-pei populáció Amerikában 23-28%-ban érintett.

Miért és hogyan alakul ki ez a betegség?

Lázas állapotban a szervezetben gyulladásos fehérjék szabadulnak fel és kerülnek a véráramba, majd lebomlásuk után a vesén keresztül ürülnek ki. Egyes állatokban - öröklött recessziv génhibából eredően- a gyulladásos fehérjék nem, vagy csak részben bomlanak le, és kialakulnak az úgynevezett amyloidok. Az amyloidok nem tudnak a vesén keresztül távozni, néhány év alatt különböző szervekben lerakódnak, normális működésüket befolyásolják, károsítják. Elsősorban a vese, ritkábban máj és a lép amyloidózisa figyelhető meg. Ezek az állatok idővel vese vagy máj amyloidózisban szenvednek majd. A vese amyloidozis veseelégtelenséghez vezet, ami gyakori halálok az érintett állatokban.

Hogyan lehet diagnosztizálni a Shar Pei lázat?

Vannak olyan Shar Pei kutyák amelyekben kialakul a magas láz, de nem betegszenek meg amyloidózisban. A diagnózis rendszerint kizárásos alapon, és a jellegzetes tünetek alapján  történik, specifikus teszt jelenleg nem elérhető.   Jelenlegi tudásunk szerint 100 %-os biztonsággal csak vese, vagy máj biopsziából lehet amyloidózist diagnosztizálni.

Hogyan történik a gyógykezelés?

A betegség 2-3 nap alatt magától is meggyógyul, azonban érdemes fájdalomcsillapítókkal a betegség lefolyását gyorsítani, illetve enyhíteni. A láz eleinte viszonylag gyakori, majd a kor előrehaladtával a betegség egyre ritkábban jelentkezik. A magas lázas epizódok esetén nem szteroidok adása indokolt lehet (szteroidok kontraindikáltak, mert az amyloid képződést serkentik). Másodlagos fertőzések (magas hő, stressz) ellen antibiotikum adása megfontolandó.

Az amyloidózis gyógykezelése elsősorban a tünetekre irányul, bár kísérleti gyógyszerek némely esetben javulást eredményeztek, azonban a prognózis továbbra sem kedvező. Amyloidózisban megbetegedett kutyák általában 3-5 éves életkor között vese elégtelenségben elpusztulnak.

Az amyloidózis kezelésére a kolhicin a megfelelő gyógyszer (emberben egy hasonlóan magas lázzal és amyloidózissal járó kórképben - familiar mediterranean fever - is ezt adják).  Elöször naponta egyszer adják két hétig, majd ha nincs semmi komolyabb mellékhatás, naponta kétszer, egy életen át. Javasolt a kolhicin adását a vese amyloidózis tüneteinek (fogyás, pu/pd, hányás, uremiás tünetek) jelentkezése előtt elkezdeni. A lázas epizódok nem szűnnek meg minden esetben, de az amyloid képződést mindenképp lassítja.

Vesét támogató egyéb gyógyszeres kezelések (vese diéta, omega 3 zsírsavak, ACE gátlók, antioxidánsok, stb) szintén szóba jöhetnek. Az ezen betegekben gyakran előforduló vérrögképzödés (thromboembolia)  megelőzésére alacsony dózisú aszpirin terápia is megfontolandó.

Amennyiben a máj az elsődleges támadási pont, és nem a vese, akkor a kohicin mellett értelem szerűen fokozott májvédelem javasolt (máj diéta, antioxidánsok, silymarin, s-adenosyl-metionin). Ezek az esetek amúgy kevésbé súlyosak, mint a vesét érintőek.

Hogyan lehet megelözni a Shar Pei lázat?

Az amyloidok kialakulásában elsődleges szerepe van a magas láznak, ezért elsősorban a lázas periódusokat kell lerövidíteni. Fiatal felnőtt kutyáknál érdemes vesekímélő tápot vagy házilag készített vese diétát alkalmazni, hogy az elkerülhetetlen vese elégtelenséget lelassítsuk. Érdemes félévente vérvétellel máj és vese paramétereket vizsgáltatni, valamint az érintett  kutyák folyamatos vizeletvizsgálata javasolt (vizelet sűrűség, fehérje, fehérje:kreatinin  arány). Minden tenyészetben előfordulhat amyloidózis, a betegségről a tenyésztők nem tehetnek, de nagy felelősségük van az amyloidozissal „fertőzött” vonalak tenyésztésből történő kivonásában.

És a lényeg: NEM MINDEN LÁZ SHAR PEI LÁZ !!!

Az alábbi információs anyagot Dr. Osvald Attila (Tatai Állatgyógyászati Központ) és Bendzsel Dániel dr. (Klapka Állategészségügyi Központ) bocsájtotta a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére. A fennti információs anyagot kiegészitette Dr. Gál Sándor.

feltöltés alatt..

.
Mi a diszplázia?

.
TARTALOMJEGYZÉK

Mi a diszplázia?
Hogyan, mitől lesz a kutya diszpláziás?
Hogy lehet észrevenni egy kutyán, ha diszpláziás?
Mit jelentenek a különböző diszplázia fokozatok?
Mi a Norberg szög?
Hogyan történik a szűrés?
Mikor, és hol szűressünk?
Mire kell odafigyelni kölyök vásárlásakor?
Melyik fajták a leginkább érintettek?
Mit lehet tenni, hogyan lehet védekezni a csipöizületi diszplázia terjedése ellen?
Milyen lehetőségek vannak a diszpláziás kutyák gyógykezelésére?

Mi a diszplázia?

A diszplázia (dysplasia) görög eredetű szó, rendellenes fejlődést jelent. A kifejezés az orvosi szóhasználatban meglehetősen gyakori, a csípőízületen kívül más anatómiai képletekkel kapcsolatban is használjuk (pl. könyök diszplázia). A csípőízület gömbízület, mely a tér minden irányába nagyfokú mozgathatóságot biztosít. A csípőízület esetében a diszplázia azt jelenti, hogy a csipöízületi felületek többé-kevésbé pontatlanul illeszkednek egymáshoz (a combcsontfej  a medencecsont ízületi gödrébe), vagy az ízület laza. A csípőízületei diszpláziát, mint önálló betegséget először 1931-ben kutyán írták le.

Ennek következtében a terhelés során az ízületet alkotó képletekre (csont, porc, szalagok, ízületi tok, stb.) akár több, mint tízszeresére megnövekedett erők hatnak, s ezek az ízület fájdalmához, hosszabb távon elfajulásához vezetnek. Vagyis, a rendellenes csipöizületi terhelés következményei okozzák a klinikai tüneteket. A terhelés normális és abnormális eloszlását mutatja be az alábbi kép, a baloldali kép a csipöizület normális terhelését mutatja, a jobboldali kép pedig a rendellenes izületi terhelést mutatja (csipöizületi diszplázia).

Hogyan, mitől lesz a kutya diszpláziás?

A csd. nem szerzett, hanem örökletes jellegű betegség. A kölykök többnyire egészséges csípővel születnek, a nem kívánatos eltérések a fejlődés során genetikailag kódoltan, ill. másodlagosan, az ízfelszínek pontatlan illeszkedése következtében alakulnak ki. Az elváltozásokért több, nem domináns (recesszív) gén felelős. Ennek az a következménye, hogy akár a röntgenológiailag mentes szülők is örökíthetik a diszpláziát kölykeikre. A dp.-s elváltozások többnyire kétoldaliak, de általában a két csípőízület nem egyforma mértékben érintett, és az esetek egy részében  egyoldali is lehet. A felnevelés során a kutyát érő kedvezőtlen külső behatások (túltáplálás, nem megfelelő mennyiségű és arányú fehérje, ásványi anyag és vitamin felvétele, túlterhelés) negatív irányban befolyásolják a diszplázia kialakulását, ill. az elváltozások súlyosságát.

Hogy lehet észrevenni egy kutyán, ha diszpláziás?

Megbízható módszer nincs, vannak viszont jelek, amik gyanút kelthetnek. Ezek egyike sem csak a diszpláziára jellemző, ezért ezeket együttesen szakembernek kell értékelnie. Biztosat csak röntgenfelvétel alapján lehet mondani. A “gyanús tünetek” jelentkezhetnek már néhány hónapos korban is, de lehet, hogy csak öregkorban tűnnek fel.

Mikor vetődhet fel a diszplázia lehetősége?

1.) ha a kutya nem szívesen, nehezen mozog, nehezen áll fel
2.) futáskor (ügetéskor) hátulsó lábát nem felváltva, hanem együtt mozgatja
3.) a nyúlugráshoz hasonlóan nehezen megy lépcsőn felfelé
4.) a combcsont felső része (tompor) jobban kiáll
5.) előrehaladott esetekben a medence és combizmok elvékonyodtak, sorvadtak
6.) gyakran hibás hátulsó lábállások (talajon szűk, talajon tág, nyitott csánk)  hívják fel a figyelmet, mert ezek a diszplázia következtében is kialakulhatnak.

Mit jelentenek a különböző diszplázia fokozatok?

Alapvetően csak diszplázia mentes és diszpláziás ízület van. Ha a kutyák nagyobb része mentes lenne, ez a beosztás elegendő is volna. Mivel ettől igen messze vagyunk a várható mozgászavar megítélése, és a tenyészthetőség szempontjainak kialakítása miatt célszerű az érintett ízületeket súlyosság szerint tovább osztályozni. Bonyolítja a tájékozódást, hogy nincs egységes bírálati, ill. besorolási rendszer. Az ismertebb rendszerek: amerikai (OFA), angol-ausztrál (BVA), FCI ajánlás, egységes európai rendszer. Mi az FCI által javasolt bírálati módszert és besorolást használjuk. Ennek alapján mentes, átmeneti, enyhe, közepes és súlyos fokozatokat lehet megállapítani szigorú besorolási szabályok alapján.

A csipöizületi röntgenfelvételek értékelése

A röntgenképek értékelésekor az FCI (Federation Cynologic Internationale) által kibocsátott kritériumok az irányadóak.

1. Diszplázia mentes csipöizületek
A combcsontfej és az acetabulum kongruens, a Norberg szög 105^o, vagy nagyobb, a CAP éles, kerek lefutású, az ízületi rés szűk és egyenletes tágasságú.

2. Átmeneti csipöizületi diszplázia forma
A combcsontfej és az acetabulum enyhén inkongruens, a Norberg szög 105^o, vagy nagyobb, illetve kisebb 105^o-nál, de az ízület kongruens.  Enyhe fokú: a combcsontfej és az acetabulum inkongruens, a Norberg szög 100^o vagy nagyobb, kissé ellaposodott a CAP, csak enyhe artrotikus jelek a CAP-on, DAP-on és a combcsontfejen, combnyakon.

3.Enyhe fokú csipöizületi diszplázia
A fej és a vápa kontúrja divergál / inkongruens /, a Norberg szög 100^o, vagy nagyobb.

4.Közepes fokú csipöizületi diszplázia
Kifejezett inkongruencia, szubluxáció, a Norberg szög 90^o, vagy nagyobb, a CAP ellaposodása, artrotikus jelek.

5.Súlyosfokú csipöizületi diszplázia
A combcsontfej szubluxált, luxált, a Norberg szög 90^o-nál kisebb, a CAP ellaposodott, a combcsontfej deformált (ellaposodott, gomba alakú), artrotikus jelek.

Melyik kutyák tenyészthetöek?

Hogy egy adott fajtánál mely kategóriába tartozó ebek tenyészthetők, azt az adott egyesület, vagy fajtagazda határozza meg. Nagy általánosságban a mentes, majdnem mentes és enyhe eredményű kutyák tenyészthetőek, és ezeknél általában még idős korban sem kell a csipöizületi diszplázia okozta sántaságtól tartani. A közepes és súlyos csipöizületi diszpláziás ebek nem tenyészthetőek, náluk sántaság kialakulásával is számolni lehet. Meg kell jegyezni, hogy a röntgen lelet súlyossága és a sántaság foka között nem mindig van egyenes arányosság! Előfordul, hogy egy közepes csipöizületi diszpláziás kutya súlyos sántaságot mutat, míg egy súlyos diszpláziás kutya jól dolgozik.

Mi a Norberg szög?

A Norberg f. szög egy a röntgen felvételen megszerkesztett szög, mely nem mindegyik, de az általunk is használt FCI által ajánlott rendszerben bírálati szempontként szerepel. A combcsontfejek középpontját összekötő egyeneseknek az ízületi gödör elülső szélével bezárt szöge. Azt mutatja meg  hogy a fej milyen mélyen helyezkedik el a medence ízületi gödrében. Hasznos segédeszköz a fej helyzetének megállapításában. Számszerűen fejezi ki azt, amit a bíráló szubjektíve többnyire meg tud ítélni, de a tévedés lehetőségét csökkenti. Sokan túlértékelik szerepét a bírálatban. Ez is csak egy szempont a sok másik között, önmagában félrevezető lehet.

Hogyan történik a szűrés?

A szűrés alapja a csípőízületről, altatás alatt készített röntgen felvétel. Ehhez a kutyát altatni kell, mivel az értékelhető képhez megkívánt testhelyzetet (hanyatt fektetés, maximálisan nyújtott, befordított combcsontok, szimmetria) még teljesen elernyedt, altatott állaton sem könnyű biztosítani. Ha a felvétel nem megfelelő, akár az eb rossz beállítása, vagy bemozdulása, akár  felvételi technikai problémák miatt, a röntgen nem bírálható, az egész procedúrát meg kell ismételni.

A PennHIP birálati módszer

Az USA-ban kifejlesztettek egy másik módszert (PennHip módszer), ahol egy speciális berendezésben két röntgen felvételt készítenek. Az elsőnél a csípőízületeket összepréselik, a másodiknál jelentős, de még megengedhető erővel szétfeszítik.

A két képen a combcsontfejek távolságainak meghatározásával és viszonyításával egy számszerű érték adható, amely kifejezi az ízület lazaságát.

A módszer előnye, hogy állítólag már fiatal korban  megbízható eredményű, ennek ellenére Európában még nem terjedt el.

Mikor, és hol szűressünk?

