Dietetikai hatás vagy diétás táp?

kedd, 2009 március 17

.
Mindennapi etetésre szolgáló (OTC) tápok

Mind több praktizáló állatorvos alkalmaz napi gyógyító munkája során „diétás” tápokat, ugyanakkor sokan idegenkednek a „normál” , azaz a mindennapi etetésre szolgáló (OTC) tápoktól, mondván: ez tápforgalmazás, nem a terápiás munka része. Ezt a helyzetet jól ismerve a tápgyártó cégek folyamatosan szélesítik diétás tápjaik sorát, újabb és újabb betegségek kezelésére szolgáló diétás tápokat készítenek, a kínálat folyamatos bovítésével igyekeznek meggyozni a praktizáló állatorvosokat: az adott cégnek az állatorvosi diétás tápsora a legteljesebb, a legspeciálisabb, a legtöbb betegségre alkalmazható.

Diétás tápok

Ma már készülnek diétás tápok az ízületek, a gyomor-bélcsatorna, a vesék, a húgykövesség, az elhízás, a máj-, hasnyálmirigy-, szívbetegségek, a cukorbetegség, stb. kezelésére.

Nem szabad azonban szem elol téveszteni:a diétával nem egy szervet, egy betegséget kezelünk, az állat egész szervezetére hatással van a táplálék. Az arthrosisos kutya egész életén át diétára szorul, de ízületeinek támogatása mellett a vércukorszintjének alcsonyan tartása is kedvezo, de ugyanakkor az elhízott kutya akár fogköves is lehet. Hogyan is választhat az állatorvos tápot, ha pácinese elhízott, fogköves, öreg, legyengült az immunrendszere, rossz az emésztése? A sokféle szempontot egyszerre kell a tápláléknak kielégítenie.

A táplálék: mindennapi kezelés: prevenció és gyógyítás

A megfelelo diéta kiválasztásával bizonyos tünetek enyhíthetok, egyes betegségek akár meg is elozhetok. A táplálék kiválasztásával nagy hatást gyakorolunk a szervezetre. Minden nap, heteken, hónapokon, éveken át különbözo (táp)anyagokat juttatunk a szervezetbe. A napi táplálékkal megelozhetünk bizonyos betegségeket, azaz preventív kezelést érhetünk el vele, de ez nem feltétlenül része a diétás tápsornak.

Diéta a fogbetegségekre

Jó példa erre a fogbetegségek befolyásolása diétával. Nehéz szigorúan elkülöníteni a diétás és „normál” tápokat: hiszen hova sorolunk pld. egy „fog” tápot? Ismert, hogy a kutyák, macskák fogászati problémáinak jelentos részét a fogkövek következtében fellépo periodontális betegségek okozzák. Azt is tudjuk, hogy a fogköveket csak állatorvosi beavatkozás során lehet eltávolítani. A fogkövesség viszont megelozheto, ha a fogakon naponta folyamatosan kialakuló lepedéket letisztitjuk, mielott az fogkové alakul át. A lepedék – a fogkovel ellentétben-otthon is eltávolítható, pld. diétával, az emberi gyakorlathoz hasonlóan itt is a napi renszerességen van a hangsúly. Ha erre tápot akarunk használni, akkor az nem lehet egy terápiás tápsor része, nem lehet egy konkrét „fog” táp, hiszen erre az állatnak mindennap szüksége van, miközben napi tápanyagigényét is biztosítani kell, korának, méretének, egyéb szükségleteinek (vemhes, elhízott, sovány, aktív, idos, stb.) megfeleloen.Ezért nincs a Eukanuba állatorvosi diétás tápsorban „fog” táp, viszont van fogvédo összetevo minden IAMS és Eukanuba, kutya és macskatápban.

A diétás és „normál” táp

A fenti példa alapján tehát egyértelmu, hogy a diétás és „normál” táp terápiás szempontból élesen nem különítheto el. Nem kizárólag a diétás tápoknak van terápiás hatása, és a „normál” OTC tápok nem csupán a napi energia és tápanyag igény kielégítésére szolgálnak. Azt kell mérlegelni: mi az adott táptól elvárt „ terápiás cél”: prevenció vagy terápia, a akut, vagy krónikus betegség kezelése, rövid távú estleg egy életen át tartó alkalmazás, milyen egyéb igényei, betegségei vannak az állatnak?

Egyszerubb, kényelmesebb lenne a diagnózis ismeretében egy táblázatból kinézni az adott betegséget orvosló diétás tápot, de ez lehetetlen.

Táplálkozási filozófiák

A különbözo cégeket megkülönbözteti táplálkozási filozófiájuk. Az IAMS a tápjaival a prevenció – terápia komplex hatást, diétás és OTC tápsorával együttesen biztosítja az állatok számára, nagy jelentoséget tulajdonít a megelozésnek, ill. a betegségek kezelésének, az állatok igényeinek mind tökéletesebb kielégítésének.

Dr. Berkényi, Tamás DVM
Veterinary Technical Manager
IAMS Europe
E-mail: berkenyi.t@pg.com


Eukanuba állatorvosi gyógytápok kutyáknak .

Eukanuba állatorvosi gyógytápok macskáknak .


Tiltott élelmiszerek macskáknak

kedd, 2009 március 17

Avagy mit nem adhatunk macskánknak?

Nyers sertéshús

Aujeszky-vírust tartalmazhat, amely leggyakrabban sertésekben és patkányokban fordul elõ. Macskánál idegrendszeri tüneteket okoz (ingerlékenység, nyugtalanság), melyhez bõséges nyálfolyás társul és egyenlõtlenül tág pupillák. A megbetegedett állatok a fertõzõdést követõen legkésõbb egy héten belül bénulásos tünetek közepette elhullanak. Kizárólag megelõzéssel védekezhetünk ellene, mégpedig úgy, hogy sertéshúst nyersen (különösen a sertésgégében található nagy mennyiségû vírus) nem adunk az állatnak, kizárólag sütve vagy fõzve!

Túlzott májetetés

A nagy mennyiségû A-vitamin tartalék miatt lehet káros, ugyanis A-vitamin túladagolás léphet fel, ami mérgezési tüneteket okozhat. Az A-vitamin zsírban oldódik, ezért a szervezet hosszabb távon képes raktározni. Lassan ürül ki.

Túl fûszeres ételek

Nem tesz jót a gyomruknak, gyomorhurut alakulhat ki.

Csokoládé

A csokoládéban fellelhetõ alkaloidvegyületek (teobromin és koffein) felelõsek a mérgezési tünetek kialakulásáért. Már akár 3 gram csokoládéval kiválthatóak mérgezési tünetek egy átlagos macskán. Tünetek lehetnek: szapora szívverés, vérnyomásesés, izgatottság, epilepsziás nagyrohamok, kóma, halál. Állataink lényegesen nehezebben bontják le a theobromint és koffeint, mint mi magunk.

Cukor

Répacukor, háztartásban használt cukor, vagy bármilyen édes étel: a kismacskák rosszul tolerálják, hasmenést kaphatnak tõle.


Tejcukor

Sok felnõtt macska nem képes lebontani, ezért ettõl ozmotikus hasmenést kaphatnak.

Szilánkosan törõ csontok

Ne adjunk ilyet a cicának, mert sérülést és akár fulladást is okozhatnak! A túlzott csontetés pedig egyébként sem jó, mert székrekedést okozhat.

Szalámivég, mûanyag felvágott csomagolás

Bélelzáródást okozhatnak.

Egyéb más megszívlelendõ szabályok

a.) mindig nézzük meg konzerv esetén a tasakon feltüntetett lejárati idõt, lejárt szavatosságú terméket sohase adjunk a cicának! Ha magunk készítjük ételét is figyeljünk oda arra, hogy a felhasznált alapanyagok ne legyenek romlottak.
b.) Mindig kellemesen meleg eledelt adjunk a cicának! Ha túl meleg megégeti magát, és a macska a táplálékhoz kötõdõ kellemetlen élményt könnyen megjegyzi és nehezen felejti. A túl hideg (fagyos) étel, pedig gyomorgyulladást okozhat.

Forrás: Állatbetegség.hu

Kutyák húgykövessége

kedd, 2009 március 17

.
Miröl lesz itt szó?

Részletesen a struvitról, az oxalátkövességrõl, a cisztinkövességrõl, az urátkövességrõl, a magnézium-szilikát kövességrõl és a kalcium-foszfát kövességrõl.


