HUNGAROPET GAZDI-TUDÁSBÁZIS: Állatorvosoktól-Állattartóknak

.
Mindennapi etetésre szolgáló (OTC) tápok

Mind több praktizáló állatorvos alkalmaz napi gyógyító munkája során „diétás” tápokat, ugyanakkor sokan idegenkednek a „normál” , azaz a mindennapi etetésre szolgáló (OTC) tápoktól, mondván: ez tápforgalmazás, nem a terápiás munka része. Ezt a helyzetet jól ismerve a tápgyártó cégek folyamatosan szélesítik diétás tápjaik sorát, újabb és újabb betegségek kezelésére szolgáló diétás tápokat készítenek, a kínálat folyamatos bővítésével igyekeznek meggyőzni a praktizáló állatorvosokat: az adott cégnek az állatorvosi diétás tápsora a legteljesebb, a legspeciálisabb, a legtöbb betegségre alkalmazható.

Diétás tápok

Ma már készülnek diétás tápok az ízületek, a gyomor-bélcsatorna, a vesék, a húgykövesség, az elhízás, a máj-, hasnyálmirigy-, szívbetegségek, a cukorbetegség, stb. kezelésére.

Nem szabad azonban szem elől téveszteni:a diétával nem egy szervet, egy betegséget kezelünk, az állat egész szervezetére hatással van a táplálék. Az arthrosisos kutya egész életén át diétára szorul, de ízületeinek támogatása mellett a vércukorszintjének alcsonyan tartása is kedvező, de ugyanakkor az elhízott kutya akár fogköves is lehet. Hogyan is választhat az állatorvos tápot, ha pácinese elhízott, fogköves, öreg, legyengült az immunrendszere, rossz az emésztése? A sokféle szempontot egyszerre kell a tápláléknak kielégítenie.

A táplálék: mindennapi kezelés: prevenció és gyógyítás

A megfelelő diéta kiválasztásával bizonyos tünetek enyhíthetők, egyes betegségek akár meg is előzhetők. A táplálék kiválasztásával nagy hatást gyakorolunk a szervezetre. Minden nap, heteken, hónapokon, éveken át különböző (táp)anyagokat juttatunk a szervezetbe. A napi táplálékkal megelőzhetünk bizonyos betegségeket, azaz preventív kezelést érhetünk el vele, de ez nem feltétlenül része a diétás tápsornak.

Diéta a fogbetegségekre

Jó példa erre a fogbetegségek befolyásolása diétával. Nehéz szigorúan elkülöníteni a diétás és „normál” tápokat: hiszen hova sorolunk pld. egy „fog” tápot? Ismert, hogy a kutyák, macskák fogászati problémáinak jelentős részét a fogkövek következtében fellépő periodontális betegségek okozzák. Azt is tudjuk, hogy a fogköveket csak állatorvosi beavatkozás során lehet eltávolítani. A fogkövesség viszont megelőzhető, ha a fogakon naponta folyamatosan kialakuló lepedéket letisztitjuk, mielőtt az fogkővé alakul át. A lepedék - a fogkővel ellentétben-otthon is eltávolítható, pld. diétával, az emberi gyakorlathoz hasonlóan itt is a napi renszerességen van a hangsúly. Ha erre tápot akarunk használni, akkor az nem lehet egy terápiás tápsor része, nem lehet egy konkrét „fog” táp, hiszen erre az állatnak mindennap szüksége van, miközben napi tápanyagigényét is biztosítani kell, korának, méretének, egyéb szükségleteinek (vemhes, elhízott, sovány, aktív, idős, stb.) megfelelően.Ezért nincs a Eukanuba állatorvosi diétás tápsorban „fog” táp, viszont van fogvédő összetevő minden IAMS és Eukanuba, kutya és macskatápban.

A diétás és „normál” táp

A fenti példa alapján tehát egyértelmű, hogy a diétás és „normál” táp terápiás szempontból élesen nem különíthető el. Nem kizárólag a diétás tápoknak van terápiás hatása, és a „normál” OTC tápok nem csupán a napi energia és tápanyag igény kielégítésére szolgálnak. Azt kell mérlegelni: mi az adott táptól elvárt „ terápiás cél”: prevenció vagy terápia, a akut, vagy krónikus betegség kezelése, rövid távú estleg egy életen át tartó alkalmazás, milyen egyéb igényei, betegségei vannak az állatnak?

Egyszerűbb, kényelmesebb lenne a diagnózis ismeretében egy táblázatból kinézni az adott betegséget orvosló diétás tápot, de ez lehetetlen.

Táplálkozási filozófiák

A különböző cégeket megkülönbözteti táplálkozási filozófiájuk. Az IAMS a tápjaival a prevenció - terápia komplex hatást, diétás és OTC tápsorával együttesen biztosítja az állatok számára, nagy jelentőséget tulajdonít a megelőzésnek, ill. a betegségek kezelésének, az állatok igényeinek mind tökéletesebb kielégítésének.

Dr. Berkényi, Tamás DVM
Veterinary Technical Manager
IAMS Europe
E-mail: berkenyi.t@pg.com

Eukanuba állatorvosi gyógytápok kutyáknak .

Eukanuba állatorvosi gyógytápok macskáknak .

Avagy mit nem adhatunk macskánknak?

Nyers sertéshús

Aujeszky-vírust tartalmazhat, amely leggyakrabban sertésekben és patkányokban fordul elõ. Macskánál idegrendszeri tüneteket okoz (ingerlékenység, nyugtalanság), melyhez bõséges nyálfolyás társul és egyenlõtlenül tág pupillák. A megbetegedett állatok a fertõzõdést követõen legkésõbb egy héten belül bénulásos tünetek közepette elhullanak. Kizárólag megelõzéssel védekezhetünk ellene, mégpedig úgy, hogy sertéshúst nyersen (különösen a sertésgégében található nagy mennyiségû vírus) nem adunk az állatnak, kizárólag sütve vagy fõzve!

Túlzott májetetés

A nagy mennyiségû A-vitamin tartalék miatt lehet káros, ugyanis A-vitamin túladagolás léphet fel, ami mérgezési tüneteket okozhat. Az A-vitamin zsírban oldódik, ezért a szervezet hosszabb távon képes raktározni. Lassan ürül ki.

Túl fûszeres ételek

Nem tesz jót a gyomruknak, gyomorhurut alakulhat ki.

Csokoládé

A csokoládéban fellelhetõ alkaloidvegyületek (teobromin és koffein) felelõsek a mérgezési tünetek kialakulásáért. Már akár 3 gram csokoládéval kiválthatóak mérgezési tünetek egy átlagos macskán. Tünetek lehetnek: szapora szívverés, vérnyomásesés, izgatottság, epilepsziás nagyrohamok, kóma, halál. Állataink lényegesen nehezebben bontják le a theobromint és koffeint, mint mi magunk.

Cukor

Répacukor, háztartásban használt cukor, vagy bármilyen édes étel: a kismacskák rosszul tolerálják, hasmenést kaphatnak tõle.

Tejcukor

Sok felnõtt macska nem képes lebontani, ezért ettõl ozmotikus hasmenést kaphatnak.

Szilánkosan törõ csontok

Ne adjunk ilyet a cicának, mert sérülést és akár fulladást is okozhatnak! A túlzott csontetés pedig egyébként sem jó, mert székrekedést okozhat.

Szalámivég, mûanyag felvágott csomagolás

Bélelzáródást okozhatnak.

Egyéb más megszívlelendõ szabályok

a.) mindig nézzük meg konzerv esetén a tasakon feltüntetett lejárati idõt, lejárt szavatosságú terméket sohase adjunk a cicának! Ha magunk készítjük ételét is figyeljünk oda arra, hogy a felhasznált alapanyagok ne legyenek romlottak.
b.) Mindig kellemesen meleg eledelt adjunk a cicának! Ha túl meleg megégeti magát, és a macska a táplálékhoz kötõdõ kellemetlen élményt könnyen megjegyzi és nehezen felejti. A túl hideg (fagyos) étel, pedig gyomorgyulladást okozhat.