Mennél idősebb egy kutya, annál nagyobb biztonsággal lehet a csipöizületü diszpláziát pontos fokát megállapítani. Féléves korban a “találat” biztonsága kb. 60%, 1 éves kor körül 80%, 2 évesen közel 100%. Ezért végleges, a törzskönyvbe is bejegyezhető igazolást fajtától és klubtól függően 12-24 hónapos kor után lehet csak kiadni. Ez nem jelenti azt, hogy törzskönyvezés céljából korábban nem érdemes szűrni! Ha a fiatal kutya mozgásában, testtartásában bármilyen, csipöizületü diszpláziát is felvető gyanú támad, állatorvosi javaslatra a felvételt meg kell csinálni. Már néhány hónapos korban, ha a csipöizületü diszplázia pontos foka nem is, de az nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a kutya a későbbiekben a kedvezőbb, vagy a rosszabb kategóriákba fog-e tartozni. Ezzel a súlyos esetek már  kiszűrhetők. Hasonló megfontolás alapján célszerű “előszűrést” végezni 6-8 hónapos korban a tenyésztésre, vagy kiképzésre vásárolt kutyáknál is. Kedvezőtlen eredmény esetén a vitás, vagy jogi kérdések még idejében tisztázhatók. (A csipöizületü diszplázia, mint örökletes jellegű rejtett hiba szavatossági eset.) Egy kutyát életében egyszer -előszűrés esetén kétszer- kell szűretni. Válasszunk olyan rendelőt, kórházat ahol nagy rutinnal, megfelelő technikai felkészültséggel rendelkeznek. Ezzel a felesleges ismétlés nagy valószínűséggel elkerülhető. Az egyesületek, fajtaklubok általában maghatározzák, hogy mely bíráló bizottságok, vagy állatorvosok véleményét fogadják el. Ha a tulajdonosnak van lehetősége választani, célszerű több fős (ált. 3 szakember) bíráló bizottsághoz beküldeni a felvételt. Bár a kategóriák pontosan meghatározottak, a természetre nehéz sémákat ráhúzni, nagy a “biológiai változatosság”. Ebből kifolyólag sok a kategóriák közötti ún. “határeset”. Ezek eldöntése nagy gyakorlatot, speciális jártasságot igényel és több felkészült bíráló esetén a helyes eredmény valószínűsége kétségtelenül nagyobb.

Mire kell odafigyelni kölyök vásárlásakor?

Feltehetőleg azért vásárolunk kutyát, hogy hosszú távra egészséges “barátunk”, munkatársunk, esetleg tenyésztési ambíciónk alanya legyen, ezért célszerű “megbízható” helyről vásárolni. A megbízható nem feltétlenül, vagy nem csak a kiemelkedő kiállítási eredményt, vagy hangzatos kennelnevet jelenti. Nem árt utána érdeklődni a szülői vérvonalaknak, az esetleges előző almoknak, és amennyiben létezik ilyen, az adott fajtára jellemző terheltségek (az átlagosnál gyakrabban előforduló megbetegedések) szűrővizsgálatainak. Nagytestű kutyafajtáknál az egyik ilyen javasolt szürövizsgálat a csipöizületü diszpláziára való szürés. A szülőknek mindenképpen rendelkezniük kell megbízható eredetű, minimum enyhe eredményű  csipöizületü diszpláziát igazoló szűrési igazolással. Nem árt, ha a csipöizületü diszplázia eredmény a szülői vonalakon minél tovább követhető. Az előző almok egyedeinek csipöizületü diszplázia eredményei szerencsés esetben az interneten elérhetők. Lehetőség szerint mindig kössünk írásbeli szerződést, melyben szerepeljen, hogy milyen célra vásároltuk a kutyát, ill. kiköthetünk számunkra fontos kritériumokat. Ezzel sok esetben elejét vehetjük a későbbi elhúzódó jogi vitáknak. Egy ily módon leinformálható, és garanciát adó tenyészetből származó kölyök nyilván drágább. Nem kellő körültekintésünkért adott esetben viszont később fizethetünk meg drágán: a hozzánk nőtt kutya elvesztésével, az éveken át tartó gyógyszerezéssel, az állatorvosi, és esetleges műtéti költségekkel.

Melyik fajták a leginkább érintettek?

A csipöizületü diszplázia jellemzően a nagy (25 kg fölötti) és óriás testű fajták betegsége. Régebben, bár nyilván előfordult a csipöizületü diszplázia a természetes szelekció, ill. a munkateljesítményre való tenyésztői törekvés megfelelő gátat szabott a betegség elterjedésének. A kedvtelésből való ebtartás, a “pedigré” tenyésztés, és a hozzáértés nélküli “szaporítás” a diszplázia gyors, robbanásszerű terjedéséhez vezetett, ahogy ez sok fajtánál a 60-as, 70-es évekre be is következett. Ezt támasztja alá az a tapasztalat is, hogy míg kb. 30 évvel ezelőtt  a szánhúzó kutyákat és agarakat csipöizületü diszpláziától mentes fajtáknak tartották, manapság gyakran lehet találkozni közepes fokban csipöizületü diszpláziás agarakkal és malamutokkal. Elsők között a német juhászoknál kezdték el a szűrést, és az eredmények tenyésztésben való hasznosítását. Később a többi nagytestű fajtát is fokozatosan bevonták a szűrésbe. Pontos hazai statisztikánk nincs, a külföldi eredmények is országonként (populációnként) eltéréseket mutatnak, ezért sorrendet nem adunk meg, csak  a különféle listák elején szereplő fajtákból válogattunk: bernáthegyi, masztiffok, német juhász, retrieverek, rottweiler, kuvasz, újfundlandi, cocker spaniel, óriás schnauzer,  boxer, berni juhász. Bár kétségtelen, hogy a nagytestű ebek a legérintettebbek, nem szabad elfelejtkeznünk a kisebbekről sem. Náluk a kis testtömeg miatti kisebb terhelés következtében a meglévő dp. tünetei  kevésbé jelentkeznek, ezért e vonatkozásban  ritkábban vizsgálják őket. Ahol viszont elkezdik a szűrést, ott többnyire meglepő adatok születnek. (126 magyarországi puli és pumi szűrési eredménye:17 mentes, 31 majdnem mentes, 60 enyhe, 14 közepes, 4 súlyos). Ezek után nem meglepő, hogy az USA-ban 1974 óta egyre növekvő intenzitással folyik a nagytestű macskák (Maine Coon) csd. szűrése.(7. kép) A csd. kutyán, macskán kívül más állatfajoknál és az embernél is előfordul. Ezért szűrnek minden csecsemőt “csípőficamra”, és az időben alkalmazott kezelés a későbbi tüneteket többnyire meg is előzi. Ennek ellenére -vagy talán éppen ezért- a kultúrkörnyezetben élő emberi populációkban a csd. nagy mértékben terjed.

Mit lehet tenni, hogyan lehet védekezni a csipöizületi diszplázia terjedése ellen?

A védekezés alapja a szűrés. Azonban ez csak az alap, és erre fel vagyunk készülve. Az országban kellő számú rtg-el felszerelt rendelő működik, vannak a bírálatot nemzetközileg is összehasonlítható szinten végző állatorvosok. Ezt az alapot viszont nem használjuk ki kellőképpen. Elég ehhez egy számadatot megnézni: Magyarországon évente 70-90.000 kutyát törzskönyveznek, az évi regisztrált diszplázia szűrések száma nem éri el a 2000-t. Ez semmiféle kommentárt nem igényel. Jó lenne megváltoztatni a csipöizületü diszplázia szűrés adatkezelésének “szemérmességét” is. El kell dönteni, hogy egyesek egyéni érdekei (ne derüljön ki, hogy a tenyészkutyám dp.-s), vagy a köz, ill. egy fajta érdekeit tartjuk-e fontosabbnak. Az, hogy csak a “jó” adatok publikusak gátat szab az egyes vérvonalak genetikai feltérképezésének, valamint az egyed várható örökítő képessége megítélésének.

Milyen lehetőségek vannak a diszpláziás kutyák gyógykezelésére?

A közepes és súlyos dp.-s, többnyire már sántaságot is mutató állatok kezelésére több lehetőség van. Ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy a kutya teljes terhelhetősége többnyire nem állítható vissza, de ház körül, társállatként fájdalommentes élet  biztosítható számára. Enyhébb esetekben elegendő lehet a gyógyszeres kezelés (”porcvédő” gyógyszerek kúraszerű alkalmazása, szükség esetén fájdalomcsillapítók) és olyan kiegészítő beavatkozások, mint szükség estén a testsúly, és a terhelés (kimerítő játék, futtatás, munka) csökkentése. Súlyosabb, esetleg már fiatal korban jelentkező tüneteknél szükség lehet műtéti beavatkozásra is.

Milyen mütéti eljárások lehetségesek?

1.) a fésűizom átmetszése: kétséges eredményű, többnyire legfeljebb átmeneti   eredményt hozó beavatkozás.
2.) a combcsontfej eltávolítása, álízület kialakítása: általában kielégítő eredményű műtét, többnyire végső esetben, akkor végezzük, ha más megoldás nem vehető igénybe.
3.) a medencecsont darabolásával az ízületi gödör ráfordítása a fejre: fiatal állatnál, ha még csontfelrakódások, kimaródások nincsenek többnyire jó eredménnyel alkalmazható.
4.) teljes csípőprotézis: a humán műtétekhez hasonlóan műanyag-fém kombinációjú új ízület kialakítása már az állatorvosi gyakorlatban is elérhető. A műtét utáni legnagyobb fokú mozgathatóságot ez biztosítja. Ára az említett műtétek közül a legmagasabb.

Az adott kezelés, műtét megválasztása mindig ortopédiában, ill. az adott műtéti technikában jártas állatorvos feladata. A szakmai irányelveken kívül mérlegelni kell a kutyatulajdonos szempontjait is (tartási körülmények, anyagi áldozatvállalás mértéke, a kutya hasznosítási módja, stb.).  A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület 2001 óta végzi a kutyák csípőízületi és könyök röntgenfelvételeinek bírálatát. Az egyesület egyik kiemelt célja, hogy magas szintű, egységes szemléletű bírálattal segítse az öröklött mozgásszervi betegségek elleni küzdelmet, valamint hogy naprakész szakmai információkkal és iránymutatással megkönnyítse a fajtaklubok tenyésztői munkáját. A jelenleg 22 főből álló, ortopédiával magas szinten foglalkozó tagok 3 -as csoportokban, havi rendszerességgel bírálják a beérkező rtg. felvételeket. Ezeket az ország bármely állatorvosa beküldheti, feltéve hogy képes a megfelelő minőségű, bírálható felvétel elkészítésére és az adminisztrációs követelmények betartására. A rtg.-el együtt kell eljuttatni az állat törzskönyvének fénymásolatát, a kitöltött kísérőiratot, valamint a bírálati díj befizetésének igazolását. Az eredményről a bizottság tagjai aláírásukkal és az egyesület szárazbélyegzőjével hitelesített kétnyelvű hologramos tanúsítványt állítanak ki, melyet a tulajdonosnak küldenek meg. (5. ábra) Reméljük, hogy a jövőben mind több tenyésztői szervezet látja be, hogy magas szintű szakmai összefogás nélkül a magyarországi kutyatenyésztés jelenlegi kátyújából nem lehet kikecmeregni. A szakterületünkhöz tartozó problémák megoldásához tud a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület reményeink szerint  hatékony segítséget nyújtani.

Az alábbi információs anyagot Dr. Bánfi András és Dr. Zsoldos László bocsájtotta a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére, a Magyar Kisállat Ortopédiai Társaság honlapjáról. A fennti információs anyagot kiegészitette Dr. Gál Sándor.

Orthopedic Foundation for Animals .
PennHIP módszer .

.
Mi az a Cauda Equina Szindróma?

Cauda Equina Compressio-nak nevezzük a gerincvelő utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék magasságában lévő szakaszának bármilyen eredetű összenyomatását. Az összenyomatás következtében kialakuló idegrendszeri tünet együttes összefoglaló neve a Cauda Equina Syndroma. A szindróma elnevezése a latin “Cauda” szóból származik, amely “Lófark”-at jelent. Azért nevezték el az utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék gerincvelői szakaszát igy, mivel ezen a szakaszon a gerincvelö már nem a jellegzetes tubuláris szerkezetü, hanem nagyobb idegek hálózatából tevödik össze, amelyek a lófarokra emlékeztetnek. A Cauda Equina Syndrome (angolul “Lumbosacral syndrome”) az utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék magasságában lévö ezen “lófarokszerü” gerincvelöi idegeket tartalmazó rész instabilitását jelenti.

Milyen állatokban gyakori ez a betegség?

Általában nagy testű, gyakrabban a kan kutyákban kialakuló megbetegedés, de találkozhatunk vele közepes, sőt néha kis testű kutyában vagy macskában is.

Milyen tünetei vannak ennek a betegségnek?

Általában lassan fokozatosan alakulnak ki a tünetek. Először csak az tűnhet fel, hogy a kutya kerül bizonyos mozdulatokat, nem szívesen ugrik, nehézkesen mászik lépcsőre, ágyra. Tipikus az ágyéki-keresztcsonti tájék érintésre, megnyomásra kialakuló fájdalma is. Az állatok általában nehezen kelnek fel, a felállást követően a hátsó testfél inkoordinált, rogyadozás, a járás imbolygó, kan kutyáknál jellemzően elmarad a láb emelése vizeletürítéskor. A hátsó végtagokat a beteg lépés közben nem emeli meg eléggé, ezért a karmok felső része megkopik. Súlyosabb esetben az ujjak felső felületével lefelé helyezi talajra a kutya a hátsó lábait. Általában mindkét lábon a térdhajlító izmok elsorvadnak, aminek következtében a térdkalács reflex fokozott mértékben jelentkezik (patella-pseudohyperreflexia). Az állapot súlyosbodásával széklet-és vizelettartási rendellenességek /inkontinencia/ és végül teljes hátsó testfél bénulás is lehetséges.

Hogyan néz ki egy normális anatómiai viszonyokat mutató ágyéki-keresztcsonti régió?

L7 : a hetedik lumbáris (ágyéki) gerinccsigolya
S 1: az elsö keresztcsonti gerinccsigolya
A pirossal bekeretezett rész a két csigolya és a gerinccsatorna normális helyezödését mutatja.

Mi okozza ezt a betegséget és milyen elváltozásokat okoz?

1.) Az utolsó ágyéki( L7) és/vagy a keresztcsonti csigolyák(S1, S2, S3) törése: Az alábbi képen az utolsó ágyékcsigolya törése látható. A piros vonal a csigolyatest törésének vonalát, a bekarikázott terület a gerincvelő összenyomatásának helyét jelöli.

2.) Az ágyéki-keresztcsonti tájékra kiterjedő daganatos elváltozás: Az alábbi képen az első keresztcsonti csigolyából kiinduló daganatos folyamat látható, amely beolvasztja a utolsó ágyékcsigolya hátulsó véglemezét is.

3.) Az utolsó ágyékcsigolya(L7)-első keresztcsonti csigolya(S1) teste közötti porckorong idült gyulladásos folyamata:  Az utolsó ágyékcsigolya hátulsó- és az első keresztcsonti csigolya elülső-véglemezének jelentős megvastagodása.

4.) Az utolsó ágyékcsigolya(L7)-első keresztcsonti csigolya(S1) teste közötti instabilitás, ill. ennek következtében kialakuló stabilizációs csontnövedék: Az L7-S1 csigolyák instabilitása nyomán kialakuló híd-szerű csontos növedék.