Mik a húgykövek?

A vesében illetve a húgyutakban képzõdõ köveket hívjuk így. Méretüket tekintve lehetnek egész kisebb illetve nagyobb méretû kövek, lehet egy vagy több kõ is. Kis részben szerves, nagyobb részben azonban szervetlen anyagokból áll. Helyüket tekintve a vesében, de leggyakrabban a húgyhólyagban, illetve a húgycsövet részben vagy teljesen elzárva helyezkednek el.

Hogyan képzödnek?

A kõképzõdés pontos menete még nem ismert teljesen, de annyi bizonyos, hogy komplex folyamat és több faktor vesz részt kialakításában.

Ezen tényezõk között vannak az eleség nem megfelelõ összetétele (nagyon fontos a jó minõségû eledel!!), a szervezet anyagcsere zavarai, a húgyutak meglévõ gyulladásai, alkati adottság (elsõsorban örökletes tényezõk, pl. a dalmaták urátkövességre való hajlama), vitaminhiány, illetve -túladagolás.

A húgykövesség akkor alakul ki, ha:

  • A vizelet (tartósan) túltelített ásványi anyagokkal, ami nagyon gyakran a nem megfelelõ ásványianyag-tartalmú tápok etetésének tudható be, de lehet ezenkívül anyagcserezavar is az oka. De számos kõnél a túlzott mértékû fehérjebevitel is káros lehet (pl. struvit).

  • Struvitnál bakteriális fertõzés is segít a kõképzésben: a húgyutak fertõzöttek olyan baktériumokkal, amelyek képesek ureázt termelni. Az ureáz egy olyan enzim amely a szervezetben a karbamid átalkulását katalizálja ammóniára és szén-dioxidra. Ezért nevezik fertõzéses eredetû urolith-nek (húgykõ) is, mivel kialakulása baktériumtevékenységhez is kötött.

  • (Tartósan) Kis mennyiségû vízfelvétel, ennek következtében a vizelet kis mennyiségû és koncentrált lesz. A kutya elõtt mindig legyen friss ivóvíz!!!

Milyen húgykõ fajták vannak?

1.) Struvit-kövesség
A leggyakoribb a struvit. A struvit kémiai neve magnézium-ammónium-foszfát. Ilyen kõ akkor keletkezik, ha ezzel az anyaggal túltelített a vizelet. Ez akkor történik meg, ha a vizeletben olyan baktériumok szaporodnak el, amelyek képesek egy olyan enzimet (ureáz) termelni amely a karbamid átlalakulását katalizálja ammóniára és szén-dioxidra. Ilyen baktérium pl. az E. Coli, Staphlylococcus fajok stb. Mivel a baktérium tevékenység nagyban hozzájárul a kövek kialakulásához ezért szokás “fertõzéses eredetû” urolithnak is nevezni az így kialakult húgykövet. Ritkán nem fertõzéses tényezõk is létrehozhatnak struvit kövességet, de nem ismert ennek mechanizmusa. Mivel a baktériumtevékenység hatására felszaporodik a vizeletben lévõ ammónia, ezért ez kristályok kiválását eredményezi, ami egyrészt a kõ egyik alkotóeleme másrészt pedig ellúgosítja a vizeletet ami még kedvezõbb feltételeket teremt a kõképzõdéshez. A vizelet normál esetben savas kémhatású a többlet ammónia miatt a pH eltolódik lúgos irányba. A vizelet “ellúgosodása” még tovább fokozza a kristálytermelést, illletve a felszaporodó ammónia irritálja a húgyhólyag falát és elõsegíti ezáltal a bakteriális gyulladás kilalakulását. A gyulladás következtében pusztulnak sejtek “mindkét oldalon” és az elhalt baktériumokból, illetve a húgyutak sejtjeibõl kialakuló sejttörmelék pedig alapot szolgáltat a kõképzõdéshez, ugyanis õk fogják a szerves anyagot tartalmazó “magot” alkotni, amire a késõbbiek folyamán rakódnak az ásványi anyagok. A további problémát az adja, hogy a vizelet túl telített ásványi anyagokkal, illetve hajlamosít, ha a tápláléknak túl magas a fehérjetartalma, ennek következtében sok karbamid szaporodik fel a vizeletben, ezek összességében a húgykövesség kialakulásához vezetnek. A kutyánál elég gyakori a fertõzéses struvit, vannak olyan fajták ahol baktériumtevékenység nélkül is kialakul ez a kõtípus (pl. törpe schnauzer).

2.) Oxalát-kövesség
A kulcs itt is az ásványi anyagokkal túltelített vizelet, itt a vizelet magas Ca koncentrációja illetve túlzott savassága lehet problémás. A vizelet “elsavanyodása” a vizeletben felszaporodó oxálsavnak tudható be. Ennek hátterében nagyon gyakran a vizelet indokolatlan savanyítása áll. Ne feledjük el, hogy a vizeletsavanyító készítmények használatának csak struvit- és kalcium-foszfát kövesség esetén van létjogosultsága!! A túlzott Ca-ürítés hátterében állhatnak endokrinológiai problémák (pl. mellekpajzsmirigy-túlmûködés), illetve túlzott savképzõdéssel járó állapotok, bár az esetek döntõ többségében nem lehet kideríteni mi van a háttérben.

3.) Cisztin-kövesség
Cisztinürítéssel társuló vélhetõen örökletes anyagforgalmi zavarok állnak a háttérben. A vizelet kémhatásának savas irányban való eltolódása kedvezõ a kialakulásához.

4.) Szilikátkövesség
Táplálási hibákra vezethetõ vissza, illõ kerülni a magas Mg és szilikáttartalmú tápokat (kukoricaõrlemény és szójahéj).

5.) Urátkövesség
Örökletes tényezõk is megfigyelhetõek, bizonyos fajták hajlama is bizonyítottnak tekinthetõ: dalmatákban elég gyakran elõforduló húgykõ. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a zavar nem minden dalmatában található meg, de köztük a leggyakoribb ez az örökletes zavar, urátkövesség viszont és más fajtákban is elõfordulhat. Az örökletes tényezõknél a húgysav anyagforgalmi zavara miatt alakul ki a húgykövesség. De ezen kívül anyagcserezavarok is lehetnek a háttérben. A húgysav elég rosszul oldódik vízben így könnyen megindul a kõképzõdés.

6.) Kalcium-foszfát kövek
Ritkák. A magas Ca-szint hátterében az oxalát kövességnél ismertetett anyagforgalmi problémák állhatnak, illetve táplálási problémák (eleség túlságosan magas Ca és P tartalma). Elsõsorban idõsebb kanokra jellemzõ probléma.


Milyen problémákat okozhatnak?

A húgykövességgel az alapvetõ probléma az, hogy a képzõdési helyén (vese-, húgyhólyag, elakadva a húgyvezetékben) mûködési zavart, illetve gyulladásos folyamatokat hoz létre. Amennyiben a vizelet elfolyását akadályozza pedig a hólyag felrepedését, húgyvérûség (szakszóval uraemia) kialakulását teszi lehetõvé, ahol szakszerû beavatkozás hiányában az állat néhány órán belül elpusztulhat a kialakult életveszélyes állapot miatt. Tehát amennyiben gyanús, hogy az állatunknak húgyúti problémái vannak AZONNAL állatorvos!!!! Az alábbi képen egy hatalmas húgykövet lehet látni, amely megrepesztette a húgyhólyagot és a kö a hasüregben szabadon mozgott. (Airport Animal Emergency Center)

A húgyhólyagkö, a mütéti eltávolitás után (Airport Animal Emergency Center).


Milyen tünetekben nyilvánul meg?

Amennyiben húgykövességrõl beszélünk, akkor húgyhólyaggyulladás tüneteit mutatja az állat. Gyakran megy vizelni, de egyáltalán nem vagy csak keveset sikerül. Az ürített vizelet tartalmazhat vért is. Az állat nyugtalan, kellemetlenül érzi magát (gondoljunk csak arra, mikor nekünk van ún. “hólyaghurutunk”), gyakran nyalogatja a péniszét. Macskát hallottam már húgykövesség miatti fájdalmában ordítani (kandúr, húgykövesség (struvit), a húgycsövet zárta el), senkinek nem kívánom azt a szenvedést.