Forrás: Állatbetegség.hu

.
Miröl lesz itt szó?

Részletesen a struvitról, az oxalátkövességrõl, a cisztinkövességrõl, az urátkövességrõl, a magnézium-szilikát kövességrõl és a kalcium-foszfát kövességrõl.

Mik a húgykövek?

A vesében illetve a húgyutakban képzõdõ köveket hívjuk így. Méretüket tekintve lehetnek egész kisebb illetve nagyobb méretû kövek, lehet egy vagy több kõ is. Kis részben szerves, nagyobb részben azonban szervetlen anyagokból áll. Helyüket tekintve a vesében, de leggyakrabban a húgyhólyagban, illetve a húgycsövet részben vagy teljesen elzárva helyezkednek el.

Hogyan képzödnek?

A kõképzõdés pontos menete még nem ismert teljesen, de annyi bizonyos, hogy komplex folyamat és több faktor vesz részt kialakításában.

Ezen tényezõk között vannak az eleség nem megfelelõ összetétele (nagyon fontos a jó minõségû eledel!!), a szervezet anyagcsere zavarai, a húgyutak meglévõ gyulladásai, alkati adottság (elsõsorban örökletes tényezõk, pl. a dalmaták urátkövességre való hajlama), vitaminhiány, illetve -túladagolás.

A húgykövesség akkor alakul ki, ha:

• A vizelet (tartósan) túltelített ásványi anyagokkal, ami nagyon gyakran a nem megfelelõ ásványianyag-tartalmú tápok etetésének tudható be, de lehet ezenkívül anyagcserezavar is az oka. De számos kõnél a túlzott mértékû fehérjebevitel is káros lehet (pl. struvit).

• Struvitnál bakteriális fertõzés is segít a kõképzésben: a húgyutak fertõzöttek olyan baktériumokkal, amelyek képesek ureázt termelni. Az ureáz egy olyan enzim amely a szervezetben a karbamid átalkulását katalizálja ammóniára és szén-dioxidra. Ezért nevezik fertõzéses eredetû urolith-nek (húgykõ) is, mivel kialakulása baktériumtevékenységhez is kötött.

• (Tartósan) Kis mennyiségû vízfelvétel, ennek következtében a vizelet kis mennyiségû és koncentrált lesz. A kutya elõtt mindig legyen friss ivóvíz!!!

Milyen húgykõ fajták vannak?

1.) Struvit-kövesség
A leggyakoribb a struvit. A struvit kémiai neve magnézium-ammónium-foszfát. Ilyen kõ akkor keletkezik, ha ezzel az anyaggal túltelített a vizelet. Ez akkor történik meg, ha a vizeletben olyan baktériumok szaporodnak el, amelyek képesek egy olyan enzimet (ureáz) termelni amely a karbamid átlalakulását katalizálja ammóniára és szén-dioxidra. Ilyen baktérium pl. az E. Coli, Staphlylococcus fajok stb. Mivel a baktérium tevékenység nagyban hozzájárul a kövek kialakulásához ezért szokás “fertõzéses eredetû” urolithnak is nevezni az így kialakult húgykövet. Ritkán nem fertõzéses tényezõk is létrehozhatnak struvit kövességet, de nem ismert ennek mechanizmusa. Mivel a baktériumtevékenység hatására felszaporodik a vizeletben lévõ ammónia, ezért ez kristályok kiválását eredményezi, ami egyrészt a kõ egyik alkotóeleme másrészt pedig ellúgosítja a vizeletet ami még kedvezõbb feltételeket teremt a kõképzõdéshez. A vizelet normál esetben savas kémhatású a többlet ammónia miatt a pH eltolódik lúgos irányba. A vizelet “ellúgosodása” még tovább fokozza a kristálytermelést, illletve a felszaporodó ammónia irritálja a húgyhólyag falát és elõsegíti ezáltal a bakteriális gyulladás kilalakulását. A gyulladás következtében pusztulnak sejtek “mindkét oldalon” és az elhalt baktériumokból, illetve a húgyutak sejtjeibõl kialakuló sejttörmelék pedig alapot szolgáltat a kõképzõdéshez, ugyanis õk fogják a szerves anyagot tartalmazó “magot” alkotni, amire a késõbbiek folyamán rakódnak az ásványi anyagok. A további problémát az adja, hogy a vizelet túl telített ásványi anyagokkal, illetve hajlamosít, ha a tápláléknak túl magas a fehérjetartalma, ennek következtében sok karbamid szaporodik fel a vizeletben, ezek összességében a húgykövesség kialakulásához vezetnek. A kutyánál elég gyakori a fertõzéses struvit, vannak olyan fajták ahol baktériumtevékenység nélkül is kialakul ez a kõtípus (pl. törpe schnauzer).

2.) Oxalát-kövesség
A kulcs itt is az ásványi anyagokkal túltelített vizelet, itt a vizelet magas Ca koncentrációja illetve túlzott savassága lehet problémás. A vizelet “elsavanyodása” a vizeletben felszaporodó oxálsavnak tudható be. Ennek hátterében nagyon gyakran a vizelet indokolatlan savanyítása áll. Ne feledjük el, hogy a vizeletsavanyító készítmények használatának csak struvit- és kalcium-foszfát kövesség esetén van létjogosultsága!! A túlzott Ca-ürítés hátterében állhatnak endokrinológiai problémák (pl. mellekpajzsmirigy-túlmûködés), illetve túlzott savképzõdéssel járó állapotok, bár az esetek döntõ többségében nem lehet kideríteni mi van a háttérben.

3.) Cisztin-kövesség
Cisztinürítéssel társuló vélhetõen örökletes anyagforgalmi zavarok állnak a háttérben. A vizelet kémhatásának savas irányban való eltolódása kedvezõ a kialakulásához.

4.) Szilikátkövesség
Táplálási hibákra vezethetõ vissza, illõ kerülni a magas Mg és szilikáttartalmú tápokat (kukoricaõrlemény és szójahéj).

5.) Urátkövesség
Örökletes tényezõk is megfigyelhetõek, bizonyos fajták hajlama is bizonyítottnak tekinthetõ: dalmatákban elég gyakran elõforduló húgykõ. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a zavar nem minden dalmatában található meg, de köztük a leggyakoribb ez az örökletes zavar, urátkövesség viszont és más fajtákban is elõfordulhat. Az örökletes tényezõknél a húgysav anyagforgalmi zavara miatt alakul ki a húgykövesség. De ezen kívül anyagcserezavarok is lehetnek a háttérben. A húgysav elég rosszul oldódik vízben így könnyen megindul a kõképzõdés.

6.) Kalcium-foszfát kövek
Ritkák. A magas Ca-szint hátterében az oxalát kövességnél ismertetett anyagforgalmi problémák állhatnak, illetve táplálási problémák (eleség túlságosan magas Ca és P tartalma). Elsõsorban idõsebb kanokra jellemzõ probléma.

Milyen problémákat okozhatnak?

A húgykövességgel az alapvetõ probléma az, hogy a képzõdési helyén (vese-, húgyhólyag, elakadva a húgyvezetékben) mûködési zavart, illetve gyulladásos folyamatokat hoz létre. Amennyiben a vizelet elfolyását akadályozza pedig a hólyag felrepedését, húgyvérûség (szakszóval uraemia) kialakulását teszi lehetõvé, ahol szakszerû beavatkozás hiányában az állat néhány órán belül elpusztulhat a kialakult életveszélyes állapot miatt. Tehát amennyiben gyanús, hogy az állatunknak húgyúti problémái vannak AZONNAL állatorvos!!!! Az alábbi képen egy hatalmas húgykövet lehet látni, amely megrepesztette a húgyhólyagot és a kö a hasüregben szabadon mozgott. (Airport Animal Emergency Center)

A húgyhólyagkö, a mütéti eltávolitás után (Airport Animal Emergency Center).