5.) Az első keresztcsonti csigolya(S1) felső ívének bebukása - fejlődési rendellenesség következtében- az  utolsó ágyékcsigolya(L7) felső íve alá: Az S1 csigolya felső ívének bebukása az L7 csigolya felső íve alá

6.)  Az utolsó ágyékcsigolya(L7) felső ívét az első keresztcsonti csigolya felső ívével összekötő szalag(ligamentum flavum) megvastagodása.

Hogyan lehet a Cauda Equina Syndromát diagnosztizálni?

1. Klinikai (fizikális) vizsgálat: az első legfontosabb lépés a kórelőzmény megismerése után, (hátsó testfél gyengeség, rogyadozás, széklet-vizeletürítési problémák, fájdalom stb.) az alapos klinikai vizsgálat, mely során a gerinctájék fájdalmasságát, a hátsó végtag reflexeit, a fájdalomérzet meglétét vizsgáljuk.

2. Röntgenvizsgálat: amennyiben a klinikai tünetek indokolják kiegészítő vizsgálatként elsősorban a röntgenvizsgálat jön szóba, mely során a gerincoszlop ezen szakaszáról oldalirányú felvételt készítünk. Amennyiben a klinikai tünetek és az oldalirányú röntgenfelvétel alapján a C.E.C. alapos gyanúja felmerül további vizsgálatokkal kell kizárnunk egyéb gerincbetegségeket ill. megerősíteni a C.E.C.  diagnózist.

3. Myelographia: ilyen vizsgálat a gerincfestés vagy myelographia, mely során a gerincvelőt körbevevő térbe, az agy-gerincvelői folyadékba (liquor) röntgenkontraszt anyagot juttatunk és sorozatos felvételekkel ellenőrizzük annak áramlását. Ennek előnye, hogy a kontrasztanyag lefutása során az egyéb gerincszakaszok is kirajzolódnak, és ezek esetleges betegségeit is diagnosztizálhatjuk. A gerincoszlop hátsó szakaszáról 1db teljesen hajlított és 1 db teljesen nyújtott beállítású RTG felvételt készítünk. Ha a két felvétel között jelentős különbséget tapasztalunk(a nyújtott beállítású felvételen telődési hiány) a C.E.C. biztosan diagnosztizálható.

4.  MRI vizsgálat: a diagnosztika legmodernebb, de nehezen hozzáférhető vizsgálati módszere az MRI vizsgálat, mely során altatásban, invazív beavatkozás nélkül kaphatunk átfogó képet a vizsgálni kívánt gerincszakaszról. Sajnos Magyarországon állatorvosi célra csak a kaposvári egyetem berendezése használható.

Láthatnánk egy konkrét esetet?

Az alábbi képen a gerincoszlop hátsó szakaszáról egy teljesen hajlított gerincoszlop beállítású röntgenfelvétel látható, amelyen a gerinccsatornába fecskendezett kontrasztanyag a hajlított gerinccsatornában az S1 csigolya végéig követhető, tehát úgy tünik, hogy nincsen Cauda Equina Syndroma.

Amikor azonban a gerincoszlop hátsó szakaszáról egy teljesen nyújtott beállítású röntgenfelvétel készült, akkor a kutya nyújtott gerinccsatornájában a kontrasztanyag csak az L7 csigolyáig követhető, vagyis ennek a kutyának Cauda Equina Syndromája van!

Amikor ugyanezen a kutyán egy MRI vizsgálatot végeztek el,  akkor láthatóvá vált a gerincvelő összenyomatását okozó csontos képlet.

Differenciál diagnosztika

A C.E.C.-t mindenképpen el kell különítenünk azoktól a betegségektől, melyek hasonló klinikai tünetekkel járnak. Így pl.: a csípőizületi diszplázia (a hátsó testfél gyengesége bénulásos tünetek nélkül), egyéb gerincvelő összenyomatással járó gerincbetegségek (porckorongsérv, gerincvelőből kiinduló daganatos elváltozás, gerincvelő infarktus) ezért a helyes diagnózis felállításának legfontosabb eszköze a pontos és alapos betegvizsgálat (neurológiai vizsgálat!) és a megfelelően megválasztott és elvégzett kiegészítő vizsgálatok.

A Cauda Equina Syndroma gyógykezelése

Gyógyszerekkel és pihentetéssel: a discospondylitis esetén legalább 6 héten át tartó antibiotikum és non-szteroid gyulladás- csökkentők együttes adásával érhető el javulás.

Mütéttel (laminectomia): a klinikai tüneteket mutató egyedek korrekt gyógykezelése a bakteriális gyulladás okozta C.E.C. / L7-S1 discospondylitis/ kivételével kizárólag műtéti úton lehetséges. A műtét során az összenyomatás helyén a gerincoszlop felső ívének teljes eltávolításával lehetőséget biztosítunk a gerincvelőnek arra, hogy a gerincoszlop alsó része felől kialakuló nyomás elől kitérjen. Így megszűnik a gerincvelő összenyomatása, a klinikai tünetek pedig egy időben elvégzett műtét esetén jelentősen enyhülhetnek.

Prognózis
Mint általában, a Cauda Equina Compressio esetében is a korai felismerés és - a diagnózis birtokában - az időben elvégzett, megfelelő kezelés elengedhetetlen a sikeres gyógyításhoz.

Az alábbi információs anyagot Dr. Bánfi András és Dr. Zsoldos László bocsájtotta a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére, a Magyar Kisállat Ortopédiai Társaság honlapjáról. A fennti információs anyagot kiegészitette Dr. Gál Sándor.

feltöltés alatt..

.
Mi az az Addison-kór?

A betegség pontos orvosi elnevezése a hipoadrenokorticizmus.

Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a mellékvese kérgének külső rétege csökkent mennyiségű kortikoszteroid hormont termel.  Az Addison-kóros állatokban ugyancsak kortikoszteroid hiányt találunk. Ritkán lehet felfedezni a hiány közvetlen okát, hacsaknem az állat a mellékvese egyensúlyát megbontó gyógykezelést kap (mint pl. a ketokonazol vagy a Lysodren), de szerencsére a betegség kezelhető kortikoszteroid hormonok adásával, még akkor is, ha a kiváltó ok ismeretlen. A kortikoszteroid hormonok szükségesek a stresszhelyzetekhez való alkalmazkodásban, és ezek nélkül még a legkisebb stressz is élettani katasztrófához vezetne.

Mi a mellékvese?

A mellékvese páros szerv, a vesék mellett található. Mindkét mellékvese egy külső, kéreg-, és egy belső, velőállományból áll. A mellékvesék olyan anyagokat termelnek, melyek számos testfunkciót szabályoznak, és szükségesek az életfenntartáshoz. Habár mindkét állomány termel hormonokat, az Addison-kór a kéreg által termelt hormonokat érinti, ezek a hormonok a kortikoszteroidok. A leginkább ismert ezek közül a kortizol, mely a kéreg külső részében termelődik. Ugyancsak a kéregben termelődik, és hasonlóan fontos egy mineralokortikoid hormon, az aldoszteron. Ez a hormon szabályozza a test elektrolit és vízháztartását, és részt vesz a kálium kiválasztásában és a nátrium visszatartásában.  Ennek a hormonnak és a kortizolnak a hiányát együttesen nevezzük Addison-kórnak.

Mi a kortikoszteroidok és a mineralokortikoidok funkciója?

A kortikoszteroidok azok a hormonok, melyek lehetővé teszik, hogy élettanilag reagáljunk a stresszre. A glükokortikoidok (amilyen pl. a kortizol és annak szintetikus rokonai, pl. a dexametazon és a predizon) a szénhidrát, zsír és fehérje metabolizmus folyamatára hatnak.  A szervezet folyamatait a lebontás, égetés irányába tolják (inkább, mint a raktározás felé), hogy az készen álljon a “fight or flight” helyzetre, azaz a menekülésre vagy támadásra.

A mineralokortikoidok (az aldoszteron és a szintetikus fludrokortizon-acetát) az elektrolitokra, azaz a káliumra és a nátriumra hatnak. Általános biológiai szabály, hogy ahol nátrium vagy só van, ott víz is van. Amikor a mineralokortikoidok a menekülésre vagy támadásra való felkészülésben a vérben keringenek, a nátriumot a szervezet visszatartja, és így több víz is lesz az erekben, várakozva egy esetleges vérveszteségre. Ha a nátriumot a szervezet megtartja, a biológiai egyensúly fenntartása megkívánja a kálium leadását.

Mindezek a folyamatok azonban jóval összetettebbek annál, hogy itt minden apró részletére kitérjünk, de összefoglalhatjuk, hogy mindezen hormonok nélkül a legkisebb stressz is az élet összeomlásához vezetne.

Mi okozza a betegséget?

A kutyában a fő ok általában a szövetek közvetlen sérülése vérzés, fertőzés vagy autóimmun okok miatt. Előfordulhat még a Cushing-kór (hyperadrenokorticizmus) kezelése következtében is, melyet úgy kell elképzelnünk, mint az Addison-kór ellentétét, ahol túl sok aldoszteron és kortizol keletkezik. Addison-kór alakulhat ki akkor is, ha egy kutya hosszú ideig volt szteroidokkal kezelve valamilyen ok miatt, és azt hirtelen vonják meg tőle. Más esetekben az agyalapi mirigy megbetegedése állhat a háttérben.

Mik a klinikai tünetek?

A tünetek általában bizonytalanok és nem specifikusak, mint  például elesettség, izomgyengeség, testsúlycsökkenés. Gyakran figyelhetjük meg azokban az állatokban, amelyek valamilyen egyéb megbetegedésben, gyomor-bélgyulladásban vagy vesebetegségben szenvednek. Hányás, testsúly-csökkenés, erősebb-gyengébb hasmenés, erős szomjúság, és sok vizelet ürítése nem szokatlan tünetek. Átmeneti remegéses időszakok is jellemzőek lehetnek. Ezeknek az állatoknak az állapota átmenetileg javulhat nem specifikus kezelés hatására, azaz a folyadékterápia és szteroidok adása ideiglenesen segíthet, de a tünetek hamarosan visszatérnek.

A páciensek legtöbbször 4-5 éves, szuka kutyák (macskákban is előfordulhat, de csak nagyon ritkán). A betegségnek legjobban kitett fajták közé tartozik a dándog, a west highland terrier, az összes méretű uszkár, és a portugál vízikutya. Először csak közömbösség, kedvtelenség jelentkezik, néha hányással és hasmenéssel együtt. Végül, a betegség az Addison-krízisbe torkollhat, azaz, az állat összeomlik shockban, mivel nem képes alkalmazkodni a stresszben szükséges keringési és metabolikus igényekhez. A vércukorszint életveszélyesen alacsony lehet, a káliumszint emelkedése viszont szívritmus-zavarokhoz, valamint a szívverés lelassulásához vezet. Az állat ezt a szakaszt már nem biztos, hogy sikeresen túléli.  Az esetek 30 %-ában az Addison-kórban beteg állatokban az Addison-krízis idején diagnosztizálják a betegséget.

Az Addison-krízis

Néha a betegség súlyosabb formában, hirtelen gyengeséggel, eszméletvesztéssel, hányással és hasmenéssel jelentkezik. Ez az Addison-krízis. Ebben az esetben sürgősen kórházi ellátás szükséges.

Hogy diagnosztizálható?

Laboratóriumi tesztek szükségesek, gyakran akár többszöri vérvétel is. A diagnózis megerősítésére egy vérteszt szolgál, az ún. ACTH (mellékvese-kéreg serkentő hormon) stimulációs teszt. Azonban, mivel a betegség nem túl gyakori, és a tünetek széles skáláját produkálhatja, az ACTH tesztre csak egyéb tesztek után kerül sor, melyek más, “hétköznapibb” betegségek kizárását szolgálják. Ha az állat a kórházba Addison-krízisben érkezik, amikor súlyos elektrolitháztartási zavarok észlelhetők, és a terápia hatására javul az állapota, akkor megszületik az Addison-kór feltételezett diagnózisa, amelyet később, ha a beteg már nincs életveszélyben, megerősíthetünk az ACTH stimulációs teszttel.

Ha azonban az állat kórtörténetében elesettség, izomgyengeség, testsúlycsökkenés szerepel, melyek számtalan más betegség tünetei közé ugyanúgy besorolhatóak, legelőször biokémiai profilvizsgálatokat és vérképet végzünk, hogy ellenőrizzük a test egyéb szerveit, szervrendszereit. Az Addison-betegségben szenvedő állatokban sokszor találunk emelkedett vérkarbamid és kreatinin szintet, illetve csökkent vércukrot. A vérkép idült vérszegénységet mutathat. Ha a vérvizsgálatkor Addisonra utaló jel van, következhet az ACTH-teszt.

Az ACTH stimulációs teszt lényege, hogy a kutya egy injekcióban mellékvese-kéreg serkentő hormont, azaz ACTH-t kap. Egy nem beteg kutya erre emelkedett kortizol szinttel reagál, míg egy Addison-beteg kortizolszintje nem változik jelentősen az ACTH hatására, így az Addison-kór diagnózisa megerősíthető.

Az Addison-kór szokatlan formákban is jelentkezhet. Mivel az állat képtelen a normális  vércukorszintet tartani, ez végül görcskészségben manifesztálódhat. Ez felkeltheti egy inzulin-elválasztó hasnyálmirigy daganat gyanúját, de még mielőtt egy nagyobb hasűri műtétet terveznénk, érdemes kizárnunk, hogy nem Addison-kórral állunk-e szemben.

Talán hasonlóan meglepő, hogy az emésztetlen étel visszaöklendezésével járó állapot, a megaesophagus hátterében, melyet egy abnormális beidegzés alakít ki, Addison-kór is lehet.

A sokféle tünet miatt, amellyel az Addison-kór jelentkezhet, az Addison-kór a “nagy utánzó” orvosi becenevet kapta. Az egyedüli, biztos diagnózist adó vizsgálat tehát az ACTH stimulációs teszt. Míg az egészséges állat kortizolja emelkedik a beadott ACTH hatására, mely egyébként a szervezetben az agyalapi mirigyben termelődik, és felelős a stressz idején a kortikoszteroidok mellékveséből való mozgósításáért, a betegben nem lesz elegendő kortikoszteroid az ACTH beadása utáni válaszra. A válasz hiánya tehát diagnosztikus az Addison-kórra. Egyes esetekben mégis lehet fals pozitív az eredmény, ha kortikoszteroidokat használtak az állatban a teszt elvégzése előtt.

Mit értünk atipikus Addison-kór alatt?