A vesekövesség nem mindig okoz panaszt, de járhat együtt vesemedence-gyulladással és akkor ez ad jellegzetes tüneteket: bûzös vizelet, apatikus viselkedés, étvágytalanság, kötött mozgás.


Hogyan kezelik?

Mindenek elõtt természetesen diagnosztizálják a problémát. Általában óvatos tapintásos vizsgálattal és röntgen felvétel készül, ahol az állatorvosunk húgykövesség esetén kitágult, sokszor hatalmas és már-már a belsõ szerveket nyomó húgyhúlyag látható esetleg benne, vagy a húgycsõbe ékelõdve a kõvel/kövekkel. Mi otthon viszont ne tapogassuk, nyomogassuk a hasát, mert általában fájdalmas számára a túlfeszült hólyag és megkaphat bennünket az állat. Esetleg megpróbálhatják megkatéterezni a kutyát, de ez csak abban az esetben szokott sikerülni, ha nem tömi el teljesen a húgycsövet a kõ, ilyenkor speciális oldat befecskendezésével megpróbálkozhatnak a kõ oldásával (ha lehetséges, nem minden kõtípus oldható), a húgyhólyag átöblítésével. A nem oldható kövek mûtéttel távolíthatóak el. Az állatot általában tartósan diétáztatják, a kialakult gyulladás miatt antibiotikumos kezelést is alkalmaznak a legtöbb esetben.

Húgykö analyzis

Nagyon fontos a könél HÚGYKÕ ANALÍZIS: a kõ összetételének meghatározása és ez a kezelést (gyógyszer és diéta, illetve vizeletsavanyítás kérdésében is dönt) is nagyban meghatározza. Illetve minden húgykõ típus esetén érdemes elérni, hogy az állat többet igyon a megszokottnál. Ezt az eleség enyhe sózásával el lehet érni (kivéve szívbeteg állatok), itt tessék állatorvossal konzultálni, ugyanis itt a Na+ tartalomra figyelni kell!

Gyógykezelés és megelözés

Struvit esetén: Amennyiben lehetséges a húgyhólyagba olyan oldatot fecskendezni ami oldja akkor ott történik meg az oldás egyébként sebészi eltávolítás válik szükségess. Diétás táp és vizelet savanyítás, illetve antibiotikumos kezelés.

Oxalát kövesség esetén: A kövek oldása megkísérelhetõ a húgyhólyagban. A vizeletet enyhén lúgosító készítményeket kap az állat, diéta.

Cisztin kövesség esetén: A kövek oldása lehetséges a húgyhólyagban, ezért megkísérelhetõ. Ezen túlmenõen antibiotikum, diéta (fehérjeszegény), illetve a vizelet enyhe lúgosítása javasolt a terápia részéként.

Urátkövesség esetén: A húgykõ oldása megkísérelhetõ a húgyhólyagban. A diétája megegyezik az oxalátkövességével, antibiotikum.

Kalcium-foszfát kövesség: Nem oldható kövek, ezért sebészi úton távolíthatóak el. Antibiotikum terápia, diétája megegyezik a struvitéval.


Hogyan elõzhetõ meg?

Természetesen miután a kutyát állatorvos ellátta, a dolog nem áll meg ennyiben, nekünk is tenni kell azért, hogy az egészséges állapot fennmaradjon. Egyrészt a kõ típusának megfelelõ diétás tápot kell kapjon az állat, visszatérõ esetekben akár “életfogytig” is, már csak azért is mert van többféle táp. Van olyan amit inkább az adott probléma kezelésére használnak, míg mások enyhébb hatásúak, de a normális állapot fenntartásához elegendõek. Gyakorlatilag szinte minden állatorvosnál lehet kapni, valamelyik nagyobb gyártó gyógytápjából, van ahol akár több márkából is választhat az állattulajdonos, esetleg vényre állatpatikákban. A legjobb ilyenkor ezeket a gyári tápokat etetni.


Másrészt felmerül egy másik nagyon fontos kérdés a vizeletsavanytás: Valóban mindig szükséges?

Le kell szögeznünk, hogz a struvit és kalcium-foszfát kövek esetében a terápia részét képezi, ugyanis a lúgos irányba eltolódott vizelet pH-t újra savasabb irányba kell tolnunk, hogy megakadályozzuk a kiújulást, illetve fertõzéses eredetû struvit esetén kedvezõtlen feltételeket teremt a baktériumok számára így az azok elleni küzdelemben is részt vesz.

De vannak olyan kötípusok ahol a vizeletsavanyítás egyenesen káros: pl. oxalát-kövességnél, ugyanis ott a kõképzõdéshez a savanyú környezet elõnyt jelent. Tehát mindig csak kõanalízis után és állatorvosi javaslatra használjunk ilyen készítményt!!

Köszönetet szeretnénk mondani Csatlós Márianak (Állatbetegség honlap tulajdonosa) , hogy ezt az irást a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére bocsájtotta. A képeket Dr. Gál Sándor tette a cikkbe.

Kutya és macskatápok: Melyik a legjobb?

kedd, 2009 március 17

A gazdák mindig jót akarnak kedvenceiknek, ezért etetésükre is a legjobb tápot szeretnék kiválasztani. Azt eldönteni azonban, hogy melyik a legjobb, nem is olyan egyszeru.

A TV, a rádió, az újságok vég nélkül ontják a hirdetéseket, melyek igyekeznek meggyozni bennünket arról, hogy az adott cég tápja a legtökéletesebb, a legegészségesebb, és természetesen attól lesz az állat a legvidámabb, a legboldogabb, a legnagyobb, a legellenállóbb. De mi is az igazság?

Nehéz a döntés, foleg, ha az állat gazdája nem képzett dietetikus, nem táplálkozásszakérto, nem állatorvos, nem tanult évekig takarmányozástant.

Így a kutya és macska tulajdonosok általában nem szakmai szempontok alapján döntenek.

A legtöbbet hirdetett tápok neve ugrik be a vásárláskor, a szupermarketek polcain legnagyobb mennyiségben kipakolt tápokat veszik le, gyakran a legolcsóbb zsákok kelnek el leghamarabb. A gazdák érzelmeire hatni is kifizetodo, egy egy fajta képe a zsákon, jelentosen növeli egy táp népszeroségét az adott fajta tartóinak körében, sokszor a beltartalomtól függetlenül!

A gazdák egy része azonban -szerencsére- tanácsot kér az állatorvostól. Az állatorvosok pedig már inkább szakmai érvek alapján javasolnak tápot, mert különbséget tesznek a reklám és a szakmai érvek között, tudják mi a jelentosége az olcsóbb és drágább tápok beltartalmi értékei közötti eltéréseknek, és a reklámok érzelmeket manipuláló hatása sem befolyásolja szakmai véleményüket.

Milyen szempontok alapján érdemes tápot választani?
Melyek a lényeges szempontok?

Az állattartók számára sokszor az elso és egyik legfontosabb szempont az ár, ezenkívül fontos, hogy szeresse az állat a táp ízét, a gazda számára kellemes legyen a táp illata. A figyelmesebb gazdák estleg megnézik még a fehérjetartalmat, befolyásolja a döntésüket a csomagolás, a reklámok.

A különbözo tápok árának összehasonlításakor a leggyakoribb tévedés általában az, amikor a zsákok árát hasonlítják össze. Az egyik zsák 15kg tápot tartalmaz a másik többet vagy kevesebbet. Az is megtéveszto lehet, ha a táp kilogrammonkénti árát hasonlitják össze: hiszen ugyanannak a kutyának, macskának az egyik tápból többet a másikból kevesebbet kell megennie ahhoz, hogy napi tápanyag és energia igényét kielégítse.

Ezért mindig a napi etetési költségeket kell összehasonlitani! A drágább tápokból általában kevesebbet kell etetni, tehát a zsák tovább tart, mint az olcsóbbakból. Lehet, hogy egyszerre többet kell fizetni, de késobb kell újabb zsákot venni. A drágább tápokokat az állatok jobban hasznosítják mint a silányabb összetételu, olcsóbbakat.

Fontos megnézni a napi etetendo adag mennyiségét is. Foleg nagytestu kutyáknál kell figyelni arra, hogy a túlságosan telt gyomor estén nagyobbb a gyomor csavarodásának veszélye, ami végzetes lehet. A munka és verseny kutyáknál sem mindegy mekkora súlyú táppal terheljük meg a gyomrukat, verseny kutyáknál mekkora plussz súlyt visznek magukkal. A csomagoláson található etetési útmutatón a napi adagok ellenorizhetok és összehasonlíthatók.