Milyen tünetekben nyilvánul meg?

Amennyiben húgykövességrõl beszélünk, akkor húgyhólyaggyulladás tüneteit mutatja az állat. Gyakran megy vizelni, de egyáltalán nem vagy csak keveset sikerül. Az ürített vizelet tartalmazhat vért is. Az állat nyugtalan, kellemetlenül érzi magát (gondoljunk csak arra, mikor nekünk van ún. “hólyaghurutunk”), gyakran nyalogatja a péniszét. Macskát hallottam már húgykövesség miatti fájdalmában ordítani (kandúr, húgykövesség (struvit), a húgycsövet zárta el), senkinek nem kívánom azt a szenvedést.

A vesekövesség nem mindig okoz panaszt, de járhat együtt vesemedence-gyulladással és akkor ez ad jellegzetes tüneteket: bûzös vizelet, apatikus viselkedés, étvágytalanság, kötött mozgás.

Hogyan kezelik?

Mindenek elõtt természetesen diagnosztizálják a problémát. Általában óvatos tapintásos vizsgálattal és röntgen felvétel készül, ahol az állatorvosunk húgykövesség esetén kitágult, sokszor hatalmas és már-már a belsõ szerveket nyomó húgyhúlyag látható esetleg benne, vagy a húgycsõbe ékelõdve a kõvel/kövekkel. Mi otthon viszont ne tapogassuk, nyomogassuk a hasát, mert általában fájdalmas számára a túlfeszült hólyag és megkaphat bennünket az állat. Esetleg megpróbálhatják megkatéterezni a kutyát, de ez csak abban az esetben szokott sikerülni, ha nem tömi el teljesen a húgycsövet a kõ, ilyenkor speciális oldat befecskendezésével megpróbálkozhatnak a kõ oldásával (ha lehetséges, nem minden kõtípus oldható), a húgyhólyag átöblítésével. A nem oldható kövek mûtéttel távolíthatóak el. Az állatot általában tartósan diétáztatják, a kialakult gyulladás miatt antibiotikumos kezelést is alkalmaznak a legtöbb esetben.

Húgykö analyzis

Nagyon fontos a könél HÚGYKÕ ANALÍZIS: a kõ összetételének meghatározása és ez a kezelést (gyógyszer és diéta, illetve vizeletsavanyítás kérdésében is dönt) is nagyban meghatározza. Illetve minden húgykõ típus esetén érdemes elérni, hogy az állat többet igyon a megszokottnál. Ezt az eleség enyhe sózásával el lehet érni (kivéve szívbeteg állatok), itt tessék állatorvossal konzultálni, ugyanis itt a Na+ tartalomra figyelni kell!

Gyógykezelés és megelözés

Struvit esetén: Amennyiben lehetséges a húgyhólyagba olyan oldatot fecskendezni ami oldja akkor ott történik meg az oldás egyébként sebészi eltávolítás válik szükségess. Diétás táp és vizelet savanyítás, illetve antibiotikumos kezelés.

Oxalát kövesség esetén: A kövek oldása megkísérelhetõ a húgyhólyagban. A vizeletet enyhén lúgosító készítményeket kap az állat, diéta.

Cisztin kövesség esetén: A kövek oldása lehetséges a húgyhólyagban, ezért megkísérelhetõ. Ezen túlmenõen antibiotikum, diéta (fehérjeszegény), illetve a vizelet enyhe lúgosítása javasolt a terápia részéként.

Urátkövesség esetén: A húgykõ oldása megkísérelhetõ a húgyhólyagban. A diétája megegyezik az oxalátkövességével, antibiotikum.

Kalcium-foszfát kövesség: Nem oldható kövek, ezért sebészi úton távolíthatóak el. Antibiotikum terápia, diétája megegyezik a struvitéval.

Hogyan elõzhetõ meg?

Természetesen miután a kutyát állatorvos ellátta, a dolog nem áll meg ennyiben, nekünk is tenni kell azért, hogy az egészséges állapot fennmaradjon. Egyrészt a kõ típusának megfelelõ diétás tápot kell kapjon az állat, visszatérõ esetekben akár “életfogytig” is, már csak azért is mert van többféle táp. Van olyan amit inkább az adott probléma kezelésére használnak, míg mások enyhébb hatásúak, de a normális állapot fenntartásához elegendõek. Gyakorlatilag szinte minden állatorvosnál lehet kapni, valamelyik nagyobb gyártó gyógytápjából, van ahol akár több márkából is választhat az állattulajdonos, esetleg vényre állatpatikákban. A legjobb ilyenkor ezeket a gyári tápokat etetni.

Másrészt felmerül egy másik nagyon fontos kérdés a vizeletsavanytás: Valóban mindig szükséges?

Le kell szögeznünk, hogz a struvit és kalcium-foszfát kövek esetében a terápia részét képezi, ugyanis a lúgos irányba eltolódott vizelet pH-t újra savasabb irányba kell tolnunk, hogy megakadályozzuk a kiújulást, illetve fertõzéses eredetû struvit esetén kedvezõtlen feltételeket teremt a baktériumok számára így az azok elleni küzdelemben is részt vesz.

De vannak olyan kötípusok ahol a vizeletsavanyítás egyenesen káros: pl. oxalát-kövességnél, ugyanis ott a kõképzõdéshez a savanyú környezet elõnyt jelent. Tehát mindig csak kõanalízis után és állatorvosi javaslatra használjunk ilyen készítményt!!

Köszönetet szeretnénk mondani Csatlós Márianak (Állatbetegség honlap tulajdonosa) , hogy ezt az irást a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére bocsájtotta. A képeket Dr. Gál Sándor tette a cikkbe.

A gazdák mindig jót akarnak kedvenceiknek, ezért etetésükre is a legjobb tápot szeretnék kiválasztani. Azt eldönteni azonban, hogy melyik a legjobb, nem is olyan egyszerű.

A TV, a rádió, az újságok vég nélkül ontják a hirdetéseket, melyek igyekeznek meggyőzni bennünket arról, hogy az adott cég tápja a legtökéletesebb, a legegészségesebb, és természetesen attól lesz az állat a legvidámabb, a legboldogabb, a legnagyobb, a legellenállóbb. De mi is az igazság?

Nehéz a döntés, főleg, ha az állat gazdája nem képzett dietetikus, nem táplálkozásszakértő, nem állatorvos, nem tanult évekig takarmányozástant.

Így a kutya és macska tulajdonosok általában nem szakmai szempontok alapján döntenek.

A legtöbbet hirdetett tápok neve ugrik be a vásárláskor, a szupermarketek polcain legnagyobb mennyiségben kipakolt tápokat veszik le, gyakran a legolcsóbb zsákok kelnek el leghamarabb. A gazdák érzelmeire hatni is kifizetődő, egy egy fajta képe a zsákon, jelentősen növeli egy táp népszerőségét az adott fajta tartóinak körében, sokszor a beltartalomtól függetlenül!

A gazdák egy része azonban -szerencsére- tanácsot kér az állatorvostól. Az állatorvosok pedig már inkább szakmai érvek alapján javasolnak tápot, mert különbséget tesznek a reklám és a szakmai érvek között, tudják mi a jelentősége az olcsóbb és drágább tápok beltartalmi értékei közötti eltéréseknek, és a reklámok érzelmeket manipuláló hatása sem befolyásolja szakmai véleményüket.

Milyen szempontok alapján érdemes tápot választani?
Melyek a lényeges szempontok?

Az állattartók számára sokszor az első és egyik legfontosabb szempont az ár, ezenkívül fontos, hogy szeresse az állat a táp ízét, a gazda számára kellemes legyen a táp illata. A figyelmesebb gazdák estleg megnézik még a fehérjetartalmat, befolyásolja a döntésüket a csomagolás, a reklámok.