Kb. 42 betegből egy kutya az Addison-kór egy speciális formájában szenved. A legtöbb beteg kutyánál a mellékvese kérgének három rétege egyformán károsodik, így nem termelődnek kortikoszteroid hormonok. Az atipikus Addison-kórban ezzel szemben a probléma nem a mellékvesével magával van, hanem az agyalapi miriggyel. Az egészséges agyalapi mirigy ACTH-t (mellékvese-kéreg serkentő hormon) választ el, amely a mellékvese-kéreg két rétegét, a zona fasciculatát, és a zona reticularist több glükokortikoid termelésére bíztatja. Nélküle ezek a rétegek elsorvadnak, de a harmadik réteg, a zona glomerulosa, melyet a hormon nem befolyásol, normális marad. Ez egy olyan beteget eredményez, aki nem tudja a vércukorszintet szabályozni megfelelően, de nem veszélyezteti őt az Addison-krízis. A diagnózis ugyanúgy ACTH stimulációs teszttel és egy saját ACTH szint mérésével állítható fel. A kezelése glükokortikoid hormonok pótlásával történik, pl. prednizonnal. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezekben a betegekben is végül gyakran kialakul a teljes Addison-betegség az elektrolitok egyensúlyának felborulásával együtt.

Milyen kutyafajtáknál lehetnek diagnosztikai nehézségek?

A Csendes-óceán közeléből származó fajtáknál, mint amilyen az akita és a shiba inu, a vér kálium szintje élettani állapotban is magasabb. Ez gondot jelenthet, ha az állat tünetei egyébként akár az Addison-kórra is utalhatnak. Ezeknél a állatoknál normális reakciót találunk az ACTH stimulációs tesztre, ha nem Addison-betegségben szenvednek.

Ostorféreg (Trichuris vulpis) fertőzöttség?

Az ostorférgességről ismert, hogy az Addison-krízishez hasonló tünetegyüttest képes produkálni -  még a kálium és a nátrium vérszintek is megfelelnek annak. A negatív ACTH-teszt viszont itt is kizárja a betegséget. A bélsárvizsgálat azonban nem mindig bizonyítja az ostorférgességet, mivel az ostorférgek csak szakaszosan ürítenek petéket. Ha ez a gyanú felmerül, el kell inkább végeznünk a féreghajtást.

Hogy kezelhető az Addison-kór?

Ha egyszer a diagnózis megszületett, a kezelés elég magától értetődő. A standard kezelés során helyettesítjük a mineralo- és glükokortikoidokat a szervezetben. A leggyakrabban erre használt anyag a fludrokortizon (Magyarországon az Astonin-H humán készítményben van). Ezt naponta kétszer adjuk be, olyan dózisban, amelyet a beteg kálium és nátrium szintjének mérésével lehet meghatározni. Eleinte az elektrolitokat hetente mérjük, majd ha azok már stabilnak tűnnek, évi 2-4 kontrollra van még szükség. Gyakran tapasztaljuk, hogy idővel a fludrokortizon hatékonysága csak az adagjának növelésével tartható fenn. A fludrokortizon rendelkezik mineralo- és glükokortikoid hatással is, ezért semmilyen egyéb gyógyszert nem kell használnunk.

Egy új gyógyszer az Addison-kór kezelésére nemrégiben került forgalomba (Magyarországon még nem). Ez egy injekciós készítmény, a DOCP (dezoxykortikoszteron-pivalát). Az injekció hosszúhatású, csak 25 naponta kell adni, és számos teszt után kiderült, hogy jobb az elektrolit-szabályozó hatása, mint a fludrokortizonnak. Az elektrolitok vérszintjét eleinte minden injekció előtt mérjük, de később elegendő  az évi egy-két kontroll. Néhány állatban azonban szükséges a glükokortikoid kiegészítés is. A beteg állat ételét javasoljuk sózni, hogy ez segítsen a sóháztartás egyensúlyában.

Így hát, ha egyszer a diagnózisunk megerősítést nyert, a legtöbb kutya sikeresen kezelhető szájon át adott gyógyszerekkel. A táplálása és az életmódja, aktivitása változatlan lesz.  A kutyák legtöbbje, még a krízis után is, ugyanúgy folytatja életét, mint azelőtt. Szükséges lesz a betegséget nyomon követni, főleg a kezelés kezdetekor. Emiatt néha szükség lehet az állat kórházi elhelyezésére és a továbbiakban tesztek elvégzésére.

Hangsúlyozandó, hogy a gyógykezelés a kutya élete végéig adandó mineralo- és glükokortikoid kiegészítést jelent. Néha, főleg stressz során, mint pl. az utazás, a panzióba adás vagy egy műtét, ezeknek az adagját emelni kell. A betegség egyben gyakori állatorvosi vizsgálatokkal is jár, hogy ellenőrizzük, az állat állapota stabil-e, és ez természetesen gyakori vérvizsgálatokat jelent.

Prognózis

Az Addison-kóros betegek egy jelentős részének jó vagy kitűnő a prognózisa, ha egyszer a diagnózist megerősítettük, és az állat állapotát stabilizáltuk a megfelelő gyógyszerekkel.

Addison-kóros kutyák levelezöcsoportja

Amerikai levelöcsoport, itt lehet megtekinteni: http://groups.yahoo.com/group/k9Addisons/

A cikket összeállitotta és szakmai helyességét ellenörizte Dr. Gál Sándor. Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Horváth Gabriellának forditói és szakmai közremüködéséért.

feltöltés alatt..

.

Mi az a Cushing-kór?

A betegség orvosi elnevezése a hiperadrenokorticizmus.

A betegség alapvetően a mellékvesekéreg glükokortikoid hormonok kóros és krónikus felszaporodását jelenti. Egészséges kutyában az agyalapi mirigy termeli az ún. ACTH nevű hormont, ami a mellékvesekéreg glükokortikoid nevű szteroid hormonjának termelését indukálja. A glükokortikoid a szervezet számos szervrendszerének funkciójára hat. Ha valami történik az agyalapi miriggyel vagy a mellékvesével, és túl sok glükokortikoid termelődik, kifejlődik a Cushing-kór. A Cushing-kór leginkább a középkorú és idősebb kutyák betegsége. Az ilyen állatok jellegzetes tüneteket mutatnak. Megnő a vízfogyasztásuk, következményesen több vizeletet ürítenek, megnő az étvágyuk, szőrhullást mutatnak és tipikus, lógó, körteszerű hasuk van. A betegségnek számos diagnosztikai és kezelési lehetősége van. Ez egy nagyon összetett betegség, sokféle tünettel és kórokkal. Ez az írás megpróbál egy tömör leírást adni róla, és bemutatni a diagnosztizálását, illetve kezelését is.

Milyen állatok lehetnek érintettek?

Elsősorban a középkorú és idősebb kutyák, illetve macskák. Átlag 6-7 éves életkorban találkozunk vele, de 2 éves és 12 éves kutyában is megfigyeltük már. Kutyákban egyébként jóval gyakrabban fordul elő (jelen írás épp ezért elsősorban rájuk fókuszál). Macskákban a betegség hasonlóan játszódik le, azzal a különbséggel, hogy majdnem 80%-uk egyidejű cukorbetegségben is szenved. Nemi, vagy fajtabeli hajlam nem mutatható ki (bár bizonyos kutyafajtákban mégis gyakrabban tapasztalható).

Tünetek

A krónikusan emelkedett glükokortikoid (szteroid) szint miatt a kutyákban drámai klinikai tünetek és hiányállapotok kombinációja mutatkozik. A betegség lassan fejlődik ki. Egy tanulmány szerint a kutyák nagy része már 1-6 évvel a diagnózis felállítása előtt legalább egy, a betegségre jellemző tünetet produkál. Mivel tényleg fokozatosan alakul ki a tünet együttes, a tulajdonos gyakran az öregkornak tudja be az elváltozások megjelenését. A jellegzetes tünetek, amiből egy vagy több biztosan előfordul:

1.) Megnőtt vízfogyasztás és vizelet ürítés

A jelentősen fokozott vízfogyasztás követkeuzménye a vizeletürítés gyakoriságának és mennyiségének növekedése (poliuria/polidipszia). A kutyák a normál vízmennyiségnek akár 2-10x-esét is megisszák, és ennek megfelelően sokat vizelnek. Ez a két tünet a Cushing-kóros kutyák 85%-ára jellemző.  A korábban szobatiszta kutyák emiatt újra bepisilőssé válhatnak.

2.) Fokozott étvágy (polifágia)

Ez egy szintén gyakori tünet, a beteg kutyák 80%-ban mutatják. Gyakran el is csenik a kinn felejtett ételt, vagy folyamatosan pitiznek érte és föltúrják a szemetest. A gazdi ilyenkor többnyire azt gondolja, mivel más tünet sokszor egyáltalán nincsen, hogy minden rendben, csak nagyon jó étvágyú az állat.

3.) Hasterime növekedés

Ez a tünet szintén az esetek 80%-ában megtalálható. A jellegzetes lógó, körte alakú has a zsírszövet ezen a területen való lerakódásának, illetve a meggyengült, lesorvadt hasfalizomzatnak a következménye.

4.) Szőrhullás és a bőr elvékonyodása

Ezek a tünetek is igen jellegzetesek a Cushing-kórban (a kutyák 50-90%-ában biztosan látható). A szőrhullás vagy alopecia az egyik legtipikusabb ok, amiért a tulajdonos állatorvoshoz fordul. A tünetek a kiálló testrészeken (pl. könyöktájék) kezdődnek, majd haladnak a lágyék és hastájék felé. Előfordul, hogy már csak a fejen és lábvégeken marad szőr. A bőr elvékonyodik, sérülékennyé válik, és ezek a sérülések nagyon lassan gyógyulnak.

5.) Egyéb tünetek

Lihegés, másodlagos húgyúti fertőzések, a nemzőképesség elvesztése, stb.

A Cushing-kór három formája

A betegségnek három típusa különíthető el: az agyalapi mirigy függő hiperadrenokorticizmus (PDH), a mellékvese-eredetűatrogén forma.

1.) Az agyalapi mirigy függő hiperadrenokorticizmus

Lényege, hogy az agyalapi mirigy túl sok ACTH hormont termel. Ez a hormon felel a mellékvese glükokortikoid termeléséért, stimulálja azt. A leggyakoribb kiváltó ok az agyalapi mirigy daganatos megbetegedése. A Cushing-kóros kutyák mintegy 80%-ában ez tehető felelőssé a betegség kialakulásáért.

2.) Mellékvese eredetű hiperadrenokorticizmus

Ezt általában a mellékvese daganatos elváltozása okozza, aminek eredményeképpen glükokortikoid túltermelés alakul ki. Ez a Cushingos esetek 20%-ára jellemző.

3.) Iatrogén hiperadrenokorticizmus

A iatrogén forma a hosszú távon, magas dózisban adott szteroid kezelés eredménye lehet. Ilyenkor a tünetek addig állnak fenn, amíg a szteroid adás fennáll.

Diagnózis

A betegségnek számos tünete lehet (ld. fenn), és számos egyéb kórképet is magában foglalhat. Így a következők ajánlhatók, amennyiben a Cushing-kór gyanúja felmerül:

1.) Teljes vérkép

A vérkép lehet normális, vagy mérsékelt fehérvérsejtszám emelkedés tapasztalható (elsősorban az ún. neutrofil granulociták számának emelkedése miatt), esetleg monocitózist, a limfociták megfogyását és az eosinofil granulociták megszaporodását is észlelni lehet. Esetenként megnő a vérlemezkék, vagy igen kifejezetten a vörösvérsejtek száma.

2.) Biokémiai vizsgálatok

Emelkedést tapasztalunk az alkalikus foszfatáz (ALP) és az ALT nevű májenzimekben, megnő a koleszterinszint, csökkenhet a karbamidszint.

3.) Vizelet vizsgálat

A vizelet jellegzetesen híg, alacsony sűrűségű lesz.

Különféle tesztek léteznek a Cushing-kór helyes diagnózisának felállítására. Sokszor egy vizsgálat önmagában nem is elegendő, pláne, hogy eldönthessük, a betegség melyik formájával állunk szemben. A diagnózis kimondása így is összetett, a laboratóriumi vizsgálatok önmagukban nem elegendőek: a klinikai tünetekkel és a kezelésre adott válaszokkal együtt áll össze.

4.) Vizelet kortizol:kreatinin arány

Az otthon, stresszmentes környezetben gyűájtött vizelet a vizsgálat alapja. A vizeletet ezután speciális laborba küldjük. A legtöbb Cushing-kóros kutya abnormális eredményt fog mutatni, de még ilyenkor is szükség lehet bizonyos egyéb betegségek kizárására.

5.) Kis dózisú dexametazon szupressziós teszt

Ez egy nagyon hasznos vizsgálati módszer a betegség diagnózisának felállításában. Amikor kis dózisban adunk dexametazont, az egészséges kutyák kortizol szintje 8 óra elteltével nagymértékben csökkenni fog. A Cushing-kóros kutyák több, mint 90%-a nem mutatja ezt a csökkenést. Ez a teszt a betegség típusának kimutatásában is segíthet.

6.) Hasi ultrahang vizsgálat

Ez a vizsgálat 3 szempontból tekinthető fontosnak: először si nagyon hasznos a hasi szervek elbírálása szempontjából. Másodszor: segít a mellékvese méretének és alakjának megítélésében. Agyalapi mirigy függő Cushing-kór esetén a mellékvesék lehetnek normál méretűek vagy megnagyobbodottak. Ha valamelyik mellékvesében daganat alakult ki, ennek mérete és formája is megváltozik, ez az eltérés csak az érintett mellékvesére vonatkozik. Harmadjára pedig daganat esetén az ultrahang segíthet az esetleges hasi metasztázis felderítésében.

7.) Magas dózisú dexametazon szupressziós teszt

Ez a teszt elsősorban azt a célt szolgálja, hogy ekl tudjuk különíteni az agyalapi mirigy függő és a mellékvese eredetű Cushing-kórt egymástól.

8.) Az ACTH stimulációs teszt

Ez egy másfajta, ritkábban használt vizsgálati módszer (az ACTH hormon preparátum igen drága és nehéz beszerezni). Itt nem lehetséges a két forma közötti különbségtétel, inkább a bonyolultabb, nehezen diagnosztizálható, kétes esetekben használjuk. A terápia hatásosságát is szokás ezzel a vizsgálattal tesztelni.

Kezelés

A kezelés sok tényezőn nyugszik.

1.) Sebészet

A betegség típusától függően szóba jön a sebészi beavatkozás lehetősége. Ha mellékvese daganat áll fenn, a sebészi eltávolítás járható út. Bizonyos daganattípusok áttétet képezhetnek a mellékvesébe, de ilyenkor mindig a daganat fajtája szabja meg a kezelést.

Agyalapi mirigyből kiinduló daganat estén is szóba jöhet a sebészi eltávolítás, azonban ez egy rendkívül speciális terület, a beavatkozás egyáltalán nem rutinsszerű.