Az ár vizsgálatánál azt is érdemes figyelembe venni, hogy a táp milyen alapanyagokból készült. A kutyák macskák ragadozó állatok, nem növényevok. Állati eredetu fehérjékre van szükségük!

Az állati eredetu fehérjeforrások (baromfi, bárány, hal, stb. ) pedig drágábbak, mint a növényi eredetuek, mint pld. szója, stb.

Az alapanyagok minosége is befolyásolja az árat: a jobb minoségu összetevok drágábbak. A tiszta, friss, csirkehús drágább, mint a húsipari melléktermékek, a toll, a csont, belsoségek.

A kutyáknak, macskáknak állati fehérje (hús) alapú tápra van szükségük, ezért a tápválasztásnál az összetevoket mindig érdemes megnézni. A csomagoláson az összetevok között elsoként feltüntetett alapanyagból van a legtöbb, tehát hús alapú a táp, ha az összetevok listájában elso helyen valamely állati eredetu összetevot tüntetnek fel pld. csirke, bárány, hal.

Megtéveszto lehet az összetétel is. Ez a csomagoláson azt mutatja, hogy az egyes tápanyagokból összesen milyen mennyiségeket tartalmaz a táp, de az alapanyagok forrásától függetlenül: tehát pld. megadja a fehérjetartalmat, de azt nem mutatja, hogy az állati vagy növényi eredetu fehérje.

A tulajdonosok általában jobban szeretik a konzerveket, mint a száraz tápokat, sokszor az állatok is szívesebben eszik ezeket.Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a száraz tápok összetétele stabilabb, kevésbé romlandóak, felbontás után is hosszabb ideig elállnak, az állatok pedig szoktatás után ugyanolyan szívesen eszik, mint a konzerveket.

Sok gada szerint fontos az állatok számára naponta változatos, mindig más táplálékot biztosítani. Valójában azonban, az állandóság fontosabb, hiszen ha naponta változtatjuk a tápot, azzal jobban terheljük az emésztorendszert.

Az állat gazdája számára fontos szempont az is, hogy a tápnak milyen az íze , szereti-e az állat, szívesen fogyasztja vagy sem. Nem lehet azonban az íz az elsodleges választási szempont.

A gyerekek is jobban szeretik a csokoládét mint a tejet, mégis a tej az egészségesebb számukra. Az állatok néhány napos szoktatás után megszokják az új ízt. Tudni kell, hogy -ugyanúgy mint a humán élelmiszereknél- a tápok íze különbözo ízjavító adalékokkal fokozható, így akár a gyengébb minoségu tápok is könnyen ízletessé tehetok pld. konyhasó vagy zsír hozzáadásával, de valóban szüksége van erre az állatnak?

A táp akkor jó, ha az állat mindenkori, aktuális, tápanaygigényét minél jobban kielégíti.

A tápanyagigényt pedig az állat nagysága (testmérete) kora , (életszakaszok) és életmódja (aktiv, vemhes, kövér,stb.) határozza meg.

Azonban minden méretre, minden életkorra, a különbözo életmódokra külön tápot készíteni nagyon drága, de mégis kell, hiszen más a tápanyagok iránti igénye egy növendék, egy aktiv felnott egy idosodo felnott vagy egy idos állatnak. Minden életkoron belül is más az ígénye egy kis , vagy közepes , vagy egy nagytestu kutyának , és természetesen a kutyák, macskák mindegyikének más és más az életmódja is: lehet elhízott vagy vemhes, munka kutya, stb.

Ennek a sokféle szempontnak a kielégítésére szolgáló tápsort nagyon kevés tápgyártó cég képes elkészíteni hiszen ennyiféle táp gyártása bonyolult, folyamatos kutatást igényel, s mindez nagyon drága.

Érdemes azt is nézni a táp kiválasztásánál, hogy -az tápanyag és energia igény kielégítése mellett -milyen egyébb újdonságokat , elonyöket nyújt. Ilyen lehet pld. ha a táp tartalmazza a mostanában oly sokat kutatott, a halolajban eloforduló egyik zsírsavat: a DHA-t, mely jótékonyan hat a gyerekek és kölyök kutyák intelligenciájára , tanulási képességeikre.

A fentiek alapján tehát tápválasztásnál a következo szempontokat érdemes figyelembe venni:

1 .) Napi etetési költséget hasonlitsuk össze
- NE a zsák árát, vagy a táp kilógrammonkénti árát!

2.) Napi adag : – a kisebb napi etetendo mennyiséget részesítsük elonyben
-a gyomorcsavar megelozése és
-a kisebb napi etetési költség érdekében!

3.) Összetvok : a csomagoláson
- az elso helyen állati eredetu (csirke, bárány, hal) fehérje alapanyag szereplejen!

4.) Életkor-testméret- életmód: melyik cég biztosít teljes tápsort
- külön tápot 4 életszakaszra : növendék -aktiv felnott- érett felnott-idos kutyák számára
-
a különbozo méretu : kis – közepes -nagytestu kutyák számára,
-a különbözo életmódú , elhízott, vemhes, aktív, lusta, kutyák macskák számára !

5.)  Csomagolás:

A rajta feltüntetett érdemi információkat, (összetevok, összetétel, napi adag, életkor, méret, életmód)

NE pedig az érzelmekre ható képeket pld. saját kutyánk fajtájának képét- keressük!!!!

Soha NE a reklámok, érzelmi hatások, mintacsomagok kóstoltatása alapján, hanem mindig kizárólag az állat érdekeinek figyelembevételével és reális költségszámítások alapján döntsünk!

Dr. Berkényi Tamás
Állatorvos
IAMS Europe

Kölyökkutyák táplálása

kedd, 2009 március 17

A kutyák olyan egyediek, mint az emberek. Kicsi, nagy, öreg, fiatal. Ettol függetlenül azonban abban megegyeznek, hogy mindegyiküknek teljes értéku megfelelo összetételu tápra van szüksége. Mégis az eltéro kor és méret, eltéro táplálékigényt támaszt. Ez legfontosabb a kölyökkörben. A kölykök energiaigénye közel kétszerese lehet a felnottekének, azonban eloállhat az az eset, hogy gyomorkapacitásuk nem engedi felvenni azt a mennyiségu tápot, amelyben a tápanyagmennyiség fedezi az igényüket, kivéve, ha a tápot kimondottan így állították elo.

Mikor tápot választasz, olyat válassz, amely magas emészthetoségu, tápanyagokban gazdag, 100% komplett prémium formula a növekedéshez. Ezek a kiváló minoségu formulák tartalmazzák azokat a vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjét, zsírt és szénhidrátot, melyek kutyád egészséges fejlodéséhez szükséges.

Prémium formula etetése során a következo eredmény látható:

1. rendkívüli izommunka
2. fényes tömött bunda
3. egészséges, bor, csontok és fogak
4. kismennyiségu kemény széklet
5. vidám, egészséges hangulat
6. játékosság
7. tiszta csillogó szemek

A kölyökkutyád az elso hónapban növekszik a leggyorsabban. Az immunrendszer fejlodik, a csontok növekednek, az izomzat erosödik. Ennek a növekedési intenzitásnak a tápanyagok pontosan meghatározott összetételére van szüksége. Hogy biztos lehess benne, hogy a kiskutyád igényeinek megfelelo táplálékot kap, mely megorzi egészségét és biztosítja jólétét, a következoket kell szem elott tartanod:

A kölykök táplálása

A kölyköket a választástól négy hónapos korukig az etetési táblázatnak megfeleloen 2-szer, 3-szor kell etetni, majd négy hónapos koruk után kétszer, szabályos idoközönként. Fontos, hogy a kutya elott mindig legyen friss víz.

Több energia-több fehérje

Kutatások kimutatták, hogy a kölyköknek kétszer annyi energiára van szükségük, mint felnott társaiknak. Ebben az idoszakban a fokozott mértéku növekedéshez szükséges energia fedezésére van szükség, melyet energiában és tápanyagban gazdag, teljes és kiegyensúlyozott étrend képes fedezni. A kiváló minoségu állati eredetu fehérje hozzájárul az új szövetek kialakulásához.

Eltéro méret-eltéro igények

Nem minden kölyöknek egyezik a tápanyagigénye.