A különböző tápok árának összehasonlításakor a leggyakoribb tévedés általában az, amikor a zsákok árát hasonlítják össze. Az egyik zsák 15kg tápot tartalmaz a másik többet vagy kevesebbet. Az is megtévesztő lehet, ha a táp kilogrammonkénti árát hasonlitják össze: hiszen ugyanannak a kutyának, macskának az egyik tápból többet a másikból kevesebbet kell megennie ahhoz, hogy napi tápanyag és energia igényét kielégítse.

Ezért mindig a napi etetési költségeket kell összehasonlitani! A drágább tápokból általában kevesebbet kell etetni, tehát a zsák tovább tart, mint az olcsóbbakból. Lehet, hogy egyszerre többet kell fizetni, de később kell újabb zsákot venni. A drágább tápokokat az állatok jobban hasznosítják mint a silányabb összetételű, olcsóbbakat.

Fontos megnézni a napi etetendő adag mennyiségét is. Főleg nagytestű kutyáknál kell figyelni arra, hogy a túlságosan telt gyomor estén nagyobbb a gyomor csavarodásának veszélye, ami végzetes lehet. A munka és verseny kutyáknál sem mindegy mekkora súlyú táppal terheljük meg a gyomrukat, verseny kutyáknál mekkora plussz súlyt visznek magukkal. A csomagoláson található etetési útmutatón a napi adagok ellenőrizhetők és összehasonlíthatók.

Az ár vizsgálatánál azt is érdemes figyelembe venni, hogy a táp milyen alapanyagokból készült. A kutyák macskák ragadozó állatok, nem növényevők. Állati eredetű fehérjékre van szükségük!

Az állati eredetű fehérjeforrások (baromfi, bárány, hal, stb. ) pedig drágábbak, mint a növényi eredetűek, mint pld. szója, stb.

Az alapanyagok minősége is befolyásolja az árat: a jobb minőségű összetevők drágábbak. A tiszta, friss, csirkehús drágább, mint a húsipari melléktermékek, a toll, a csont, belsőségek.

A kutyáknak, macskáknak állati fehérje (hús) alapú tápra van szükségük, ezért a tápválasztásnál az összetevőket mindig érdemes megnézni. A csomagoláson az összetevők között elsőként feltüntetett alapanyagból van a legtöbb, tehát hús alapú a táp, ha az összetevők listájában első helyen valamely állati eredetű összetevőt tüntetnek fel pld. csirke, bárány, hal.

Megtévesztő lehet az összetétel is. Ez a csomagoláson azt mutatja, hogy az egyes tápanyagokból összesen milyen mennyiségeket tartalmaz a táp, de az alapanyagok forrásától függetlenül: tehát pld. megadja a fehérjetartalmat, de azt nem mutatja, hogy az állati vagy növényi eredetű fehérje.

A tulajdonosok általában jobban szeretik a konzerveket, mint a száraz tápokat, sokszor az állatok is szívesebben eszik ezeket.Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a száraz tápok összetétele stabilabb, kevésbé romlandóak, felbontás után is hosszabb ideig elállnak, az állatok pedig szoktatás után ugyanolyan szívesen eszik, mint a konzerveket.

Sok gada szerint fontos az állatok számára naponta változatos, mindig más táplálékot biztosítani. Valójában azonban, az állandóság fontosabb, hiszen ha naponta változtatjuk a tápot, azzal jobban terheljük az emésztőrendszert.

Az állat gazdája számára fontos szempont az is, hogy a tápnak milyen az íze , szereti-e az állat, szívesen fogyasztja vagy sem. Nem lehet azonban az íz az elsődleges választási szempont.

A gyerekek is jobban szeretik a csokoládét mint a tejet, mégis a tej az egészségesebb számukra. Az állatok néhány napos szoktatás után megszokják az új ízt. Tudni kell, hogy -ugyanúgy mint a humán élelmiszereknél- a tápok íze különböző ízjavító adalékokkal fokozható, így akár a gyengébb minőségű tápok is könnyen ízletessé tehetők pld. konyhasó vagy zsír hozzáadásával, de valóban szüksége van erre az állatnak?

A táp akkor jó, ha az állat mindenkori, aktuális, tápanaygigényét minél jobban kielégíti.

A tápanyagigényt pedig az állat nagysága (testmérete) kora , (életszakaszok) és életmódja (aktiv, vemhes, kövér,stb.) határozza meg.

Azonban minden méretre, minden életkorra, a különböző életmódokra külön tápot készíteni nagyon drága, de mégis kell, hiszen más a tápanyagok iránti igénye egy növendék, egy aktiv felnőtt egy idősődő felnőtt vagy egy idős állatnak. Minden életkoron belül is más az ígénye egy kis , vagy közepes , vagy egy nagytestű kutyának , és természetesen a kutyák, macskák mindegyikének más és más az életmódja is: lehet elhízott vagy vemhes, munka kutya, stb.

Ennek a sokféle szempontnak a kielégítésére szolgáló tápsort nagyon kevés tápgyártó cég képes elkészíteni hiszen ennyiféle táp gyártása bonyolult, folyamatos kutatást igényel, s mindez nagyon drága.

Érdemes azt is nézni a táp kiválasztásánál, hogy -az tápanyag és energia igény kielégítése mellett -milyen egyébb újdonságokat , előnyöket nyújt. Ilyen lehet pld. ha a táp tartalmazza a mostanában oly sokat kutatott, a halolajban előforduló egyik zsírsavat: a DHA-t, mely jótékonyan hat a gyerekek és kölyök kutyák intelligenciájára , tanulási képességeikre.

A fentiek alapján tehát tápválasztásnál a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

1 .) Napi etetési költséget hasonlitsuk össze
- NE a zsák árát, vagy a táp kilógrammonkénti árát!

2.) Napi adag : - a kisebb napi etetendő mennyiséget részesítsük előnyben
-a gyomorcsavar megelőzése és
-a kisebb napi etetési költség érdekében!

3.) Összetvők : a csomagoláson
- az első helyen állati eredetű (csirke, bárány, hal) fehérje alapanyag szereplejen!

4.) Életkor-testméret- életmód: melyik cég biztosít teljes tápsort
- külön tápot 4 életszakaszra : növendék -aktiv felnőtt- érett felnőtt-idős kutyák számára
- a különbőző méretű : kis - közepes -nagytestű kutyák számára,
-a különböző életmódú , elhízott, vemhes, aktív, lusta, kutyák macskák számára !

5.)  Csomagolás:

A rajta feltüntetett érdemi információkat, (összetevők, összetétel, napi adag, életkor, méret, életmód)

NE pedig az érzelmekre ható képeket pld. saját kutyánk fajtájának képét- keressük!!!!

Soha NE a reklámok, érzelmi hatások, mintacsomagok kóstoltatása alapján, hanem mindig kizárólag az állat érdekeinek figyelembevételével és reális költségszámítások alapján döntsünk!

Dr. Berkényi Tamás
Állatorvos
IAMS Europe

A kutyák olyan egyediek, mint az emberek. Kicsi, nagy, öreg, fiatal. Ettől függetlenül azonban abban megegyeznek, hogy mindegyiküknek teljes értékű megfelelő összetételű tápra van szüksége. Mégis az eltérő kor és méret, eltérő táplálékigényt támaszt. Ez legfontosabb a kölyökkörben. A kölykök energiaigénye közel kétszerese lehet a felnőttekének, azonban előállhat az az eset, hogy gyomorkapacitásuk nem engedi felvenni azt a mennyiségű tápot, amelyben a tápanyagmennyiség fedezi az igényüket, kivéve, ha a tápot kimondottan így állították elő.

Mikor tápot választasz, olyat válassz, amely magas emészthetőségű, tápanyagokban gazdag, 100% komplett prémium formula a növekedéshez. Ezek a kiváló minőségű formulák tartalmazzák azokat a vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjét, zsírt és szénhidrátot, melyek kutyád egészséges fejlődéséhez szükséges.