2.) Nem sebészi beavatkozás

Ez a leggyakoribb kezelési formája a kórképnek. Ugyan az agyalapi mirigyből kiinduló forma a gyakoribb, a szájon át adott kezelésre mind a két forma jól reagál, vagyis sok állatorvos nem is fektet hangsúlyt a két típus elkülönítésének fontosságára. A különböző, szóbajöhető gyógyszerek a következők:

2a.) Lysodren

Sokáig a Lysodren (vagy más néven mitotán) volt az egyetlen terápiás lehetőség az agyalapi mirigy függő Cushing-kór kezelésére. Egyszerű az adagolása, viszonylag nem drága és széles körben elterjedt. Az, hogy kezd mégis kiszorulni a használatból, a súlyos mellékhatásának köszönhető, ami folyamatos kontroll vérvizsgálatokkal küszöbölhető ki. A terápia kezdetén ezt még nkább komolyan kell venni, vagyis fontos a gazdi és az állatorvos között működő rendszeres kommunikáció. Mi is ez a mellékhatás? A Lysodren úgy működik, mint egy kemoterápiás szer: elpusztítja a mellékvese glükokortikoid hormont termelő sejtjeit. Ahogy ezeknek a sejteknek a száma csökken, az agyalapi mirigy ugyan nagy mennyiségben termeli az ACTH hormont, a mellékvese azonban nem képes erre válaszolni, és a glükokortikoid produkció lényegében csökken. A probléma akkor áll fenn, amikor túl sok mellékvese kéreg terület pusztult el. Ilyenkor az állatnak rövid vagy hosszú hatású prednisolon kiegészítésre lesz szüksége.

A Lysodrent kezdetben naponta adjuk, és az állatot folyamatosan monitorozzuk: csökkennek-e a tünetei (a vízfogyasztása, étvágya). A kezdeti terápia 8. vagy 9. napján kontroll vizsgálat, és a kezelés hatékonyságát eldöntő ACTH-stimulációs teszt szükséges. Ha a gyógyszer működik, áttérhetünk a fenntartó terápiára. Ha nem, 3-7 napig folytatjuk a napi terápiát, majd újra teszteljük a gyógyszer hatékonyságát. Mindezt addig folytatjuk, míg a megfelelő választ nem kapjuk a Lysodrenre. Ha a kutya levertté válik, hányni kezd vagy hasmenés jelentkezik nála, vagy ha 30 nap múlva sem hozza a gyógyszer a várt hatást, a kezelési tervet újra kell gondolnunk. A kezelés sikerességét az jelzi, hogy 4-6 hónap elteltével eltűnnek a tünetek. Egyes kutyák visszaeshetnek, ilyenkor szükségessé válik egy újbóli napi terápia. Ha a Lysodren kezelés során bármiféle betegség mutatkozik a kutyán, azonnal abba kell hagyni az adását és állatorvoshoz fordulni. A Lysodren kezelést egész életen át folytatni kell.

2b.) Ketokonazol (Nizoral tabletta)

A ketokonazol alapvetően egy gombaellenes készítmény, amit a 80-as évektől kezdve széles körűen alkalmaznak. Ennek a hatóanyagnak az egyik mellékhatása az, hogy gátolja a szteroid hormonok szintézistét, emiatt válhatott a Cushing-kór kezelésének egyik legelterjedtebb gyógyszerévé. Manapság kezd ez is háttérbe szorulni.

2c.) Trilosztán (Vetoryl kapszula)

A trilosztán egy egészen új készítmény a kutyák Cushing-kórjának kezelésében. Drága, de alternatív lehetőség lehet a mellékvese daganatos kutyák kezelésében. A Lysodren-hez hasonlóan, azok a kutyák, akik ilyen kezelésben részesülnek, a terápia elején rendszeres kontroll vizsgálaton kell, hogy megjelenjenek. Ebben az esetben is az ACTH stimulációs tesztet használjuk monitorozásra. Sok esetben hónapokkal a terápia megkezdése után a terápiás dózis emelése válik szükségessé.

A cikket összeállitotta és szakmai helyességét ellenörizte Dr. Gál Sándor. Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Halmay Dórának (Ebcsont Beforr Állatorvosi Rendelö) forditói és szakmai közremüködéséért.

feltöltés alatt..

.

1. Túl drága

Mihez képest? Az évi két vagy több alom etetéséhez és felneveléséhez? Ahhoz az elpazarolt időhöz, amit azzal töltünk, hogy gazdát keresünk a kicsinyeknek? Az új gazdák keresését célzó hirdetések árához? Minden relatív. A kandúrok, és nőstények ivartalanítása nagyjából 10-20 jobb minőségű macskakonzerv árába kerül. Látszólag ennyit spórolunk meg, ha nem ivartalanítjuk a macskát. Az ivartalanítás viszont egyszeri költség, egy életre megszabadulunk általa a kölykök etetésének, felnevelésének és elhelyezésének nyűgétől és költségeitől, amelyek ennek többszörösét teszik ki.

2. Azt szeretném, ha a gyerekek tanúi lehetnének a születés csodájának

És mi a helyzet a macskák és kutyák ezreivel, amelyeket a születés csodájának meg szemlézése után kidobnak az utcára, vagy azokkal, amelyek rövid, sanyarú életük végén, állatmenhelyen végzik, s ott a túlzsúfoltság miatt elaltatják őket? Szeretné, ha ezt is látnák gyermekei? A születés csodájáról, pedig csak annyit, hogy Cirmi inkább rejtett zugot keres, s ott hozza világra kölykeit, mert nem híve ugyanis a rivaldafénynek ily időben.

3. Mindig sikerül számukra jó helyet találnunk

Jó önnek, mert olyan sok barátja és ismerőse van, akiknél évente legalább egy tucat kismacskát is el tud helyezni. Viszont a piacon, az utcán, állatvásáron papírdobozból „kimért” kismacskák nem biztos, hogy valóban „jó helyre” kerülnek. S mi a biztosíték arra, hogy 6 hónap multán az elajándékozott kismacska utódait nem kínálják ugyanígy papírdobozból bárkinek, csak vigye?

4. Túl fiatalok az ivartalanításhoz

A macskák 6 hónapos kor után ivartalaníthatóak. A nőstények akár 5-6 hónapos korukban is fogamzásképesek lehetnek. Ez kívülről ugyanis nem látszik. Legjobb, ha nem vár, hanem kezébe veszi a macska családtervezési gondjait. S főképpen ne várjon az első alom megszületéséig, mert erre semmiféle szüksége nincs az állatnak.

5. Meg fog hízni és ellustul

Ha ez igaz, akkor az ellenkezője is, tehát a macska sorozatos ellésektől lesz friss és egészséges. Az ivartalanított kedvenc csak akkor hízik el, ha ön hagyja. A hízás és ellustulás oka macskáknál éppen úgy, mint az embereknél, a szükségesnél több kalória bevitel és a kevés mozgás. A nőstény-keresésben kilométereket loholó kandúr és a kölykeit szoptató nőstény szervezete nyílván több kalóriát fogyaszt, mint azé a macskáé, amely ideje legnagyobb részében a meleg radiátoron heverészik. Fogja vissza az eleség mennyiségét, játsszon időnként a macskájával - akkor nem lesz oka elhízni.

6. Van helyünk, és nagyon szeretjük az állatokat

Ha igazán szereti macskáját vagy kutyáját, ivartalaníttassa. Ha van helye továbbiak tartására, fogadjon örökbe gazdátlan állatot ne maga, állítsa elő őket. S ne feledje az utódok is hamarosan szaporodni fognak. Egy nősténytől 7 év alatt származó utódok, ha valamennyien tovább szaporodnak nem kevesebb, mint 420 ezer macskának adhatnak életet. Ennyi helye mégsem lehet. Arról nem is szólva, hogy a macskák általában éppen a macskák társaságát kedvelik a legkevésbé. Tapasztalat, hogy két macska jól kijön egymással de a harmadik már nehezen a negyedik még nehezebben s ennél több pedig jószerével alig viseli el a macska sűrűséget. Gyakoriak a verekedések, civakodások. Ha ön szereti az állatot, akkor annak egészségi és lelki igényeit is figyelembe veszi.

7. Soha nem tévesztem szem elől, nem tud bepárzani

Ilyen éber ember nincs. A tüzelő macska vagy kutya megleli a módját, hogy kiszökjön s párt keressen magának. Ha pedig ő nem megy ki a kertből majd bejönnek a lovagjai.

8. Az állatnak szüksége van egy alomra, hogy lenyugodjon

Ennek a tévhitnek egyszer és mindenkorra véget kell vetni. Hölgyeim Önök „lenyugodtak” miután gyermekük született? Semmiféle orvosi bizonyíték nem szól amellett, hogy a kölykezés, akár egyszeri akár többszöri, hasznos az állatnak. Sőt. Ez az elmélet legalább olyan ostoba, mint az a hit, hogy az ivartalanított kutyából nem lehet házőrző. A nemi hormonok csupán a fajfenntartásra ösztönzik az állatot, a fajtára jellemző magatartásformák az ivartalanítás hatására nem változnak meg. A kutya kutya, a macska macska marad. Csak legfeljebb „lenyugszik” az ivartalanítástól.

9. Olyan macskát akarok, amelyik pont úgy néz ki, mint a Cirmikém , avagy szeretném tudni milyen utód születik, ha a fél-sziámimat a szomszéd fél-perzsájával pároztatom

Az esély arra, hogy akár megközelítőleg is Cirmikére hasonlító utód szülessen, minimális. Egy macska küllemét és jellemét génjei határozzák meg, ezeket anyjától és apjától örökli. A nászban szereplő apaállat rendszerint ismeretlen, s a Cirmi kölykei éppen úgy üthetnek az apjukra, mint az anyjukra. Ha viszont ifjú Mendelnek képzeljük magunka, az út még rögösebb. Kedvenc állat nem kísérletezésre való. Ráadásul a keresztezések eredménye a macska genetikához értő ember számára papíron is levezethető. A fél-sziámi és fél-perzsa párosításból közönséges házi macskák fognak születni. Ez biztos. Kár megpróbálni. Ha a macskatenyésztés komolyan érdekli, jelentkezzen macskás egyesületbe, ivartalanítsa a fél-sziámiját, tanulja meg a fajtákról mindazt, amit tudni kell, s csak akkor lásson munkához, mint igazi szakember.

10. Meg akartam csináltatni a műtétet, de…

Ne várjon, MOST végeztesse el! Hibát mindenki véthet, elég baj, hogy Cirminek ott vannak a kölykei. Helyezze el őket, vigye Cirmit az állatorvoshoz és beszélje rá az új tulajdonosokat, hogy ne kövessék el azt a hibát, amit Ön. Az ivartalanított macska boldog kiegyensúlyozott állat. Hosszabb életre számíthat, mint a műtéten át nem esett fajtársai. Ha tudná, megköszönné Önnek, hogy jót tett vele!

Forrás: FAMKAT Macskavédelmi csoport

.

Mi a FIP és FCoV, FEC-vírus rövídítés jelentése?
.

A FIP a macskák Feline Infectious Peritonitis vírusát jelenti, amely a köznyelvben, magyarul a macskák fertõzõ hashártyagyulladását okozó vírusát jelenti. A FCoV (Feline Corona Virus), FEC-vírus (Feline Enteric Corona) alatt pedig a macskák maximum enyhe enterális (emésztõszervi) és/vagy felsõ légúti megbetegedést okozó vírusát értjük. A macska tüneti kezeléssel pár nap-hét alatt felépül. A FIP által okozott megbetegedést még az 1960-as évek elején írták le, alig pár évre rá pedig kiderült, hogy vírus okozza. A FIP a macskák általában halálos kimenetelû betegsége.
.

Mi a különbség a kettõ között?
.
Bár ugyanabba a víruscsaládba tartoznak, az orvostudomány is csak sejti a kapcsolatot kettejük között. Az arra hajlamos macskákban mutálódik az enterális koronavírus és ez a mutálódott vírus a FIP. Ennek pontos mechanizmusa még nem ismert. Az sem, hogy mely macskák hajlamosak FIP-ben megbetegedni. Mivel a tesztek nem képesek különbséget tenni az enterális koronavírus és a FIP között (nagyon nagy a hasonlóság), ezért ma az enterális koronavírust hordozók is potenciális fertõzõforrásként kezelendõk.
.

Mi okozza a macskák fertõzõ hashártyagyulladását, másnéven a FIP-et?
.
Bár korábban említésre került, hogy tudományosan nem teljesen tisztázott, de az látszik valószínûenk, hogy az arra hajlamos macskákban az enterális koronavírus mutációjaként alakul ki és elszaporodva okoz betegséget. A vírusok “szaporodási” tempójukból (multiplikációval, tehát megsokszorozódással szaporodnak, meglehetõsen gyorsan, számukra jó körülmények közt) és stratégiájukból fakadóan, hogy nem minden örökítõanyag ill. Egyéb alkotórész sikerül úgy, mint az eredeti. A másoltak között vannak, amik rosszul másoldódnak és esetleg inkomplettek, azaz hiányosak lesznek, illetve mások lesznek, mínt a kiindulási. Ez utóbbiak közé tartozik vélhetõen a FIP vírusa is.

Részletesebb magyarázatot érdemel továbbá a hajlam kérdése. Sajnos a két vírus a klinikai gyakorlatban rutinszerûen alkalmazható megkülönböztetõ módszerének hiányából fakadóan, sohasem tudni, hogy a pozitív macskák közül ki az aki a FIP vírusát hordozza és ki az aki ennek következtében meg is betegszik meg a késõbbiek folyamán FIP-ben.

A szeropozitív macskák közel fele egyidejûleg leukózisvírussal (FeLV) is fertõzött. Mivel a leukózisvírus erõsen immunszupresszív (az immunrendszer tevékenyéségét gátló), ezért ezeknek a macskáknak az immunrendszere problémás. Nagyon gyakran betegszenek meg intercurrens (társuló) fertõzésekben, amikbõl sokszor nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak gyenge immunrendszerük miatt megfelelõ kezelés mellett sem. Egy idõ után a gyakori betegeskedés a kondíciójukon is meglátszódhat: soványak, alultápláltak lehetnek. A leukózisvírussal való fertõzöttség  növeli a macskák FIP-re való hajlamát.

A stressz, zsúfoltság szintén hajlamosító tényezõ, így menhelyeken, panziókban és tenyészetekben sajnos nagy az esélye annak, hogy megbetegedjenek a macskák, már csak abból kifolyólag is, hogy sok macska kis helyen összezárva él és a fertõzöttek testváladékaival nagyobb az érintkezés lehetõsége és így a fertõzésre sokkal nagyobb esély van.