Ha kistestu kölyökkutyád van…

…neki egy kilogrammra vetítve magasabb a metabolizációs rátája (gyorsabb az anyagcseréje), hamarabb éri el kifejlett kori testtömegét, mint a nagytestu fajták. Továbbá a kistestu fajták nagyobb arányú a fehérje, zsír, kalcium és foszfor igényük, melyet szervezetük a csontok növekedésére, valamint az izmok, és egyéb szövetek fejlodésére fordít. Tehát ha a kiskutyádnak olyan tápot adsz, mely kimondottan a kistestu fajták igényeihez mérten fejlesztettek ki, biztos lehetsz benne, hogy a növekedéséhez szükséges tápanyagok mennyiségét és minoségét biztosítod számára.

A kistestu kölyköknek van még egy jellegzetessége: kis száj, és kis gyomor. Fontos, hogy ezek a kölykök olyan tápot kapjanak, melyek kis granulátumokból állnak, hogy könnyebben meg tudják rágni. A koncentrált tápanyagtartalmú formula biztosítja, hogy ezek a kölykök teljes értéku és kiegyensúlyozott tápot kapjanak, még akkor is, ha úgy tunik, hogy kisméretu gyomruk csak kis mennyiségu táplálékot képesek befogadni.

Ha közepes testu kölyökkutyád van…

…akkor neki kissé magasabba az egy testtömeg kilogrammra vetített metabolizációs rátájuk, mint a nagytestueknek. Ezek a fajták kifejlett kori testtömegüket 12-18 hónapos korukban érik el, tehát hamarabb, mint a nagytestu fajták. A közepes testu kölyköknek szükségük van fehérjére, zsírra, kalciumra és foszforra, hogy fedezzék a csontok, izmok, és egyéb szövetek fejlodésének igényét. Ezekbol a tápanyagokból számukra többet kell biztosítani, mint a nagytestuek esetében, Tehát ha a kiskutyádnak olyan tápot adsz, mely kimondottan a közepes testu fajták igényeihez mérten fejlesztettek ki, biztos lehetsz benne, hogy a növekedéséhez és anyagcseréjéhez szükséges összetételu tápanyagot biztosítod számára.

Ne feledd: a kölyköknek kis gyomruk van. Fontos, hogy tápanyagban gazdag tápot kapjon, így kis mennyiség felvételekor is hozzájuthat a teljes értéku, megfeleloen összeállított esszenciális tápanyagokhoz.

Ha nagytestu kölyökkutyád van…

…akkor neki alacsonyabb a metabolizációs rátája, mint a kisebb testu fajtáké. Mivel növekedése nagyobb mértéku, kifejlett kori testtömegét a 18-24 hónapra éri el, késobb, mint a kisebb fajták, így számukra kisebb energiát kell biztosítani.

A nagytestu kölykök egy sor nagymértéku változáson megy keresztül. Tény, hogy a nagytestu fajták általában gyorsabban nonek, mint kistestu társaik, de a legjobb, ha ezeket a kölyköket olyan táppal etetjük, mely fedezi igényeiket, azonban nem engedi a túl gyors növekedést, mert ez abnormális csontfejlodéshez vezethet. A nagytestu kölykök igényeit a kisebb mennyiségu kalcium is fedezi. Azok a kölykök, melyek túl sok energiához és kalciumhoz jutnak túl gyorsan növekednek, mely csontfejlodési, vagy izületi problémákhoz vezethet. Az o esetükben a cél, egy visszafogott, egészséges növekedési arány. Ennek érdekében fontos, hogy olyan táplálást válasszunk, melyben precízen van összeállítva a zsír, a kalcium, a foszfor, és ez az összeállítás a nagytestu kölykök igényeinek felel meg.

A megfelelo táp kiválasztása kis- és közepes testu fajták számára:

Energia és fehérje mellette még számos fontos tápanyag és összetevore van szükség a kölykök vitalitásához:

1.) Vitaminokban gazdag halolaj, mely biztosítja a teljes köru egészséget
2.) Esszenciális vitaminok és ásványi anyagok, mely az immunrendszert támogatja, és megalapozza a kölykök egészségét a növekedésnek ebben a kritikus szakaszában
3.) Állati fehérjére alapozott proteinforrás, mely táplálja a növekedo izmokat, életfontosságú szerveket, a bort és a szorzetet
4.) A rostok segítik a kölykök érzékeny emésztoszervének egészséges muködését, így több tápanyag marad a kiskutya szervezetében.
5.) A kalcium és a foszfor ideális szintje hozzásegít hogy eros csontozatuk és fogazatuk fejlodhessen.

A megfelelo táp kiválasztása nagytestu fajták számára:

Hogy megfelelo összetételu tápanyagot biztosíts nagytestu kölyökkutyád számára, a következoket tartsd szem elott:

1.) Megfeleloen beállított kalcium és foszfor szint, mely segíti az egészséges csontnövekedést.
2.) Csökkentett kalória és zsírtartalom, mely fenntartja az ideális növekedési arányt
3.) Vitaminokban gazdag halolaj, mely biztosítja a teljes köru egészséget
4.) Esszenciális vitaminok és ásványi anyagok, mely az immunrendszert támogatja, és megalapozza a kölykök egészségét a növekedésnek ebben a kritikus szakaszában
5.) Állati fehérjére alapozott proteinforrás, mely táplálja a növekedo izmokat, életfontosságú szerveket, a bort és a szorzetet
6.) A rostok segítik a kölykök érzékeny emésztoszervének egészséges muködését, így több tápanyag marad a kiskutya szervezetében

Ezek a fent említett összetevok a táplálás fontos építokövei. Fontos hogy ezeket figyelembe vedd, mikor száraz, vagy esetleg konzerv tápot választasz a kölyökkutyának.

A tápanyag kiegészítés veszélye

Természetes, hogy ezekben a hónapokban kölyökkutyádnak a legmegfelelobb táplálékot szeretnéd nyújtani. Egyesek úgy gondolják, ez csak úgy valósítható meg, ha kutaájuk tápját kiegészítik, ez azonban különbözo egészségügyi problémához vezethet. Akár vitaminok, kalcium tabletta, konyhai ételmaradék, joghurt vagy hús etetésével felborítható az ásványi anyagok és tápanyagok egyensúlyban lévo kölcsönhatása, mely egyensúly igen fontos szerepet játszik. Egy ásványi anyag túlzott bevitele megakadályozhatja más ásványi anyagok felszívódását. Túlzott mennyiségu kalcium csontnövekedési zavarokhoz vezethet, foleg a nagytestu fajtákban. Egy kiváló minoségu kutyatáp pontosan a kutya életszakaszának, illetve méretének megfeleloen van kialakítva, biztosítja számára a teljes és optimális összetételu tápanyagot-kiegészítés nélkül.

Áttérés felnott tápra

A kistestu kölykök

9-12 hónapos korukra érik el kifejlett kori testtömegüket-gyorsabban, mint nagytestu társaik, melyek még 24 hónapos korukra sem fejlodnek ki teljes mértében. A felnott táp etetését már 10 hónapos korban el lehet kezdeni. A kutyád nem fogja elsore „díjazni” a változást, de ne csüggedj. Elosegítheted a folyamatot azzal, hogy fokozatosan térsz át a felnott tápra. Elso lépésben próbálj összekeverni 25%-nyi felnott tápot 75%-nyi kölyöktáppal, majd fokozatosan told el az arányt az elkövetkezo 3 napban, még 100%-os felnott táp etetését el nem érted nála.

A közepes testu kölykök 12 hónapos korukra érik el kifejlett kori testtömegüket. Ebben a korban már megkezdheted az átállást a felnott tápra azonos módon, ahogyan azt a kistestuek esetében ajánlottuk.

A nagytestu kölykök 18-24 hónapos korukra érik el kifejlett kori testtömegüket. Ebben a korban már megkezdheted az átállást a felnott tápra azonos módon, ahogyan azt a kistestuek és közepes testuek esetében ajánlottuk.

Dr. Berkényi, Tamás DVM
Veterinary Technical Manager
IAMS Europe
E-mail: berkenyi.t@pg.com


Eukanuba állatorvosi gyógytápok kutyáknak .