Prémium formula etetése során a következő eredmény látható:

1. rendkívüli izommunka
2. fényes tömött bunda
3. egészséges, bőr, csontok és fogak
4. kismennyiségű kemény széklet
5. vidám, egészséges hangulat
6. játékosság
7. tiszta csillogó szemek

A kölyökkutyád az első hónapban növekszik a leggyorsabban. Az immunrendszer fejlődik, a csontok növekednek, az izomzat erősödik. Ennek a növekedési intenzitásnak a tápanyagok pontosan meghatározott összetételére van szüksége. Hogy biztos lehess benne, hogy a kiskutyád igényeinek megfelelő táplálékot kap, mely megőrzi egészségét és biztosítja jólétét, a következőket kell szem előtt tartanod:

A kölykök táplálása

A kölyköket a választástól négy hónapos korukig az etetési táblázatnak megfelelően 2-szer, 3-szor kell etetni, majd négy hónapos koruk után kétszer, szabályos időközönként. Fontos, hogy a kutya előtt mindig legyen friss víz.

Több energia-több fehérje

Kutatások kimutatták, hogy a kölyköknek kétszer annyi energiára van szükségük, mint felnőtt társaiknak. Ebben az időszakban a fokozott mértékű növekedéshez szükséges energia fedezésére van szükség, melyet energiában és tápanyagban gazdag, teljes és kiegyensúlyozott étrend képes fedezni. A kiváló minőségű állati eredetű fehérje hozzájárul az új szövetek kialakulásához.

Eltérő méret-eltérő igények

Nem minden kölyöknek egyezik a tápanyagigénye.

Ha kistestű kölyökkutyád van…

…neki egy kilogrammra vetítve magasabb a metabolizációs rátája (gyorsabb az anyagcseréje), hamarabb éri el kifejlett kori testtömegét, mint a nagytestű fajták. Továbbá a kistestű fajták nagyobb arányú a fehérje, zsír, kalcium és foszfor igényük, melyet szervezetük a csontok növekedésére, valamint az izmok, és egyéb szövetek fejlődésére fordít. Tehát ha a kiskutyádnak olyan tápot adsz, mely kimondottan a kistestű fajták igényeihez mérten fejlesztettek ki, biztos lehetsz benne, hogy a növekedéséhez szükséges tápanyagok mennyiségét és minőségét biztosítod számára.

A kistestű kölyköknek van még egy jellegzetessége: kis száj, és kis gyomor. Fontos, hogy ezek a kölykök olyan tápot kapjanak, melyek kis granulátumokból állnak, hogy könnyebben meg tudják rágni. A koncentrált tápanyagtartalmú formula biztosítja, hogy ezek a kölykök teljes értékű és kiegyensúlyozott tápot kapjanak, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy kisméretű gyomruk csak kis mennyiségű táplálékot képesek befogadni.

Ha közepes testű kölyökkutyád van…

…akkor neki kissé magasabba az egy testtömeg kilogrammra vetített metabolizációs rátájuk, mint a nagytestűeknek. Ezek a fajták kifejlett kori testtömegüket 12-18 hónapos korukban érik el, tehát hamarabb, mint a nagytestű fajták. A közepes testű kölyköknek szükségük van fehérjére, zsírra, kalciumra és foszforra, hogy fedezzék a csontok, izmok, és egyéb szövetek fejlődésének igényét. Ezekből a tápanyagokból számukra többet kell biztosítani, mint a nagytestűek esetében, Tehát ha a kiskutyádnak olyan tápot adsz, mely kimondottan a közepes testű fajták igényeihez mérten fejlesztettek ki, biztos lehetsz benne, hogy a növekedéséhez és anyagcseréjéhez szükséges összetételű tápanyagot biztosítod számára.

Ne feledd: a kölyköknek kis gyomruk van. Fontos, hogy tápanyagban gazdag tápot kapjon, így kis mennyiség felvételekor is hozzájuthat a teljes értékű, megfelelően összeállított esszenciális tápanyagokhoz.

Ha nagytestű kölyökkutyád van…

…akkor neki alacsonyabb a metabolizációs rátája, mint a kisebb testű fajtáké. Mivel növekedése nagyobb mértékű, kifejlett kori testtömegét a 18-24 hónapra éri el, később, mint a kisebb fajták, így számukra kisebb energiát kell biztosítani.

A nagytestű kölykök egy sor nagymértékű változáson megy keresztül. Tény, hogy a nagytestű fajták általában gyorsabban nőnek, mint kistestű társaik, de a legjobb, ha ezeket a kölyköket olyan táppal etetjük, mely fedezi igényeiket, azonban nem engedi a túl gyors növekedést, mert ez abnormális csontfejlődéshez vezethet. A nagytestű kölykök igényeit a kisebb mennyiségű kalcium is fedezi. Azok a kölykök, melyek túl sok energiához és kalciumhoz jutnak túl gyorsan növekednek, mely csontfejlődési, vagy izületi problémákhoz vezethet. Az ő esetükben a cél, egy visszafogott, egészséges növekedési arány. Ennek érdekében fontos, hogy olyan táplálást válasszunk, melyben precízen van összeállítva a zsír, a kalcium, a foszfor, és ez az összeállítás a nagytestű kölykök igényeinek felel meg.

A megfelelő táp kiválasztása kis- és közepes testű fajták számára:

Energia és fehérje mellette még számos fontos tápanyag és összetevőre van szükség a kölykök vitalitásához:

1.) Vitaminokban gazdag halolaj, mely biztosítja a teljes körű egészséget
2.) Esszenciális vitaminok és ásványi anyagok, mely az immunrendszert támogatja, és megalapozza a kölykök egészségét a növekedésnek ebben a kritikus szakaszában
3.) Állati fehérjére alapozott proteinforrás, mely táplálja a növekedő izmokat, életfontosságú szerveket, a bőrt és a szőrzetet
4.) A rostok segítik a kölykök érzékeny emésztőszervének egészséges működését, így több tápanyag marad a kiskutya szervezetében.
5.) A kalcium és a foszfor ideális szintje hozzásegít hogy erős csontozatuk és fogazatuk fejlődhessen.

A megfelelő táp kiválasztása nagytestű fajták számára:

Hogy megfelelő összetételű tápanyagot biztosíts nagytestű kölyökkutyád számára, a következőket tartsd szem előtt:

1.) Megfelelően beállított kalcium és foszfor szint, mely segíti az egészséges csontnövekedést.
2.) Csökkentett kalória és zsírtartalom, mely fenntartja az ideális növekedési arányt
3.) Vitaminokban gazdag halolaj, mely biztosítja a teljes körű egészséget
4.) Esszenciális vitaminok és ásványi anyagok, mely az immunrendszert támogatja, és megalapozza a kölykök egészségét a növekedésnek ebben a kritikus szakaszában
5.) Állati fehérjére alapozott proteinforrás, mely táplálja a növekedő izmokat, életfontosságú szerveket, a bőrt és a szőrzetet
6.) A rostok segítik a kölykök érzékeny emésztőszervének egészséges működését, így több tápanyag marad a kiskutya szervezetében

Ezek a fent említett összetevők a táplálás fontos építőkövei. Fontos hogy ezeket figyelembe vedd, mikor száraz, vagy esetleg konzerv tápot választasz a kölyökkutyának.

A tápanyag kiegészítés veszélye

Természetes, hogy ezekben a hónapokban kölyökkutyádnak a legmegfelelőbb táplálékot szeretnéd nyújtani. Egyesek úgy gondolják, ez csak úgy valósítható meg, ha kutaájuk tápját kiegészítik, ez azonban különböző egészségügyi problémához vezethet. Akár vitaminok, kalcium tabletta, konyhai ételmaradék, joghurt vagy hús etetésével felborítható az ásványi anyagok és tápanyagok egyensúlyban lévő kölcsönhatása, mely egyensúly igen fontos szerepet játszik. Egy ásványi anyag túlzott bevitele megakadályozhatja más ásványi anyagok felszívódását. Túlzott mennyiségű kalcium csontnövekedési zavarokhoz vezethet, főleg a nagytestű fajtákban. Egy kiváló minőségű kutyatáp pontosan a kutya életszakaszának, illetve méretének megfelelően van kialakítva, biztosítja számára a teljes és optimális összetételű tápanyagot-kiegészítés nélkül.