Ugyanakkor arra is volt már menhelyes tapasztalatunk, hogy egy menhelyen a látszólag alultáplált, sokat betegeskedõ macskák megmaradtak, mikor egy FIP-járvány végigsöpört az állományon, míg a látszólag  jó kondícióban lévõ, keveset betegeskedõ macskák tekintélyes részét vitte el. Mivel menhelyes történet, ezért ott szinte állandó vendégnek számít, okait lásd késõbb. Erre talán a probléma immunkomplexes mivolta szolgálhat némi magyarázatot. Ugyanis nem a vírus károsít elsõsorban, hanem a vele összekapcsolódó immunrendszeri elemekkel együtt, immunkomplex formájában. Tehát a betegség elõidézésében az immunrendszer mûködése éppen akkora szerepet kap, mint maga a vírus. Természetesen a jó kondíció és a jó immunválasz nem állnak egymással feltétlenül pozitív korrelációban, de mégis elgondolkodtató példának érzem a mai napig.

Gyakorlatilag ma egy szeropozitív macskáról képtelenség eldönteni, hogy beteg lesz-e a késõbbiek folyamán, ezt már sajnálatos módon csak akkor tudjuk meg, ha beteg lesz, ez leggyakrabban “derült égbõl a villámcsapás” effektusként jelentkezik.

A macskák kb. 5-12%-ában megy végbe a mutáció, általában a fiatalokra jellemzõ a betegség, de ez soha sem zárható ki egy idõsebb állatnál, már csak a szeropozitivitás gyakoriságából fakadóan sem. A legtöbb macska már kölyökként fertõzõdik, ugyanis nagyon gyakran az anya is fertõzött, aki pl. mosdatás révén fertõzi õt. A macskák általában belégzéssel, vírustartalmú anyagok lenyelésétõl, illetve egymás egyéb váladékaival (pl. bélsár) történik.
.

Hogyan károsítja a macska szervezetét a vírus?
.
Mint arról már korábban szó esett, nem is a vírus a sejtekben való kártétele jelentõs, hanem az amit az ellene kialakuló immunreakciók visznek végbe a szervezetben. Az enterális koronavírus elszaporodik a bélhámsejtekben is itt is marad, ellenben a FIP a véráramba jutva elõször a monociták bekebelezik õket és ily módon fertõzik a sejtet. Mivel a monocyták bekebelezésre képes sejtek (makrofágok) vándorolnak a szervezeten belül így lényegében õk szórják szét a vírust a szervezetben és õk juttatják el a szöveti makrofág rendszerhez is (helyhez kötöttek). A makrofágok és a vírus együtt immunkomplexet alkotnak, melyek a kialakuló tünetekért felelnek. Az immunkomplexek ezután a kisvérerek falában rakódnak le, aktiválnak számos immunrendszeri lépést, gyulladásos folyamatokat indítanak el. Ezek hatására az erekben  krónikus gennyes sarjadzás és elhalásos gócok alakulnak ki. Ennek következtében az erek áteresztõvé válnak és a  fehérjében gazdag, de sejtszegény vérsavó kiáramlik a szövetek közé. A tünetek attól függenek, hogy  az immunkomplexek hol keletkeztek és hol károsították az ereket.
.

Milyen megjelenési formái vannak?
.
A FIP-nek alapvetõen két formája ismeretes a száraz (granulomatosus) és a nedves (exsudatív) forma.

A.) Nedves forma: Vélhetõen ezt diagnosztizálják gyakrabban, mert sokkal jellemzõbb és szembeötlõbb tüneteket produkál. A nedves formánál a hashártya ereinek gyulladása következtében nagy mennyiségû savó halmozódik fel a hasüregben, esetenként a mell- és szívüregben is, ez utóbbiak nehezített légzéshez is vezethetnek. A macska hasa szemlátomást megnõ, általában nincsenek fájdalmai, feltéve, hogy a légzése nem nehezített, ugyanis ezesetben egész biztosan szenved! Hasát megtapintva érezhetõ a folyadékgyülem.

Hascsapolásnál a leszívott váladék jellegzetes: áttetszõ, sárga színû és állaga a mézre emlékeztet. Levegõn gyorsan alvad, lecsöpögtetve mintegy “szálakat húz”, a viselkedése engem a folyékony gyantáéra emlékeztetett kissé. Általában sejteket nem találunk benne, viszont fehérjékben gazdag: magas fibrintartalmát emelném ki, ugyanis ennek a fehérjének köszönheti rendkívül gyors alvadóképességét.

Száraz forma: Nem jellemzi savókilépés a hasüregben, tehát a macska hasi méretei nagyjából normális tartományban mozognak. Ellenben a hasi szervei megnagyobbodhatnak, ugyanis ezek ereit károsítják, illetve funkcionálisan tönkre teszi õket. Azért nehéz diagnosztizálni, mert a károsítás helyétõl függenek a tünetek, és ezért elég széles spektrumon mozognak.

Nagyon gyakori a vese károsítása: a vese hajszálérhálózatát károsítja: az erekben itt is elhalásos, gyulladásos gócok keletkeznek, így a vese szövetei közé kiáramlik a folyadék és ennek következtében megnagyobbodik a vese. A hajszálérgomolyag károsítása révén vesekárosodás ill. Veseelégtelenség alakulhat ki. Illetve a vesemûködés nagyfokú károsodásának eredményeképpen a felhalmozodótt salakanyagok okozhatnak idegrendszeri károsodást.

A máj, lép és a hasüreg nyirokcsomói is megnagyobbodhatnak.

Egyes esetekben idegrendszeri tünetek is felléphetnek, ha a károsítás helye az idegrendszer. Ezek általában az állat megváltozott viselkedésével hozhatók összefüggésbe: nyugtalanság, görcsök, vizelettartási panaszok, agyidegek bénulása következtében testszerte bénulás vagy éppen fokozott érzékenység bizonyos ingerek hatására. Mivel egyes esetekben az agyfolyadék elfolyása gátolt lehet, ezért agykamratágulat kialakulásával is lehet számolni.

Van amikor a szem is érintett, ez a tünet elég jellegzetes, ezért sokszor könnyebbé teszi a diagnózis felállítását. Sokszor a két szem pupillája nem egyenlõ mértékben tágul, tehát a macska szemébe nézve nem egyforma méretûek. Ez általában a szem különbözõ részeinek gyulladásának a  következménye, esetenként az elülsõ szemcsarnokba folyadék lép ki.

Ritkán endokrinológiai folyamatokat is érinthet, ha pl. a hasnyálmirigyet támadja meg, ezért korántsem kell meglepõdni, hogy ha állatorvosunk vércukorszint mérését szorgalmazza.

A fenn említett állapotokon kívül elõfordulhat ún. a kettõ közti átmenet is, tehát a szervi károsodások és általában kisebb-nagyobb mennyiségû savógyülem egyaránt megjelenik.

Nem ritka az sem, hogy az állat klinikai tünetek nélkül szeropozitív. Itt térnék ki arra, hogy mit is jelent az, hogy “a macskám FIP-pozitív”. Ez azt jelenti, hogy a macska már találkozott a vírussal,  ezért a vírus ellen termelõdött ellenanyagok kimutathatóak a szervezetben. Mivel a tesztek nem képesek megkülönböztetni a FEC vírusát a FIP-tõl, ezért az enterális koronavírussal fertõzõdött macskák is pozitív eredményt produkálnak. A szeropozitív macskák jó része tünetmentes és sokuk élete végéig az is marad, szerepük “csupán” a vírus ürítésében van. Vélhetõen ezen macskák az enterális koronavírussal fertõzöttek, nem pedig FIP-esek. A FIP-es vagy a közérthetõség kedvéért “FIP-beteg” macskákon a száraz, vagy nedves FIP (vagy a köztes állapot) tüneteit mutató macskákat értjük.

Tüneteket tekintve az állatok étvágytalanok, apatikusak, gyakran lázasak. A szõrük kócos, fénytelen. Az állatok a fellépõ érrendszeri károsodások miatt vérszegények, ez a nyálkahártyáik sápadtságában jelenik meg, illetve egyes esetekben sárgaság lép fel (ez utóbbi májkárosodásra utal). Az állatok étvágytalanság és nagy mennyiségû savókilépés következtében nagyon könnyen kiszáradnak, ezt bõrük rugalmatlansága is nagyszerûen jelzi. Az orvos a nyirokcsomóknál megnagyobbodást tapasztalhat.
A további tünetek a károsítás helyétõl függenek, lásd továbbiak.
.

Hogyan diagnosztizálják?
.
A nedves FIP diagnózisa általában egyszerû. A hirtelen megnövekedett, érezhetõen folyadékkal teli has, ami az állat mozgatására változtatja “helyét” és alakját látván gyakorlatilag elsõként merül fel a FIP gyanúja. Kijáró macskáknál meg aztán pláne. Sokszor már a hasûri punctatum (leszívott folyadék) eldönti a kérdést, ugyanis annyira jellegzetes.

Helyenként a vérkép is árulkodhat:

Anaemia (vérszegénység): Ez elsõdlegesen a vér alacsony Hemoglobin koncentrációját jelenti.

Emelkedett bilirubin értékek: Májmûködési zavarokat jeleznek, ennek tudható be a sárgaság is.

Egyéb májenzim értékek is emelkedettek lehetnek.

Ezen paraméterek eltérései a a szárzaz FIP diagnózisánál is megállják a helyüket. A hasûri tartalom - nedves FIP esetén - magas fehérjetartalommal (fibrin) bír.

Képalkotó diagnosztikai eljárásokkal (röntgen, ultrahang) tovább pontosítható a diagnózis, ugyanis a megnagyobbodott szervek felismerését teszi lehetõvé.

Gyakori velejárója a FIP-nek, hogy gyakran, esetleg tartósan lázas a macska.

A FIP-teszt elvégzése is elõsegíti a diagnózis felállítását, gyakran végzik, mert egyszerû és viszonylag olcsó. Hátránya viszont, hogy nem képes különbséget tenni a FEC vírus és a FIP között. Viszont ezzel együtt is érdemes megcsináltatni, ha felmerül a gyanú:

• Új macska kerül a házba a már meglévõ mellé. Csak szerológiailag negatív állatot szabad bevinni, illetve érdemes elvégezni a már meglévõ macskánkon is, mert ha pozitívnak bizonyul, az új cica érdekében érdemes felülbírálni korábbi álláspontunkat.

• Tenyészetekben idõrõl-idõre ellenõrizni szükséges  a szeronegativitást. A pozitív egyedek a tenyészetbõl eltávolítandóak az állomány védelme érdekében. Ugyanis mivel nem különíthetõ el a két vírus teszttel, ezért az enterális kornavírus mentességre kell törekedni. Máskülönben elég gyorsan szeropozitívvá válhat az egész állomány. A tenyészet macskáinak mentességét bizonyító orvosi papírokat betekintés céljából el lehet kérni, amennyiben elvégezték a teszteket, ugyanis nem kötelezõ. Mindenesetre biztosan nem vásárolnék itt macskát és elég sokan vannak így ezzel, akik már megjárták. (Szerkesztõi magánvélemény)

• Ha nem elég jellemzõek a beteg macska tünetei a diagnózis felállításában segíthet.
  .

Milyen elvek alapján kezelik?
.
Tüneti kezelést szoktak alkalmazni, lévén, hogy oki terápia nem lehetséges. Ilyenkor gyulladáscsökkentõt és immunszupresszív készítményeket - tehát az immuntevékenységet gátló - készítményeket kap a macska.

Talán sokaknak szöget üt a fejébe, hogy egy beteg állat immunrendszerét miért kell lenyomni ahelyett, hogy pont ellenkezõleg: támogatnánk azt. A válasz egyszerû.

A tünetek a probléma immunkomplexes jellege miatt alakulnak ki. A vírussal nem igazán lehet mit kezdeni, gondoljunk csak arra, hogy a macska egyéb más vírusos betegségeinél is elsõsorban a másodlagos bakteriális felülfertõzõdések megelõzésére helyezõdik a hangsúly. Mivel a vírus és a szervezet immunreakció együttesen okozzák a bajt, így az immunrendszer tevékenységének gátlása marad második és egyben egyetlen lehetõségként. Ha nem képzõdik immunkomplex, nincs ami az érfalakba leülepedve az immunrendszeri folyamatokat aktiválja és károsítsa az érfalakat.

Mivel az immunrendszer legyûrésének megvannak a maga veszélyei, ezért szokás antibiotikumot is adni a másodlagos bakteriális szövõdmények kivédése érdekében.

Bár tudomásunk szerint nincs az országban állatgyógyászati célra szánt interferon, hanem csak humán, FIP-beli hatékonyságukat illetõen egyiknél sincsenek még tudományosan alátámasztott tények.
.

Mit tehetünk mi?
.
Az elsõ és egyben legfontosabb dolog az, hogy mindenben követjük a macska kezelõorvosának utasításait. A második az, hogy a szeropozitív (!!) - tehát nemcsak a beteg - macskánkat megakadályozzuk a fajtársakkal való érintkezésben, ergo szobamacskát csinálunk belõle. Ez részben azért jó, mert nem tud másokat ertõzni, másrészt pedig azért, mert ha megbetegszik  nem kell keresni, hogy melyik szomszédnál esett le a lábáról, illetve kezelés hiányában ott pusztuljon el valahol. Harmadrészt pedig a lakásban való tartással stresszmentesebb életet biztosíthatunk számára és mint tudjuk a stressz bizony elég komoly hajlamosító tényezõ a FIP kialakulásában.
.

Mik az esélyek?
.
Sok állat fertõzött ugyan (vélhetõen FEC vírussal), de tünetmentes marad, csak üríti a vírust (orrváladék, légutak váladékai, bélsár stb.)

A megbetegedett macskák életkilátásai meglehetõsen rosszak, de inkább katasztrofálisak. A fentebb ismertetett kezelési sémával pár héttel, esetleg hónappal meg lehet hosszabbítani a macska életét. A megbetegedett macskák kivétel nélkül elpusztulnak.

Sokan a klinikai tünetek megjelenésekor és a diagnózis felállítása után az eutanáziát választják. Nehéz megmondani, hogy egy ilyen macskánál mikor van itt az idõ, még akkor is ha nem kell állományvédelmi szempontokat (menhelyek, tenyészetek) figyelembe vennünk, pénzünk is van elég stb. Általában akkor szokták még a végsõkig kitartó gazdik is elengedni a cicát, amikor már láthatóan szenved, rossz az általános állapota az állatorvos szerint is, és kimerültek a tünetek csökkentésére irányuló kezelési lehetõségek. Ekkor talán valóban ez a leghelyesebb amit tehetünk, már csak az egyébként is kedvezõtlen prognózis miatt is.
.

Gyógymód, megelõzés?
.
Mivel a kezelés a tünetek csökkentésére és a szomorú végkifejlet elodázására irányul, ezért átmeneti megoldások lehetnek, remény pedig nincs jelenleg a hosszú távú életben tartásra, ami a FIP-ben megbetegedetteket illeti.