Nagy- illetve óriástestü kutyafajták táplálása

kedd, 2009 március 17

Felmérések szerint a nagy- illetve óriástestû kutyafajták képviselik a kutyapopulációk jelentõs – 26 % – hányadát.Ezek sokkal hajlamosabbak a különbözõ csontrendszeri problémákra, pld. gyakrabban jelentkezik náluk osteoarthritis, ami a nagytestû fajták állategészségügyi problémáinak jelentõs részét teszi ki. A táplálék jelentõsége – elsõsorban a kalcium és az energia tartalom – az elmúlt 30 évben egyre inkább az érdeklõdés középpontjába került. Ezért foglalkozunk is ismét a nagy- és óriástestû kutyák helyes táplálásával, különös tekintettel a növendékkori etetésre. A következõ cikk a növekedésben lévõ kutyák kalcium felszívódásáról szól, kihangsúlyozva a túlzott kalcium bevitel veszélyét, mely csontnövekedési rendellenességekhez vezethet.

Nagy- és óriástestü kutyák optimális táplálása (pdf)

Vemhes és szoptatós szukák táplálása

kedd, 2009 március 17

Táplálékigény változások

A vemhesség és a szoptatás nem csak a kutya szervezetében, hanem az életvitelében bekövetkezo változásokért is felelos. Éppen ezért különös figyelmet kell fordítanunk táplálékigényének megváltozására, a teljes reprodukciós idoszak alatt.

Tervezzünk a vemhesség kezdete elott

Ha tervezed szukád befedeztetését, fontos, hogy elotte helyesen becsüld fel kondícióját. A fizikai igények miatt, problémákat okozhat, ha a vemhesség és szoptatás kezdetének idején a szuka nincs ideális egészségi állapotban.

Ha a szuka ideális testsúlya alatt van, nehézségekbe ütközhet, hogy olyan mennyiségu táplálékot fogyasszon el, amely fedezi saját, és a magzatok igényeit is.

Olyan mértéku, teljes értéku és kiegyensúlyozott táplálás, mely a szuka ideális testsúlyát és kondícióját eredményezi, segíti a saját és az ivadékok egészséges állapotának fenntartását, a vemhesség és a szoptatás ideje alatt.

Vemhesség

A kutyák vemhességi ideje 9 hétig tart. A szukák súlya a hatodik hétig csak kismértékben, ezután egyre gyorsabb ütemben gyarapszik.

A vemhes szukák energiaigénye a tömeggyarapodás jeleiben tükrözodik. A vemhesség hatodik hetéig nem változik, de a fialásig a normál létfenntartási energiához képest 25-50%-al növekszik.

Szoptatás

A szukák súlya fialás után csökken, mégis a tápanyagigényük nagymértékben növekszik- ez a normál létfenntartási energia 2-3-szorosára nohet, az alomszámtól függoen- hogy szervezete fedezni tudja a kölykök táplálását és növekedését. Elegendo mennyiségu tej termeléséhez fokozott vízfelvételre van szükség.

Hogy biztosítsuk a szoptatós szuka számára a megfelelo és elegendo tápanyaghoz való hozzájutást, etessünk vele tápanyag dús kölyöktápot. Anélkül, hogy az egy étkezésre szánt tápmennyiséget növelnéd, a szukát naponta inkább többször etesd. Biztosíts számára lehetoséget, hogy annyit ehessen egy nap, amennyi neki jólesik.

Elválasztás

A születés után 5 héttel a legtöbb kölyök érdeklodést mutat az anyja tápja iránt. Végül a kölykök egyre több szilárd tápot kezdenek enni, és kevesebbet szopnak. Ezzel egy idoben a szuka is csökkenti az elfogyasztott táp mennyiségét. A legtöbb kölyök 8 hetes korára befejezi a szopást. Erre az idopontra az anyakutya energiaigénye is visszaesik a létfenntartó szintre, és ekkor már a vemhesség elotti normál tápot kell, hogy kapja.

Javasolt táp a vemhes szukáknak

A legjobb táp a vemhes szukák részére a kiváló minoségu, tápanyag dús, általános táp, amely minden életkorban és a növekedés idoszakában is alkalmazható. Habár a kölyöktápok általában ajánlhatóak vemhes, vagy szoptatós szukáknak is, az Iams® large-breed puppy formula nem felel meg ennek az alkalmazásnak az energia és ásványi anyag tartalma miatt.

Ajánlott kutyatápok vemhes és szoptatós szukáknak

Eukanuba állatorvosi gyógytápok kutyáknak .


Kutyatámadások háttere

kedd, 2009 március 17

Aligha lehetne szebben írni a kutyáról, mint ahogy azt már Platon , a nagy görög gondolkodó idoszámításunk elott több száz évvel tette. Így fogalmazott: “a kutya a természet kincsestára, a fáradtság menedéke, a huség példaképe, az éberség tükre, az értelem dísze, a modor jelképe” ….

Ezt a jellemzést a kutyatartók nagy része ma is elfogadja. Nem így azok, akiknek sikerült éppen „belelépni”, még inkább azok, akik a média által most már szinte naponta hírül adott kutyatámadások áldozatai. A kutyák okozta tragédiák utáni napokon az áldozatok, hozzátartozók testi és csendes lelki fájdalma fölött össze – összecsapnak a kutyaimádók és -utálók (úgy tunik, itt is „kettéoszlottunk”, középso kategória nincs), a sajtót elözönlik az érzelmi töltésu cikkek, rádióban, televízióban okosan nyilatkoznak különbözo szakértok, igazgatási szakemberek, állatvédok, sot törvényeket hozó képviselok is, aztán lassan elcsitulnak az indulatok. Egészen a következo tragédiáig!

Eb-tartási rendeletek eddig is voltak, állatvédelmi törvényünk is van, de ezek az emberre vonatkoznak, akik az ebtartás szabályait vagy betartják, vagy nem!

Igen ám, de nemcsak az agyonkínzott, kiéheztetett vagy a petárdáktól „világgá menekült” és falkákba tömörült kutyák „indokolt, magyarázható” támadásairól hallunk, hanem a kiegyensúlyozott körülmények között élo, szeretetet és minden mást megkapó kutyák családtagok, majdnem mindig gyerekek és idoskorúak elleni „indokolatlan, megmagyarázhatatlan” támadásainak is tanúi vagyunk.

Kérdés tehát, hogy a könyvtárnyi terjedelmu kynológiai (kutyákkal kapcsolatos összes tudomány) és etológiai (viselkedési) ismeretanyagot a mai kutyákra teljes egészében alkalmazhatjuk-e? Az utóbbit aligha, hiszen a kutyák magatartásának kutatása természetes körülmények között, szokásos életfeltételeik mellett történt. Hiába ismerjük az úgynevezett „normális” viselkedésformákat, az állatok különféle helyzetekre, ingerekre adott fajspecifikus válaszait, ezek a mai „ketreckutyákra” aligha érvényesek!

Véleményem szerint fajtától és bezártságtól függetlenül ide sorolhatók mindazok a közép- és nagytestu ebek, melyeket gazdáik a természettol „elneveltek” , melyektol gazdáik folyamatosan azt kívánják, hogy kutyájuk csak olyan dolgokat muveljen, ami az embernek hasznos, tekintet nélkül arra, hogy az állatnak vannak „saját szempontjai” is. Vegyünk csak egyetlen, de igen lényeges szempontot, a mozgást ! A kutya ose, a farkas akár napi 50 km-t is fut zsákmányát hajszolva. Talán van valami összefüggés aközött, hogy a napi 20 – 30 km-t is megtevo vadász- és pásztoreb, vagy egy jól megdolgoztatott rendorkutya vagy kotorékeb a statisztikai adatok szerint szinte sohasem fordul ok nélkül az ember ellen, míg a napot átalvó, inaktívvá tett, unatkozó, csupán napi 3-4-szeri 10-15 perces „egészségügyi” sétát tett társaik sokkal gyakrabban. Ezeknek a kutyáknak legalább napi 1 -1,5 órás intenzív mozgatásra lenne szükségük.