Áttérés felnőtt tápra

A kistestű kölykök

9-12 hónapos korukra érik el kifejlett kori testtömegüket-gyorsabban, mint nagytestű társaik, melyek még 24 hónapos korukra sem fejlődnek ki teljes mértében. A felnőtt táp etetését már 10 hónapos korban el lehet kezdeni. A kutyád nem fogja elsőre „díjazni” a változást, de ne csüggedj. Elősegítheted a folyamatot azzal, hogy fokozatosan térsz át a felnőtt tápra. Első lépésben próbálj összekeverni 25%-nyi felnőtt tápot 75%-nyi kölyöktáppal, majd fokozatosan told el az arányt az elkövetkező 3 napban, még 100%-os felnőtt táp etetését el nem érted nála.

A közepes testű kölykök 12 hónapos korukra érik el kifejlett kori testtömegüket. Ebben a korban már megkezdheted az átállást a felnőtt tápra azonos módon, ahogyan azt a kistestűek esetében ajánlottuk.

A nagytestű kölykök 18-24 hónapos korukra érik el kifejlett kori testtömegüket. Ebben a korban már megkezdheted az átállást a felnőtt tápra azonos módon, ahogyan azt a kistestűek és közepes testűek esetében ajánlottuk.

Dr. Berkényi, Tamás DVM
Veterinary Technical Manager
IAMS Europe
E-mail: berkenyi.t@pg.com

Eukanuba állatorvosi gyógytápok kutyáknak .

Felmérések szerint a nagy- illetve óriástestû kutyafajták képviselik a kutyapopulációk jelentõs – 26 % – hányadát.Ezek sokkal hajlamosabbak a különbözõ csontrendszeri problémákra, pld. gyakrabban jelentkezik náluk osteoarthritis, ami a nagytestû fajták állategészségügyi problémáinak jelentõs részét teszi ki. A táplálék jelentõsége – elsõsorban a kalcium és az energia tartalom – az elmúlt 30 évben egyre inkább az érdeklõdés középpontjába került. Ezért foglalkozunk is ismét a nagy- és óriástestû kutyák helyes táplálásával, különös tekintettel a növendékkori etetésre. A következõ cikk a növekedésben lévõ kutyák kalcium felszívódásáról szól, kihangsúlyozva a túlzott kalcium bevitel veszélyét, mely csontnövekedési rendellenességekhez vezethet.

Nagy- és óriástestü kutyák optimális táplálása (pdf)

Aligha lehetne szebben írni a kutyáról, mint ahogy azt már Platon , a nagy görög gondolkodó időszámításunk előtt több száz évvel tette. Így fogalmazott: “a kutya a természet kincsestára, a fáradtság menedéke, a hűség példaképe, az éberség tükre, az értelem dísze, a modor jelképe” ….

Ezt a jellemzést a kutyatartók nagy része ma is elfogadja. Nem így azok, akiknek sikerült éppen „belelépni”, még inkább azok, akik a média által most már szinte naponta hírül adott kutyatámadások áldozatai. A kutyák okozta tragédiák utáni napokon az áldozatok, hozzátartozók testi és csendes lelki fájdalma fölött össze - összecsapnak a kutyaimádók és -utálók (úgy tűnik, itt is „kettéoszlottunk”, középső kategória nincs), a sajtót elözönlik az érzelmi töltésű cikkek, rádióban, televízióban okosan nyilatkoznak különböző szakértők, igazgatási szakemberek, állatvédők, sőt törvényeket hozó képviselők is, aztán lassan elcsitulnak az indulatok. Egészen a következő tragédiáig!

Eb-tartási rendeletek eddig is voltak, állatvédelmi törvényünk is van, de ezek az emberre vonatkoznak, akik az ebtartás szabályait vagy betartják, vagy nem!

Igen ám, de nemcsak az agyonkínzott, kiéheztetett vagy a petárdáktól „világgá menekült” és falkákba tömörült kutyák „indokolt, magyarázható” támadásairól hallunk, hanem a kiegyensúlyozott körülmények között élő, szeretetet és minden mást megkapó kutyák családtagok, majdnem mindig gyerekek és időskorúak elleni „indokolatlan, megmagyarázhatatlan” támadásainak is tanúi vagyunk.

Kérdés tehát, hogy a könyvtárnyi terjedelmű kynológiai (kutyákkal kapcsolatos összes tudomány) és etológiai (viselkedési) ismeretanyagot a mai kutyákra teljes egészében alkalmazhatjuk-e? Az utóbbit aligha, hiszen a kutyák magatartásának kutatása természetes körülmények között, szokásos életfeltételeik mellett történt. Hiába ismerjük az úgynevezett „normális” viselkedésformákat, az állatok különféle helyzetekre, ingerekre adott fajspecifikus válaszait, ezek a mai „ketreckutyákra” aligha érvényesek!

Véleményem szerint fajtától és bezártságtól függetlenül ide sorolhatók mindazok a közép- és nagytestű ebek, melyeket gazdáik a természettől „elneveltek” , melyektől gazdáik folyamatosan azt kívánják, hogy kutyájuk csak olyan dolgokat műveljen, ami az embernek hasznos, tekintet nélkül arra, hogy az állatnak vannak „saját szempontjai” is. Vegyünk csak egyetlen, de igen lényeges szempontot, a mozgást ! A kutya őse, a farkas akár napi 50 km-t is fut zsákmányát hajszolva. Talán van valami összefüggés aközött, hogy a napi 20 - 30 km-t is megtevő vadász- és pásztoreb, vagy egy jól megdolgoztatott rendőrkutya vagy kotorékeb a statisztikai adatok szerint szinte sohasem fordul ok nélkül az ember ellen, míg a napot átalvó, inaktívvá tett, unatkozó, csupán napi 3-4-szeri 10-15 perces „egészségügyi” sétát tett társaik sokkal gyakrabban. Ezeknek a kutyáknak legalább napi 1 -1,5 órás intenzív mozgatásra lenne szükségük.