Ezért természetes, hogy a megelõzésre kell törekedjünk. Vakcina létezik ellene. Nemcsak annyiban más, hogy nem “szúrni kell” az állatba, hanem a kialakított védõhatás tekintetében is. Ugyanis az átlagos vakcina szisztémás védõhatást biztosít, tehát “a szervezeten belül mindenhol egyformán véd”.

Míg a FIP elleni vakcinát orrba szokás csepegtetni és a kialakított védettség, helyi védettség lesz. A vakcina is itt, a bemeneti kapuban vált ki immunreakciót és a késõbbi vírusfertõzési kísérletnél is itt lesz az elsõ ütközet az immunrendszer és a vírus között. A fertõzött macskák vakcinázásának nincs értelme.

Mivel a FIP és FEC vírusok között nem lehet különbséget tenni, ezért a FEC és FIP vírus elleni együttes küzdelemre kell helyezzük a hangsúlyt.
.

Hazai helyzet FIP tekintetében - Macska körkép:
.
Ha országos átlagban nézzük, akkor is azt kell mondjuk, hogy többek közt a kóbor macskák rendkívül magas aránya miatt is elég gyakori fertõzõ betegség. A macskák mintegy harmadát érintheti.

A tenyészeteken kívül egy másik olyan hely ahol, több - helyesebben inkább rengeteg - macska él összezárva, ezek a menhelyek.

Bekerüléskor lehetne teszteket végezni, illetve karanténban tartani (hermetikusan elzárva egymástól) a beérkezetteket egy ideig, de horribilis és hosszú távon finanszírozhatatlan költségeket jelentene, amit egyetlen hazai állatvédõ szervezet sem tud felvállalni, plussz az oltási és egyéb költségekkel együtt.

Ennek tükrében aki innen visz állatot, joggal számíthat arra, hogy idõvel megbetegszik a macska. Változatlanul úgy gondoljuk, hogy nagyon szép dolog innen állatot hazavinni és felelõsségteljesen gondoskodni róla élete végéig, de a felelõsségteljes döntéshez ez is hozzátartozik, hogy tudjuk-e gondozni, ha esetleg leesik a lábáról akár többször is, illetve bírjuk-e finanszírozni majd a vele járó orvosi költségeket. A döntés pedig itt is az állat élete végéig kell szóljon.

A szaporítóknál mivel több macska él általában és általában egy légtérben, ezért akár ugyanolyan rossz lehet a helyzet a FIP tekintetében, mint a menhelyeken. A fertõzöttség mértéke mind a két esetben elérheti a 100%-ot is.

A házi szaporulatból származó cicák is könnyen lehetnek szeropozitívak az elvitelkor, fõként ha kinn tartottak és oltatlanok.

Természetesen egy igényes tenyésztõ sem lehet mindig biztos a dolgában 100%-ig, de rendszeresen tesztelt és más macskáktól elzártan tartott tenyészállatok esetén a legminimálisabb a rizikó, hogy esetleg fertõzöttek lennének, a többi rajtunk múlik: oltatni kell.

Csatlós Mária (Állatbetegség.hu honlap tulajdonosa) .

FIP eset - mellkasi drén vagy interferon? .
Macska coronavirus .
Angol nyelvü írások a Hungarovetröl:
Standards of Care: FIP
5-Minute Consult: FIP (5 perces konzultáns)

.
Mi az a porckorong és mi a szerepe?

A gerincvelő az egyik legfontosabb és legérzékenyebb szerv a szervezetben. Ha károsodik, az idegsejtek nem képesek regenerálódni, helyüket kötőszövet, illetve hegszövet foglalja el. A gerincvelő sérülése általában maradandó károsodással jár, emiatt különleges védelem alatt áll. Csontos csatorna veszi körül, ami kellőképpen védi, kivéve a csigolyák közötti kapcsolódási helyeket. Ezeken a területek gumiszerű “párnácskával” , a csigolyák közti porckoronggal vannak kitöltve. Ezek lehetővé teszik a hát föl-le és oldal-irányba történő elmozdulását, anélkül, hogy a csontos felszínek érintkeznének egymással. Ebből látszik, hogy szerepük extrém fontos a gerincsatorna és -velő védelme szempontjából.

.
Mit jelent a porckorong sérülés és hogy történik?

A porckorong két részből áll.

A külső réteg olyan, mint egy vékony kagylóhéj. Szívós rostok alkotják, ezek védik és fogják körbe a középső részt. A porckorong a csúcsán a legvékonyabb, ez pontosan a gerincvelő alatt helyeződik. A középső rész jóval lágyabb, mint a külső, állagában a fogpasztához hasonló. Ha a külső burok károsodik, a középső rész könnyen kibukik belőle. Ez a porckorong sérülés vagy porckorong sérv. Mivel, ahogy említettük, a porckorong legvékonyabb része épp a gerincvelő alatt van, a kibukó centrális rész ilyenkor ebbe az irányba vagyis felfelé mozdul és nyomást gyakkrol a gerincvelőre. A gerincvelő nem tud kitérni előle, hiszen csontos csatornájába zárva nincs mozgástere, vagyis “becsípődik“.  A degeneratív porckorong betegség a külső réteg spontán károsodását, ezáltal a porckorong repedését idézheti elő. Nem feltétlenül kell, hogy sérülés érje az állatot, de a traumás ok is viszonylag gyakori. Szintén nem korfüggő a megbetegedés. A legtöbb kutya 3 és 7 éves kora között esik áldozatul ennek a kórképnek. Ez a hirtelen bekövetkező esemény valószínűsíthetően genetikai okokra is visszavezethető. Bizonyos fajták, mint a tacskó, uszkár, pekingi palotakutya, lhasa apso, német juhász, dobermann és cocker spániel nagyobb hajlamot mutatmak a megbetegedésre. A legtöbb gazdi arról számol be, hogy a porckorong sérülése valamilyen előzetes traumát követően jelentkezett, mint a relatíve kis magasságba történő felugrás, vagy onnan leesés. Nem lehet kizárólag ezeket az eseményeket okolni a bekövetkező sérülésért, mert általában egy hosszadalmas, krónikus porckorong degeneráció vezet a kialakulásához.

.

Hogy hat a porckorong sérv a gerincvelőre?

A gerincvelő olyan, mint egy telefonkábel, ami apró vezetékek ezreit tartalmazza. Ha összenyomatódik, az információk áramlása lelassul vagy megáll. A porc esetében ilyenkor a középső rész kimozdul felfelé, nyomást gyakorolva a gerinvelőre és a porc közelében kilépő gerincvelői idegekre. Az utóbbi fájdalommal jár, míg a gerincvelő összenyomódása a fájdalom mellett részleges vagy teljes bénulást eredményezhet.

A legtöbb porckorong sérülés a hát középső, vagy attól hátrább helyeződő háti tájékon következik be, de előfordulhat a nyaki szakaszon is. A háti szakaszt érintő elváltozás gyakran súlyos fájdalom nélküli bénulást okoz, míg a nyaki szakaszon bekövetkező sérülés általában súlyos fájdalommal jár, bénulásos tünetek nélkül. Ha azonban mind a négy végtag bénulása jelentkezik, valószínűsíthatő a nyaki szakasz sérülése. Az idegek elrendeződése folytán a nyaki porckorong sérülés először a hátulsó lábakat érinti, és nem befolyásolja a mellső végtagok mozgását.

.

Milyen gyorsan degenerálódik és sérül meg a porckorong?

A porckorong elfajulása általában lassú folyamat, több napot, vagy akár hetet vesz igénybe. A kutya ilyenkor lelassul, nem szívesen mozog. Esetleg az igazi ok rejtve marad a Tulajdonos előtt. Azonban nagyon heveny formában is jelentkezhet a kórkép: a kutya normálisan sétál, majd hirtelen, akár kevesebb, mint egy óra alatt lebénul.

.

Hogyan diagnosztizálható a porckorongsérv?

A betegség feltételezett diagnózisa az előzmények és tünetek (háti vagy nyaki fájdalmasság, nem koordinált mozgás, esetleg bénulás trauma nélkül) alapján. A fizikális vizsgálat könnyen kimutatja, hogy a probléma gerincvelői, és azon belül porckorong eredetű. A kutyafajta is meghatározó lehet, hiszen, ahogy említettük, bizonyos fajták hajlamosabbak a megbetegedésre. A röntgenvizsgálat bizonyos esetekben segítheti a diagnózist, bár normál esetben sem a porckorong, sem a gerincvelő nem látható a röntgen felvételen. Ha a diagnózis bizonytalan, vagy sebészeti beavatkozás válik szükségessé, ún. myelogram-ra van szükség. Ennek során bódításban a gerincvelő köré speciális festéket fecskendeznek. A röntgenfilmen ekkor a gerincvelő kontúrja kirajzolódik. Ha a festékoszlop folytonossága megszakad, azt jelzi, hogy azon a ponton nyomás éri a gerincvelőt.

.

Honnan lehet tudni, hogy a benyomódást egy elődomborodó porckorong, vagy valami más okozza?

Lehetséges az is, hogy egy véralvadék vagy egy daganat nyomja a gerincvelőt, de ezek rendkívül ritkán jelentkező bántalmak. Azt lehet mondani, hogy ha a páciens a hajlamos fajták körébe tartozik és a kórkép hirtelen, trauma nélkül jelentkezik, 95%-os a valószínűsége, hogy porckorong megbetegedés áll a klinikai tünetek hátterében. Biztos diagnózist a sebészeti feltátás alkalmával mondhatunk.

.

Minden porckorong sérülés sebészi beavatkozást igényel?

Nem feltétlenül. A kezelés a megbetegedés súlyosságától, stádiumától függ.

1. stádium: gyenge fájdalommal jár, általában magától megszűnik néhány nap alatt.

2. stádium: a fájdalomérzet mérsékelttől súlyosig terjedhet a nyakon, vagy a hátágyéki szakaszon.

3. stádium: Részleges bénulást (gyengeséget) okoz, a kutya imolyogva megy, mozgása összerendezetlen.

4. stádium: Bénulással jár, de a fájdalomérzet megmarad.

5. stádium: a bénulás mellett teljes érzéketlenséggel jár. A stádiumok bizonyos esetben átfedhetik egymást, illetve előfordul, hogy órák, napok alatt esik a kutya egyik stádiumból a másikba.
.

Hogyan kezeljük ezeket az állatokat?

Az 1. és a 2. stádiumban lévő kutyák gyulladáscsökkentőkkel és fájdalomcsillapítókkal kezelhetők, emellett fontos a visszafogott mozgás. A szteroidok adása nem javasolt. Sebészeti beavatkozás javasolt, ha a fájdalom, vagy a koordinálatlan mozgás a kezelés ellenére 4-7 napja fennáll, vagy ha az állat neurológiai állapota napról napra gyengül.

A 4. stádiumban mindenképpen sebészeti ellátás indokolt, bár egy kis százalékuk enélkül is felépülhet.

Az 5. stádiumban lévő kutyáknak azonnali sebészeti beavatkozásra van szükség. Minél hamarabb megtörténik a műtét, annál jobb a prognózis. Az a legideálisabb, ha a lebénulást követő 24 órán belül megtörténik az operáció.

.

Mi a célja a sebészi beavatkozásnak?

Alapvető cél a gerincvelő felszabadítása a nyomás alól. Ha a porckorong sérülés az alsó háti szakaszon történik, egy ablakot vágnak a csigolyacsont oldalán a gerincvelő felfedéséhez. Ez lehetővé teszi a porckorong elmozdítását, és ezáltal a gerincvelőre gyakorolt nyomás megszüntetését. Ha a nyaki szaklaszon történik a megbetegedés, a csont tetején vagy alján ban vágnak egy ablakot ugyanebből a célból.
.

Milyen a gyógyulási arány sebészi beavatkozással, illetve anélkül?

.

Honnan tudjuk, hogy sikeres volt a sebészi beavatkozás?

Sajnos a felépülés nem következik be azonnal. A neurológiai funkciók (idegek működésének) visszatérésével, a mozgáskészség rendeződésével és a fájdalom elmúlásával gyakran napokig, sőt akár hetekig még nem számolhatunk.

.

Mikor mehet haza a kutya?

A műtétet követően néhány anpos hospitalizáció (kórházi ellátás) szükséges. A húgyhólyag és vizeletürítés szabályozott működése a bénulással együtt ugyanis gyakran kiesik, ezek visszatértét mindenképpen meg kell várnunk. Egy hétnél tovább mi sem tartjuk szerencsésnek a kórházi tartózkodás hosszát, ugyanis a mozgáskészség visszatérte részben a rendszeres tréningtől, motivációtól függ. Emiatt javasolt a műtét utáni napokban is a páciens rendszeres látogatása, bátorítása a gzdi részéről.

Ha a műtét előtt a kutya lebénult, a kórházból való távozás után még nem lesz járóképes. Az otthoni teendőkről részletes tájékoztatást kap a Tulajdonos. A felépülés 4 dologtól függ: régóta fennálló bántalom miatt került-e sor a műtétre, a műtéttel gyorsan felszabadult-e a nyomás alól a gerincvelő, végeznek-e otthon fizikoterápiát és motivált-e a kutya a mozgásra.

.

Újra előjöhet-e a porckorongsérv?

A válasz egyértelmű IGEN. Azonban a degenerált porc 95%-ban sebészi beavatkozás nélkül is meggyógyul, így a 2. sebészi beavatkozás esélye <5%.

.

Mi van akkor, ha a myelogram normális?

A myelogram célja a gerincvelőt ért nyomás felismerése, helyének meghatározása. Ha a myelogram normál, biztos, hogy nincs nyomás alatt a gerincvelő. Ez egyrészről azt jelenti, hogy nincs szükség sebészi beavatkozásra, másrészt pedig azt, hogy:
.

A következő, egyéb kórképek állhatnak fenn:

1.) Gerincvelői sokk: Ez a gerincvelői funkciók átmeneti kiesése, ami leggyakrabban traumához társultan jelentkezik. Hirtelen alakul ki, és tulajdonképpen hasonló, mint az agyrázkódás. Elvileg tartós károsodást is okozhat, de az esetek többségében néhány óra vagy nap elteltével teljesen felépül az állat.

2.) Fibrocartilaginous embólia: Ennél a kórképnél a sérült porckorong egy letört darabja egy a gerinvelőt ellátó kis vérérbe kerül, és ott megakad. Ezzel az adott gerincvelő szegmens vérellátottsága leromlik, vagy teljesen megszűnik, ami bénulást eredményez. A sebészi beavatkozás nem eredményes, hiszen a gerincvelő nincs nyomás alatt. Sokszor csak az egyik hátulsó lábat érinti a bénulás, vagy az egyik hátulsó láb érintettsége nagyobb, mint a többié. Teljes felépülés lehetséges néhány nap vagy hét alatt, de az adott gerincvelői részt magába foglaló maradandó károsodás is előfordul. Diagnózis a korrekt fizikális vizsgálat alapján állítható fel, a myelogram mindig normális. Végleges diagnózist természetesen csak a kórboncolást követő, gerincvelőiből végzett kórszövettani vizsgálat szolgáltat.