Persze a dolog ennél összetettebb. Az ember tenyésztoi tevékenységével oly módon és mélységben beleavatkozott a genetikába, hogy már-már „mesterséges” kutyát hozott létre (egyes fajták láttán felvetodik a kérdés: egyáltalán, ez még kutya?). Ezek felfokozott agresszivitása oktanilag is különbözik az osi ösztönökétol. Ehhez járulnak még a speciális nevelés, a rossz kiképzés, , ingerszegény környezet, elmaradt kommunikáció stb. miatti magatartászavarok, melyek lényege a szervezet-környezet egyensúlyának megbomlása. A magatartászavar azonban még nem agresszió, még nagyobb hiba, ha ezt kizárólag bizonyos fajtákhoz kapcsolják (pl. orzo-védo fajtákhoz). Egyébként is meg kell különböztetnünk egymástól az agressziót és a veszélyességet ! Az agresszió a faj sajátja, ez genetikailag „kódolt”, hiszen a kutya ose a farkas és a háziasítás során is szükség volt erre a tulajdonságra. Egy házorzo, vadász- vagy pásztorkutya hasznavehetetlen, amennyiben nem rendelkezik agresszióval. A kutya támadhat önvédelembol, ha valaki vagy valami átlépi territóriumának határát, támadhat, ha kölykeit védi stb. Ha úgy tetszik, itt az agresszió pozitív tulajdonság, azonban ez sohasem irányulhat indokolatlanul az ember ellen, mert akkor már veszélyességrol beszélünk, ahol az agresszivitás már legtöbbször alkalmazkodási nehézség vagy képtelenség következménye. Gyakori, hogy a négy fal között, elszigetelten élo kutya oly mértékben függ a gazdájától ( hiszen csak ot ismeri), hogy társaival és más emberekkel képtelen „normális” magatartásra, idegen környezetben félelembol harap. Ezért is fontos, hogy a napi séták, mozgások útvonala változatos legyen, hogy a kutyát minél több külso inger érje, ahol idegenek is jönnek – mennek, jármuvek közlekednek stb. A veszélyesség tehát egyrészt nem fajtafüggo, másrészt nem valamiféle statikus állapot, hanem a történések függvénye . Egyazon fajtán belül az idegi tevékenység szerint is különbözo típusok vannak: az ingerlékeny (kolerikus) típus gyorsan tájékozódik, bátor, könnyen tanítható, de gátlásait nehezen lehet alakítani a kiképzés során, vagyis a különbségeket nehezen tolerálja, könnyebben, hamarabb támad. A mozgékony (szangvinikus ) típus kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, a külso ingerek kiváltotta reflexei szilárdabbak, kiszámíthatóbbak, ezek nehezebben, csak indokolt esetekben támadnak. A nehézkes, enervált (flegmatikus ) típus reflexei lassabbak, ezek kiszámíthatóbb magatartásúak. A gyenge (melankólikus ) típus feltételes reflexei nehezen alakíthatók ki, vagyis nehezen tanítható, kiegyensúlyozatlan, ennélfogva megbízhatatlanabb is. Igen ám, de a kutya típusát sokszor még gazdája sem ismerheti! Egy oshonos fajta egyede is lehet veszélyes, ha alacsony az ingerküszöbe, s akár megszokott ingerek is kiválthatják támadását. Hogy mi lehet egy ilyen inger, azt a nem kevés „elméletgyártás” ellenére megmondani sohasem lehet (pl. az ember által nem is érzékelheto hang- vagy fényeffektus, korábbi rossz élmény „felidézése” stb.). Vannak etológusok, akik szerint a kutya nem tesz mást, mint átveszi az ember intoleranciáját, feszültségeit, labilitásait és bizonyos helyzetekben ennek megfeleloen cselekszik. A „madarat tolláról – embert barátjáról” helyett egyre érvényesebb lesz a mondás második fele: „embert kutyájáról” .

A szaporodó kutyatámadások ügyében szélesköru egyéni vagy inkább társadalmi védekezésre van szükség, melynek módozatait, eszközeit feltárni többek között az ismeretterjesztés feladata lenne. Hogy ne csak a szakemberek ismerjék például, melyek a veszélyes kutyamagatartás külso jelei, öröklodik-e a kutya magatartászavara, melyek azok a kedvezotlen környezeti feltételek, melyek között a kutyák folyamatosan fenyegetett helyzetben érzik magukat, s az állandó stressz mintegy védekezési agressziót vált ki belolük, mire számíthatunk, ha behatolunk egy kutya territóriumába (felségterületére), miért nem szabad elfutni a támadó kutya elol stb. stb. Már csak önvédelembol is meg kellene tehát egy kicsit „kutyául” tanulni a kutyát nem tartóknak is!

Az alábbi információs anyagot  Dr. Böo István bocsájtotta a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére.

feltöltés alatt..


Az állatok és az ember bélférgességrol

kedd, 2009 március 17

A bélférgességrol

Kutyáink és macskáink egyik leggyakoribb egészségügyi problémája a parazitás fertozöttség: legyen az bélférgesség, bolhásság, kullancsosság, vagy különféle vérben élosködo paraziták okozta bántalom. Ezek sok esetben csak kellemetlenséget okoznak az állatnak – embernek egyaránt, sokszor azonban emberre is veszélyt jelenthetnek. Ezeket az állatról emberre terjedo betegségeket nevezzük zoonózisnak, még pontosabban zooantroponózisnak. Kitérve ez utóbbiakra is, a továbbiakban ismertetném a kutyák és macskák fontosabb parazitás fertozöttségeit, illetve azok megelozésének módját.

A laposférgek törzse

A laposférgek közt a legjelentosebb kórokozók a galandférgek, melyek egyrészt saját maguk, másrészt lárváik által okozhatnak egészségügyi problémákat. A kórokozók kifejlett stádiuma igen hosszú, akár több méteres is lehet: lapos (petékkel teli) ízekbol áll, melyek leszakadva a külvilágra kerülve fertozik a köztigazdákat, bennük egy bélférgességtol eltéro, ún. lárvális cestodosist idézve elo. Ez annyit jelent, hogy a köztigazda élolényben (pl.: rágcsálók, bolhák, de akár az ember is!) fertozoképes lárva alakul ki, rendszerint a májban, tüdoben, izomzatban vagy hasüregben (féregfajtól függoen). Ezt a fertozo lárvákat tartalmazó állatot elfogyasztva fertozodik a végleges gazda (esetünkben a kutyák, macskák), és bennük már ismét az eloször említett bélféreg alakul ki. Bizonyos galandférgek lárvái (pl.: Echinococcus granulosus) tehát emberben is okozhatnak lárvális cestodosist, így zoonózisról beszélünk. Az ember azonban nem csak köztigazdája, hanem végleges gazdája is lehet bizonyos galandféreg fajoknak (ebben az esetben valóban bélférgességrol beszélhetünk), ezeket azonban nem a kutyáktól vagy macskáktól kapjuk el, hanem lárvákkal fertozött halak, húsok elfogyasztásával.

Háziállataink tehát köztigazdák elfogyasztásával fertododhetnek ezekkel a  férgekkel. Rendszerint enyhe tüneteket tapasztalhatunk: enyhe hasmenés, „szánkázás”. A védekezés  egyszeru: meg kell akadályozni, hogy az ebek és macskák köztigazdaként szóba jöheto állatokat, vagy húsokat fogyasszanak el. A húsokat hokezelni (fozni) kell, a bolhákat, tetveket távol tartani megfelelo szerekkel. A fertozöttség gyanúja esetén a féregtelenítés után 48 óráig a bélsár nagy tömegben tartalmazhat emberre is veszélyes petéket, így annak megsemmisítése (elásása) javasolt, valamint a fokozott higiénia (kézmosás) betartása.

A fonalférgek törzse

Kampósférgesség (Ancylostoma, Uncinaria fajok). Apró (1-3 cm hosszú), szürkés, kissé kapószeru véggel rendelkezo féreg. Állataink fertozodhetnek szájon át, a férgek által ürített petékbol kikelo lárvákkal, sérüléseken át, vagy akár kölyök korban tejjel. A fonalférgek jellegzetessége az úgynevezett hypobiosis, amikor a lárva a bélfalon át a szervezetbe kerül, és eltokolódik (például izmokban), „alvó” állapotba kerül. Ellés után ezek az alvó állapotú lárvák az anyaállatban a tejmirigyekbe vándorolnak, és tejen át fertozik a kölyköket. Emberben is gondot okozhat ez a féregfaj, mert az esetlegesen elfogyasztott, vagy borön át felszívódott fertozo lárva az úgynevezett „larva migrans cutanea” = vándorló lárva betegséget okozhatja. Ekkor a lárva a lágy szövetekben vándorol, rendszerint a bor alatt okozva csomó szeru elváltozásokat, míg a szervezet el nem határolja. Ekkor a lárva elpusztul, és további gondot nem okoz. Állatainkban a féreg vérfogyottságot, véres, nyálkás hasmenést okozhat, de gyakori a tünetmentes lefolyás is. Fontos a kölykök és az anyaállat féregellenes kezelése a kölykök 2 hetes korától, 2 hetente, minimum a 8. hétig, a folyamatos újrafertozodés veszélye miatt. Az utolsó féregtelenítés után bélsárvizsgálattal gyozodhetünk meg kezelésünk sikerességérol. A késobbiekben rendszeres féregtelenítés javasolt.