Persze a dolog ennél összetettebb. Az ember tenyésztői tevékenységével oly módon és mélységben beleavatkozott a genetikába, hogy már-már „mesterséges” kutyát hozott létre (egyes fajták láttán felvetődik a kérdés: egyáltalán, ez még kutya?). Ezek felfokozott agresszivitása oktanilag is különbözik az ősi ösztönökétől. Ehhez járulnak még a speciális nevelés, a rossz kiképzés, , ingerszegény környezet, elmaradt kommunikáció stb. miatti magatartászavarok, melyek lényege a szervezet-környezet egyensúlyának megbomlása. A magatartászavar azonban még nem agresszió, még nagyobb hiba, ha ezt kizárólag bizonyos fajtákhoz kapcsolják (pl. őrző-védő fajtákhoz). Egyébként is meg kell különböztetnünk egymástól az agressziót és a veszélyességet ! Az agresszió a faj sajátja, ez genetikailag „kódolt”, hiszen a kutya őse a farkas és a háziasítás során is szükség volt erre a tulajdonságra. Egy házőrző, vadász- vagy pásztorkutya hasznavehetetlen, amennyiben nem rendelkezik agresszióval. A kutya támadhat önvédelemből, ha valaki vagy valami átlépi territóriumának határát, támadhat, ha kölykeit védi stb. Ha úgy tetszik, itt az agresszió pozitív tulajdonság, azonban ez sohasem irányulhat indokolatlanul az ember ellen, mert akkor már veszélyességről beszélünk, ahol az agresszivitás már legtöbbször alkalmazkodási nehézség vagy képtelenség következménye. Gyakori, hogy a négy fal között, elszigetelten élő kutya oly mértékben függ a gazdájától ( hiszen csak őt ismeri), hogy társaival és más emberekkel képtelen „normális” magatartásra, idegen környezetben félelemből harap. Ezért is fontos, hogy a napi séták, mozgások útvonala változatos legyen, hogy a kutyát minél több külső inger érje, ahol idegenek is jönnek - mennek, járművek közlekednek stb. A veszélyesség tehát egyrészt nem fajtafüggő, másrészt nem valamiféle statikus állapot, hanem a történések függvénye . Egyazon fajtán belül az idegi tevékenység szerint is különböző típusok vannak: az ingerlékeny (kolerikus) típus gyorsan tájékozódik, bátor, könnyen tanítható, de gátlásait nehezen lehet alakítani a kiképzés során, vagyis a különbségeket nehezen tolerálja, könnyebben, hamarabb támad. A mozgékony (szangvinikus ) típus kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, a külső ingerek kiváltotta reflexei szilárdabbak, kiszámíthatóbbak, ezek nehezebben, csak indokolt esetekben támadnak. A nehézkes, enervált (flegmatikus ) típus reflexei lassabbak, ezek kiszámíthatóbb magatartásúak. A gyenge (melankólikus ) típus feltételes reflexei nehezen alakíthatók ki, vagyis nehezen tanítható, kiegyensúlyozatlan, ennélfogva megbízhatatlanabb is. Igen ám, de a kutya típusát sokszor még gazdája sem ismerheti! Egy őshonos fajta egyede is lehet veszélyes, ha alacsony az ingerküszöbe, s akár megszokott ingerek is kiválthatják támadását. Hogy mi lehet egy ilyen inger, azt a nem kevés „elméletgyártás” ellenére megmondani sohasem lehet (pl. az ember által nem is érzékelhető hang- vagy fényeffektus, korábbi rossz élmény „felidézése” stb.). Vannak etológusok, akik szerint a kutya nem tesz mást, mint átveszi az ember intoleranciáját, feszültségeit, labilitásait és bizonyos helyzetekben ennek megfelelően cselekszik. A „madarat tolláról - embert barátjáról” helyett egyre érvényesebb lesz a mondás második fele: „embert kutyájáról” .

A szaporodó kutyatámadások ügyében széleskörű egyéni vagy inkább társadalmi védekezésre van szükség, melynek módozatait, eszközeit feltárni többek között az ismeretterjesztés feladata lenne. Hogy ne csak a szakemberek ismerjék például, melyek a veszélyes kutyamagatartás külső jelei, öröklődik-e a kutya magatartászavara, melyek azok a kedvezőtlen környezeti feltételek, melyek között a kutyák folyamatosan fenyegetett helyzetben érzik magukat, s az állandó stressz mintegy védekezési agressziót vált ki belőlük, mire számíthatunk, ha behatolunk egy kutya territóriumába (felségterületére), miért nem szabad elfutni a támadó kutya elől stb. stb. Már csak önvédelemből is meg kellene tehát egy kicsit „kutyául” tanulni a kutyát nem tartóknak is!

Az alábbi információs anyagot  Dr. Böő István bocsájtotta a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére.

feltöltés alatt..

A bélférgességről

Kutyáink és macskáink egyik leggyakoribb egészségügyi problémája a parazitás fertőzöttség: legyen az bélférgesség, bolhásság, kullancsosság, vagy különféle vérben élősködő paraziták okozta bántalom. Ezek sok esetben csak kellemetlenséget okoznak az állatnak - embernek egyaránt, sokszor azonban emberre is veszélyt jelenthetnek. Ezeket az állatról emberre terjedő betegségeket nevezzük zoonózisnak, még pontosabban zooantroponózisnak. Kitérve ez utóbbiakra is, a továbbiakban ismertetném a kutyák és macskák fontosabb parazitás fertőzöttségeit, illetve azok megelőzésének módját.

A laposférgek törzse

A laposférgek közt a legjelentősebb kórokozók a galandférgek, melyek egyrészt saját maguk, másrészt lárváik által okozhatnak egészségügyi problémákat. A kórokozók kifejlett stádiuma igen hosszú, akár több méteres is lehet: lapos (petékkel teli) ízekből áll, melyek leszakadva a külvilágra kerülve fertőzik a köztigazdákat, bennük egy bélférgességtől eltérő, ún. lárvális cestodosist idézve elő. Ez annyit jelent, hogy a köztigazda élőlényben (pl.: rágcsálók, bolhák, de akár az ember is!) fertőzőképes lárva alakul ki, rendszerint a májban, tüdőben, izomzatban vagy hasüregben (féregfajtól függően). Ezt a fertőző lárvákat tartalmazó állatot elfogyasztva fertőződik a végleges gazda (esetünkben a kutyák, macskák), és bennük már ismét az először említett bélféreg alakul ki. Bizonyos galandférgek lárvái (pl.: Echinococcus granulosus) tehát emberben is okozhatnak lárvális cestodosist, így zoonózisról beszélünk. Az ember azonban nem csak köztigazdája, hanem végleges gazdája is lehet bizonyos galandféreg fajoknak (ebben az esetben valóban bélférgességről beszélhetünk), ezeket azonban nem a kutyáktól vagy macskáktól kapjuk el, hanem lárvákkal fertőzött halak, húsok elfogyasztásával.

Háziállataink tehát köztigazdák elfogyasztásával fertődődhetnek ezekkel a  férgekkel. Rendszerint enyhe tüneteket tapasztalhatunk: enyhe hasmenés, „szánkázás”. A védekezés  egyszerű: meg kell akadályozni, hogy az ebek és macskák köztigazdaként szóba jöhető állatokat, vagy húsokat fogyasszanak el. A húsokat hőkezelni (főzni) kell, a bolhákat, tetveket távol tartani megfelelő szerekkel. A fertőzöttség gyanúja esetén a féregtelenítés után 48 óráig a bélsár nagy tömegben tartalmazhat emberre is veszélyes petéket, így annak megsemmisítése (elásása) javasolt, valamint a fokozott higiénia (kézmosás) betartása.

A fonalférgek törzse

Kampósférgesség (Ancylostoma, Uncinaria fajok). Apró (1-3 cm hosszú), szürkés, kissé kapószerű véggel rendelkező féreg. Állataink fertőződhetnek szájon át, a férgek által ürített petékből kikelő lárvákkal, sérüléseken át, vagy akár kölyök korban tejjel. A fonalférgek jellegzetessége az úgynevezett hypobiosis, amikor a lárva a bélfalon át a szervezetbe kerül, és eltokolódik (például izmokban), „alvó” állapotba kerül. Ellés után ezek az alvó állapotú lárvák az anyaállatban a tejmirigyekbe vándorolnak, és tejen át fertőzik a kölyköket. Emberben is gondot okozhat ez a féregfaj, mert az esetlegesen elfogyasztott, vagy bőrön át felszívódott fertőző lárva az úgynevezett „larva migrans cutanea” = vándorló lárva betegséget okozhatja. Ekkor a lárva a lágy szövetekben vándorol, rendszerint a bőr alatt okozva csomó szerű elváltozásokat, míg a szervezet el nem határolja. Ekkor a lárva elpusztul, és további gondot nem okoz. Állatainkban a féreg vérfogyottságot, véres, nyálkás hasmenést okozhat, de gyakori a tünetmentes lefolyás is. Fontos a kölykök és az anyaállat féregellenes kezelése a kölykök 2 hetes korától, 2 hetente, minimum a 8. hétig, a folyamatos újrafertőződés veszélye miatt. Az utolsó féregtelenítés után bélsárvizsgálattal győződhetünk meg kezelésünk sikerességéről. A későbbiekben rendszeres féregtelenítés javasolt.