3.) Degeneratív myelopátia: Ez az a kórkép, amelynek során a gerincvelő lassan elhal, elsorvad. Ez fokoztosan romló bénulásban nyilvánul meg, ami azzal kezdődik, hogy a kutya húzza a hátulsó lábát, emiatt a hátulsó lábak körömfelszíne lekopik, ahogy a földhöz ér. Először hátulsó testfél gyengeség, majd teljes bénulás következik be. A bénulást megelőző romló állapot hetekig tart, és általában a nagyobb testű kutyafajtákat (pl. német juhász) érinti. Sokszor “német juhász /farkaskutya betegség”-nek is nevezik. Sajnos megfelelő kezelése nincs, és előbb utóbb a húgyhólyag és vizelettartás kontrollja is megszűnik. A klinikai tünetek alapján hozzuk meg a diagnózist, a myelogram nem mutat kóros eltérést. Itt is a kórbonctani és kórszövettani vizsgálatok segítségével állítható fel a pontos diagnózis. Ebből látszik, hogy normál myelogram és egy fokozatosan romló, bénulásos állapot együttes jelenléte megnehezíti a pontos diagnózis felállítását, mert mindkét esetben a gerincvelő kórszövettani vizsgálatára van szükség a kórok tisztázásához.

A cikket összeállitotta és szakmai helyességét ellenörizte Dr. Gál Sándor. Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Halmay Dórának (Ebcsont Beforr Állatorvosi Rendelö) forditói és szakmai közremüködéséért.

feltöltés alatt..

.
Mire szolgál a mikrochip?

A mikrochip a tartós azonosítás céljából alkalmazott legelterjedtebb módszer az állatoknál. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete a korábban alkalmazott tetoválás helyett 3 éve áttért a microchipes jelölésre, hiszen a tetoválás a legtöbb esetben olvashatatlanná válik egy idő után. Így ha Ön törzskönyvezett kutyát vásárol, jó eséllyel már microchippel lesz jelölve.

Hogyan néz ki a mikrochip?

A mikrochip rizsszem nagyságú.

A nyak böre alá injekciózás után, röntgenfilmen ez látható macskában.

A legrészletesebb információt a Magyar Allatorvosi Kamara Mikrochip Szabályzata adja meg.

Ha kedvencével külföldre utazna, mindenképpen szüksége lesz egy érvényes ebútlevélre. Az ebútlevéllel kutyák , macskák és vadászgörények utazhatnak, az útlevelet az arra jogosult állatorvos állítja ki. Az útlevél csak akkor érvényes, ha érvényes veszettség oltás szerepel benne!

Az ebútlevél kiállítását bármikor kérheti a tulajdonos, előfeltétele azonban az, hogy az állat egyedileg azonosítva legyen. Ez a gyakorlatban a microchip beültetését jelenti. Ettől csak abban az esteben lehet eltekinteni, ha az állatnak egyértelműen olvasható tetoválása van.

Az ebútlevélben a tulajdonos és az állat adatai szereplnek elsőként, majd ebbe kerülnek az oltások, féreghajtások, esetleg a kullancs ellenes kezelések, vizsgálatok, stb. Utazás előtt mindig tájékozódjon! Egyes országokban elegendő az érvényes veszettség oltás a beutazáshoz, máshol azonban, például Nagy Britanniában, Svédországban ennél jóval szigorúbbak az előírások! Kérhetnek ,,veszettség szerológiai teszteredményt”, esetleg friss féreghajtási és kullancsellenes kezelési eredményt! Ezeknél azonban nem mindegy, hogy milyen készítménnyel történt a kezelés! Utazás előtt ezért mindeképpen érdeklődjön állatorvosánál! Részletes információt magyar és angol nyelven itt találhatnak.

Országonkénti sajátosságok, szabályok

Kutya, macska és vadászgörény utazásakor Magyarországról a megjelölt országba, és onnan vissza, történő utazások esetében

Az összeállítás a pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok ill. gyakorlati tapasztalatok alapján készült. Felhívjuk a figyelmet, hogy a szabályok változhatnak, ezért kérjük, tájékozódjanak utazás előtt az illető ország vonatkozásában a megfelelő honlapon, követségen, repülőtársaságnál stb. az aktuális elvárások felől.

I. Az Európai Unió tagállamaiba történő beutazás feltételei az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia), Írország, Svédország és Málta kivételével
.

a.) Mikrochipes megjelölés (ISO 11784, illetve 11785) vagy tisztán, egyértelműen olvasható tetoválás (2011. július 03. napjáig)

b.) egységes európai állatútlevél kiállítása

c.) Érvényes veszettség elleni védőoltás, a származási tagország nemzeti szabályozásának megfelelően igazolt érvényességi idő feltüntetésével (hazánkban 3 hónapos, először oltott kölyök esetében 6 hónap, más esetekben 1 év/ 365 nap).

Az utazást legkorábban az első veszettség elleni oltás dátumától számított 21 nap múlva lehet megkezdeni, mivel az Uniós irányelvek szerint a veszettség elleni védőoltást a beadásától számított 21 nap elteltével lehet érvényesnek tekinteni.

Folyamatos, 365 napon belüli veszettség elleni újraoltás esetén az egységes európai állatútlevél folyamatosan érvényes.

Figyelem!
Olaszország az elmúlt időszak problémás esetei miatt szigorított az ellenőrzésen, ami azt jelenti, hogy 15 hetesnél fiatalabb életkorú, veszettség ellen oltatlan állatot még egységes európai állatútlevéllel sem engednek be szívesen, illetve az országon belüli ellenőrzéseknél emiatt kellemetlenkedhetnek a hatóságok.

Finnország esetében eltérés az általános EU-s gyakorlattól, hogy veszettség ellen oltatlan fiatal állatokat nem engednek be az országba, és megkövetelik a beutazás előtti Echinococcus elleni féregtelenítő kezelést is (hasonlóan Svédországhoz. Lásd 2. pont). Amennyiben az 1 évesnél idősebb állatot Finnországban oltották veszettség ellen, ennek az oltásnak az érvényessége 2 év!

2. Svédországba történő beutazás feltételei
.

a.) Mikrochipes megjelölés (ISO 11784, illetve 11785) vagy tisztán, egyértelműen olvasható tetoválás (2011. július 03. napjáig)

b.) egységes európai állatútlevél kiállítása

c.) Érvényes veszettség elleni védőoltás, a származási tagország nemzeti szabályozásának megfelelően az érvényességi idő feltüntetésével (hazánkban 3 hónapos, először oltott kölyök esetében 6 hónap, más esetekben 1 év /365 nap), de mindenképpen a 3 hónapos életkor betöltése után!)

d.) A veszettség elleni védőoltás beadási dátumától számított 120. naptól vérvétel és a vérminta titer-vizsgálata.

Megfelelő eredmény (0,5 NE/ml) esetén azonnal utazhat az állat.

Folyamatos, 365 napon belüli veszettség elleni újraoltás esetén az egységes európai állatútlevél folyamatosan érvényes, ebben az esetben nem kell újabb titer-vizsgálatot végeztetni.

e.) A Svédországba történő beutazás előtt 10 napon belül (órára, percre ellenőrzik) az Unióban széles spektrumú féreghajtó szerként engedélyezett gyógyszerkészítménnyel féregtelenítő kezelés és

f.) kullancs elleni kezelés szükséges, és azok igazolása az állatútlevélben.

Megjegyzés: Svédországban dolgozó kollégáinktól kapott információk szerint a féregtelenítő kezelés igazolását elsősorban a galandféreg elleni kezelésre értelmezik az ellenőrzéskor, tehát mindenképpen olyan hatóanyagot tartalmazó készítményt kell választani, ami garantáltan hatékony a galandférgességre! (A prazikvaltel ajánlott és elfogadott!)

A Svédországba történő belépéskor mindenképpen azt a folyosót kell választani, ahol vámvizsgálatot végeznek (itt történik a fentiek ellenőrzése).

Angol nyelvű információ

3. Az Egyesült Királyságba (Nagy-Britanniába) és Írországba, valamint Máltára történő beutazás feltételei
.

a.) Mikrochipes megjelölés (ISO 11784, illetve 11785) vagy tisztán, egyértelműen olvasható tetoválás (2011. július 03. napjáig)

b.) egységes európai állatútlevél kiállítása

c.) Érvényes veszettség elleni védőoltás, a származási tagország nemzeti szabályozásának megfelelően az érvényességi idő feltüntetésével (hazánkban 3 hónapos, először oltott kölyök esetében 6 hónap, más esetekben 1 év /365 nap), de mindenképpen a 3 hónapos életkor betöltése után!)

d.) A veszettség elleni védőoltás beadási dátumától számított 30. naptól vérvétel és a vérminta titer-vizsgálata.

Megfelelő eredmény (0,5 NE/ml) esetén, a vérvételtől számított 6 hónapos várakozás, majd ennek letelte után lehet utazni.

(Ismételt beutazás esetén a titer-vizsgálatot nem kell megismételni, ha az újra történő veszettség elleni vakcinázás a vakcina gyártó által megadott lejárati idején belül megtörtént.)

e.) A Nagy-Britannába, ill. Írországba történő belépés időpontjához képest 24 - 48 óra közötti időpontban (óra, perc fontos!) az Unióban széles spektrumú féreghajtó szerként engedélyezett gyógyszerkészítménnyel széles spektrumú féregtelenítő kezelés, és

f.) kullancs elleni kezelés szükséges, és ezeket óra/perc pontossággal igazolni kell az állatútlevélben. (Ezt szigorúan ellenőrzik is a belépéskor!)

Megjegyzés: az a.) pontban meghatározott mikrochip vagy tetoválás közül, a gyakorlati tapasztalatok szerint, célszerűbb a mikrochipes megjelölést alkalmazni.

II. Az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokba történő beutazás feltételei
.

4. Svájcba történő beutazás feltételei
.

Svájc nem tagja az Európai Uniónak (ún. harmadik ország), de a Magyarországról származó állat esetében pontosan ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelni, mint az EU más tagállamaiba történő utazásnál (lásd 1. pont) (Tehát elegendő a megjelölés, az érvényes veszettség elleni védőoltás, vagyis az érvényes egységes európai állatútlevél megléte.)

5. Norvégiába történő beutazás feltételei
.

Norvégia és Svédország között nyitottak a határok, így a Norvégiába történő beutazáshoz (annak ellenére, hogy Norvégia nem tagja az Európai Uniónak) ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenni, mintha Svédországba akarnánk az állatot bevinni. (2. pont)

6. Horvátországba történő beutazás feltételei
.

Horvátország nem tagja az Európai Uniónak (ún. harmadik ország), de teljes mértékben elfogadják az érvényes egységes európai állatútlevelet. (1. pont) Ennek hiányában a (korábban szokásos) hatósági állatorvosi igazolást kell beszerezni, és azzal lehet utazni. Amennyiben nem útlevéllel történik az utazás, hanem hatósági állatorvosi igazolással, akkor visszafelé, a magyarországi belépéshez be kell szerezni egy horvátországi hatósági állatorvos igazolását! (Célszerűbb ezért az EU-s állatútlevéllel történő utazást szorgalmazni.)

7. Szerbiába, Ukrajnába, Oroszországba történő beutazás feltételei
.

A beutazáshoz hatósági állatorvosi igazolás kell csak, amit az utazás előtt 3 napon belül kell beszerezni. Az állat azonosítása nem követelmény.

Ha azonban az állattal vissza is akarnak jönni Magyarországra (vagy az Európai Unióba), akkor szükséges még a következő:

a.) Mikrochipes megjelölés (ISO 11784, illetve 11785) vagy tisztán, egyértelműen olvasható tetoválás (2011. július 03. napjáig)

b.) Érvényes veszettség elleni védőoltás a 3 hónapos kor betöltése után,

c.) A veszettség elleni védőoltás beadási dátumától számított 30. naptól vérvétel és a vérminta titer-vizsgálata.

Megfelelő eredmény (0,5 NE/ml) szükséges a visszautazáshoz.

8. Montenegróba történő beutazás feltételei
.

4 hónaposnál fiatalabb állattal egyáltalán nem lehet beutazni.

a.) Követelmény a mikrochipes megjelölés (ISO 11784, illetve 11785)

b.) Veszettség elleni védőoltás (lehet a mikrochipes megjelölés napján is, vagy az után)

c.) A beutazáshoz szükséges a hatósági állatorvosi igazolás.

Ha az állattal vissza is akarnak jönni Magyarországra, akkor ugyanaz szükséges, mint a 7. pontban Szerbia, Ukrajna, Oroszország esetében.

9. Utazás az USA-ba, Kanadába
.

A kiutazó állatnak legalább 12 hetes életkorúnak kell lennie.

a.) Rendelkeznie kell 12 hetes életkor betöltése után kapott veszettség elleni védőoltással. (Az oltás történhet a hatósági állatorvosi igazolás kiállításának napján is!)

b.) Szükséges még a hatósági állatorvosi igazolás.

Vannak olyan információk, amelyek szerint, ha a Magyarországról az USA-ba (Kanadába) történő utazás valamely EU tagállamban történő átszállással történik, akkor biztonsági okokból az állatnak rendelkeznie kell mindazzal, ami az Európai Unióba történő beutazáshoz szükséges. Ha az átszállás Nagy-Britannia valamelyik repülőterén történik meg, követelmény a 3.pontban leírt összes előírás betartása! (Ezt azzal indokolják, hogy bármikor előfordulhat, hogy a célállomás felé történő továbbutazás akadályba ütközik, és ilyenkor szükségessé válhat az állat EU-ba történő beléptetése.)

Emellett a légitársaságoknak lehetnek (vannak) különleges igényeik, előírásaik, amit konkrétan attól a társaságtól kell megérdeklődni, amelyikkel az állat repülni fog

10. Utazási feltételek Izraelbe
.

Izraelbe 3 hónaposnál fiatalabb állat nem vihető be!

A beutazáshoz a szokásos hatósági állatorvosi igazolás szükséges. Ennek hiányában teljes mértékben elfogadják az érvényes egységes európai állatútlevelet is.

11. Utazás Ausztráliába kutyával, macskával
.

Ausztráliába rendkívül szigorú karanténozás után lehet csak állatot bevinni. A karanténozás kijelölt karantén állomásokon történik, ahová előzetesen helyet kell foglalni. Részletes angol nyelvű információ az alábbi linken található:

http://www.daff.gov.au/aqis/cat-dogs