Orsóférgek (Toxocara, Toxascaris fajok) – 5-20 cm közti hosszúságú fonalféreg fajok. Fiatal korban a felvett lárvák a bélfalon átjutva a májba, onnan a tüdobe, légcsobe jutnak, majd visszakerülnek a bélcsatornába, és ivaréretté válva petéket ürítenek a külvilágra. Idosebb korban az elobb említett hypobiosis jelenségével találkozhatunk: a szervezetben eltokolódott lárvák nyugalomba kerülnek, majd a tejtermelés beindulásával az anyaállatból kijutva fertozik a kölyköket (legfeljebb 5 héten át). Nagyon gyakran méhen belül fertozodnek a kölykök. Nem specifikus gazdába jutva a féreg lárvája eltokolódik, ám az ilyen zsákmányállatok elfogyasztása (pl.: egerek) szintén lehetséges fertozési forrást jelentenek. Emberben a kampósférgességhez hasonlóan az orsóférgek lárvái is vándorló lárva betegséget okozhatnak. Ebben az esetben foként belso szervekbe juthat a lárva (larva migrans visceralis), vagy a szembe kerülhet (larva migrans ocularis). Foleg a 3-5 éves gyerekek a veszélyeztetettek, a nem megfelelo higiénia (kézmosás), valamint a föld elfogyasztására való hajlam miatt. Az ember orsóférge („bélgiliszta”) világszerte elterjedt élosködo, a fertozésben a kutyáknak, macskáknak nincs szerepe: az emberbol ürülo peték szájba jutásával fertoz. Szintén az ember saját, háziállatainktól független kórokozója a hegyesfarkú féreg (oxyuriosis). Állatainkban az orsóférgesség gyanúját rendszerint az alábbi tünetek vethetik fel: felfúvódott has, néha eloforduló hasmenés, hányás, fénytelen szorzet, lábgyengeség, esetleg idegrendszeri tünetek. Védekezni a fent leírt féregtelenítési program segítségével lehet fiatal korban, a késobbiekben pedig rendszeres féregtelenítés javasolt. Ellenálló petéi miatt fennáll az újrafertozodés veszélye.

Ostorférgesség (Trichuris vulpis): 3-8 cm hosszú, ostor szeru élolények, melyek foleg a vastagbélben élnek. Az emberre nem jelent veszélyt, kutyákban azonban véres hasmenést okozhat, valamint igen ellenálló petéje miatt a kertbol nehezen kiirtható, így fennáll az újrafertozodés veszélye. Gyakran más férgesség mellett találkozhatunk vele, valamint bakteriális fertozések is gyakoriak az ostorférgesség mellett (Campylobacter, Salmonella). Védekezés a már leírt módon történhet.

Giardia: egysejtu parazita, de itt említem meg, mert szintén bélben élosködo parazitáról van szó. Fiatal és legyengült immunrendszeru állatokat könnyebben betegít meg. Bizonytalan tüneteket, néha hasmenést okoz, emberre is fertozo, nehezen kimutatható kórokozó.

Összefoglalva tehát az alábbi elvek betartása fontos:

1.)    Húsok hokezelése, friss ivóvíz biztosítása.

2.)    A kutyák, macskák bélsarának lehetoség szerinti összegyujtése, ártalmatlanítása (kutyaürülék gyujto szemetesek, elásás)

3.)    Kennel esetén fertotlenítheto aljzat

4.)    Személyi higiénia (kézmosás, gyermekek felügyelete)

5.)    Játszóterek, gyermekek által látogatott helyek kerülése kutyasétáltatás céljából

6.)    Kölykök 2 és 12 hetes kor közti kéthetente történo féregtelenítése, az anyaállattal együtt.

7.)    Rendszeres (negyedévenkénti) féregtelenítés

8.)    Bélsárvizsgálat a 12. héten, majd fél év múlva, a továbbiakban pedig évente (lehetoleg féregtelenítési idopontok elott).

Börférgesség

hétfő, 2009 március 16

.
Csípte Önt már meg egy szúnyog?

A borférgesség kórokozója egy kb. 15 cm hosszúságot is eléro fonálféreg, amely hazánkban is megjelent.A felnott féreg apró, mikroszkóp alatt jól látható lárváit szúnyogok terjesztik vérszívás útján.A lárvák a vérárammal bárhova eljuthatnak, azonban elsosorban a borben (néha a tüdoben, szemben) telepednek meg és több hónapos fejlodés után kifejlett, felnott férgekké válnak.A felnott egyedek akár 3-4 évig is életképesek maradnak.A borférgek életük során egyre több lárvát juttatnak az állat vérébe, amelyek vagy további felnott férgekké fejlodnek, vagy szúnyogok közvetítésével más állatokba, vagy akár emberbe is eljuthatnak.

A betegség tehát állatról emberre szúnyogcsípés útján terjedhet.

A kifejlett férgek kedvenceinkben csomók, duzanatok formájában jelennek meg elsosorban, bár viszketo, ekcémás borgyuladás esetén is érdemes a betegségre gondolni.A borférgességet akár néhány csepp vérbol is diagnosztizálni lehet, néha csomók, daganatok mutéti eltávolítása után a felnott féreg a csomóban megtalálható.Ha kedvencünk borférgességre pozitív lett, elsodleges feladat a lárvák elpusztítása és csak ezt követheti a borférgek kimetszése.USA-ban szívférgesség kezelésére van egy injekciós készítmény(immiticide), de ez Magyarországon jelenleg nem kapható és borférgességre nem bizonyított, hogy muködne.

Jelenleg egyetlen lehetoségünk a lárvák elpusztítása (ha pozitív az állat) vagy a megelozés (ha negatív).

Gyógykezelésre és megelozésre is ugyanazok a termékek használhatók, ráadásul ezek a készítmények még egyéb élosködok ellen is hatékonyak lehetnek.

FONTOS TUDNI

Rendelonkben tesztelt állatok 16-17%-a pozitív! Ez rendkívül magas arány, és mivel az eredményt jelenleg egy csepp vérbol határozzuk meg, ezért elofordulhat, hogy ez az arány jóval magasabb.

KEZELÉS

mivel a borféreg elleni készítmények a lárvákat szinte azonnal elkezdik pusztítani, a lárvák a vérárammal sodródva kisebb erekbe jutnak, ahol trombózist okozhatnak.Ennek súlyos következményei lehetnek, praxisunkban a gyógyszer beadását követo 24 órában elofordult féloldali ödémásodás, vérhányás.Borféreg pozitív eseteket a kezelés megkezdése elott érdemes rövid hatású szteroiddal kezelni, valamint a vénás katétert behelyezni és 24 órás megfigyelésen tartani az állatot.A kezelést követo 2-3 hétig fontos kedvencünk nyugalmának biztosítása, pihentetése.

Ha Ön szeretné megelozni a bajt, akkor forduljon állatorvosához és kérje, hogy kedvencét tesztelje le borférgességre.

Ha állatorvosa Advocate, Stronghold cseppeket, vagy Milbemax tablettát javasol pl. férgességre, atkásságra,stb., akkor e termékek használata elott kérje a borférgesség tesztet.

Tapasztalataink szerint mindhárom termék nagyjából hasonlóan jól muködik.

És mi történik akor, ha Önt megcsípi egy szúnyog?

Természetesen nem minden szúnyog hordozza a borféreg lárvákat!Nem kell megijedni, viszont ha kezünkrol, arcunkról, stb. egy csomó nem múlik el és borgyógyászhoz megyünk, érdemes a borférgességrol is megkérdezni humán kollégánkat. (jelenleg van egy olyan borférgességre pozitív esetünk, ahol a gazda tüdejében is találtak csomókat, és a vizsgálatok során a humán kollégák a borférgeséget is a lehetséges diagnózisok közé vették fel)