Orsóférgek (Toxocara, Toxascaris fajok) - 5-20 cm közti hosszúságú fonalféreg fajok. Fiatal korban a felvett lárvák a bélfalon átjutva a májba, onnan a tüdőbe, légcsőbe jutnak, majd visszakerülnek a bélcsatornába, és ivaréretté válva petéket ürítenek a külvilágra. Idősebb korban az előbb említett hypobiosis jelenségével találkozhatunk: a szervezetben eltokolódott lárvák nyugalomba kerülnek, majd a tejtermelés beindulásával az anyaállatból kijutva fertőzik a kölyköket (legfeljebb 5 héten át). Nagyon gyakran méhen belül fertőződnek a kölykök. Nem specifikus gazdába jutva a féreg lárvája eltokolódik, ám az ilyen zsákmányállatok elfogyasztása (pl.: egerek) szintén lehetséges fertőzési forrást jelentenek. Emberben a kampósférgességhez hasonlóan az orsóférgek lárvái is vándorló lárva betegséget okozhatnak. Ebben az esetben főként belső szervekbe juthat a lárva (larva migrans visceralis), vagy a szembe kerülhet (larva migrans ocularis). Főleg a 3-5 éves gyerekek a veszélyeztetettek, a nem megfelelő higiénia (kézmosás), valamint a föld elfogyasztására való hajlam miatt. Az ember orsóférge („bélgiliszta”) világszerte elterjedt élősködő, a fertőzésben a kutyáknak, macskáknak nincs szerepe: az emberből ürülő peték szájba jutásával fertőz. Szintén az ember saját, háziállatainktól független kórokozója a hegyesfarkú féreg (oxyuriosis). Állatainkban az orsóférgesség gyanúját rendszerint az alábbi tünetek vethetik fel: felfúvódott has, néha előforduló hasmenés, hányás, fénytelen szőrzet, lábgyengeség, esetleg idegrendszeri tünetek. Védekezni a fent leírt féregtelenítési program segítségével lehet fiatal korban, a későbbiekben pedig rendszeres féregtelenítés javasolt. Ellenálló petéi miatt fennáll az újrafertőződés veszélye.

Ostorférgesség (Trichuris vulpis): 3-8 cm hosszú, ostor szerű élőlények, melyek főleg a vastagbélben élnek. Az emberre nem jelent veszélyt, kutyákban azonban véres hasmenést okozhat, valamint igen ellenálló petéje miatt a kertből nehezen kiirtható, így fennáll az újrafertőződés veszélye. Gyakran más férgesség mellett találkozhatunk vele, valamint bakteriális fertőzések is gyakoriak az ostorférgesség mellett (Campylobacter, Salmonella). Védekezés a már leírt módon történhet.

Giardia: egysejtű parazita, de itt említem meg, mert szintén bélben élősködő parazitáról van szó. Fiatal és legyengült immunrendszerű állatokat könnyebben betegít meg. Bizonytalan tüneteket, néha hasmenést okoz, emberre is fertőző, nehezen kimutatható kórokozó.

Összefoglalva tehát az alábbi elvek betartása fontos:

1.)    Húsok hőkezelése, friss ivóvíz biztosítása.

2.)    A kutyák, macskák bélsarának lehetőség szerinti összegyűjtése, ártalmatlanítása (kutyaürülék gyűjtő szemetesek, elásás)

3.)    Kennel esetén fertőtleníthető aljzat

4.)    Személyi higiénia (kézmosás, gyermekek felügyelete)

5.)    Játszóterek, gyermekek által látogatott helyek kerülése kutyasétáltatás céljából

6.)    Kölykök 2 és 12 hetes kor közti kéthetente történő féregtelenítése, az anyaállattal együtt.

7.)    Rendszeres (negyedévenkénti) féregtelenítés

8.)    Bélsárvizsgálat a 12. héten, majd fél év múlva, a továbbiakban pedig évente (lehetőleg féregtelenítési időpontok előtt).

.
Csípte Önt már meg egy szúnyog?

A bőrférgesség kórokozója egy kb. 15 cm hosszúságot is elérő fonálféreg, amely hazánkban is megjelent.A felnőtt féreg apró, mikroszkóp alatt jól látható lárváit szúnyogok terjesztik vérszívás útján.A lárvák a vérárammal bárhova eljuthatnak, azonban elsősorban a bőrben (néha a tüdőben, szemben) telepednek meg és több hónapos fejlődés után kifejlett, felnőtt férgekké válnak.A felnőtt egyedek akár 3-4 évig is életképesek maradnak.A bőrférgek életük során egyre több lárvát juttatnak az állat vérébe, amelyek vagy további felnőtt férgekké fejlődnek, vagy szúnyogok közvetítésével más állatokba, vagy akár emberbe is eljuthatnak.

A betegség tehát állatról emberre szúnyogcsípés útján terjedhet.

A kifejlett férgek kedvenceinkben csomók, duzanatok formájában jelennek meg elsősorban, bár viszkető, ekcémás bőrgyuladás esetén is érdemes a betegségre gondolni.A bőrférgességet akár néhány csepp vérből is diagnosztizálni lehet, néha csomók, daganatok műtéti eltávolítása után a felnőtt féreg a csomóban megtalálható.Ha kedvencünk bőrférgességre pozitív lett, elsődleges feladat a lárvák elpusztítása és csak ezt követheti a bőrférgek kimetszése.USA-ban szívférgesség kezelésére van egy injekciós készítmény(immiticide), de ez Magyarországon jelenleg nem kapható és bőrférgességre nem bizonyított, hogy működne.

Jelenleg egyetlen lehetőségünk a lárvák elpusztítása (ha pozitív az állat) vagy a megelőzés (ha negatív).

Gyógykezelésre és megelőzésre is ugyanazok a termékek használhatók, ráadásul ezek a készítmények még egyéb élősködők ellen is hatékonyak lehetnek.

FONTOS TUDNI

Rendelőnkben tesztelt állatok 16-17%-a pozitív! Ez rendkívül magas arány, és mivel az eredményt jelenleg egy csepp vérből határozzuk meg, ezért előfordulhat, hogy ez az arány jóval magasabb.

KEZELÉS

mivel a bőrféreg elleni készítmények a lárvákat szinte azonnal elkezdik pusztítani, a lárvák a vérárammal sodródva kisebb erekbe jutnak, ahol trombózist okozhatnak.Ennek súlyos következményei lehetnek, praxisunkban a gyógyszer beadását követő 24 órában előfordult féloldali ödémásodás, vérhányás.Bőrféreg pozitív eseteket a kezelés megkezdése előtt érdemes rövid hatású szteroiddal kezelni, valamint a vénás katétert behelyezni és 24 órás megfigyelésen tartani az állatot.A kezelést követő 2-3 hétig fontos kedvencünk nyugalmának biztosítása, pihentetése.

Ha Ön szeretné megelőzni a bajt, akkor forduljon állatorvosához és kérje, hogy kedvencét tesztelje le bőrférgességre.

Ha állatorvosa Advocate, Stronghold cseppeket, vagy Milbemax tablettát javasol pl. férgességre, atkásságra,stb., akkor e termékek használata előtt kérje a bőrférgesség tesztet.

Tapasztalataink szerint mindhárom termék nagyjából hasonlóan jól működik.

És mi történik akor, ha Önt megcsípi egy szúnyog?

Természetesen nem minden szúnyog hordozza a bőrféreg lárvákat!Nem kell megijedni, viszont ha kezünkről, arcunkról, stb. egy csomó nem múlik el és bőrgyógyászhoz megyünk, érdemes a bőrférgességről is megkérdezni humán kollégánkat. (jelenleg van egy olyan bőrférgességre pozitív esetünk, ahol a gazda tüdejében is találtak csomókat, és a vizsgálatok során a humán kollégák a bőrférgeséget is a lehetséges diagnózisok közé vették fel)