Görcsrohammal járó betegségek kutyában

kedd, 2009 április 28

Mi az a görcs?

A görcs az egyik leggyakrabban tapasztalható idegrendszeri probléma a kutyákban. Nevezik rohamnak, vagy rángatózásnak is. Az alább felsorolt tünetek együtt, vagy különbözo kombinációkban jelentkezhetnek roham esetén:

1.) Tudatzavar, vagy eszméletvesztés
2.) Testszerte izomrángás
3.) a mentális állapot megváltozása, a környezeti ingerekre való reagálás hiánya, hallucinációk
4.) önkéntelen vizelet- vagy bélsárürítés, nyálzás
5.) viselkedésváltozás, pl. a tulajdonos fel nem ismerése, támadó magatartás, futkározás körbe-körbe céltalanul

Mi a görcsroham 3 szakasza?

1) „Pre-ictalis (görcs elotti) szakasz, vagy aura”: ilyenkor a kutya viselkedése megváltozik, elbújik, izgatottá válik, vagy keresi a gazdáját. Nyugtalan, ideges lehet, sivíthat, remeghet, és nyálzás jelentkezhet nála. Ez a szakasz néhány másodperctol néhány óráig is eltarthat.

2) „Ictalis (görcs) szakasz”: a tényleges roham, ami néhány másodperctol 5 percig tarthat. A test izmai eros összehúzódást mutatnak, a kutya oldalra dol, remeg és a végtagok paralitikusak. A fej hátracsavarodik. Vizeletürítés, bélsárürítés és nyálzás fordulhat elo igen gyakran. Ha öt perc alatt magától nem rendezodik a görcsroham, ún. „status epilepticus”, vagy „elhúzódó görcsroham” esete áll fenn.

3) „Post-ictalis” (görcs utáni) szakasz: ez alatt zavartság, tájékozódási zavar, nyálzás, nyugtalan járkálás és/vagy a látás átmeneti elvesztése jelentkezhet. Nincs direkt összefüggés a roham súlyossága és ennek a szakasznak a hossza között.

Veszélyben van-e a kutya görcsroham alatt?

A drámai tünetek ellenére a kutya nem érez fájdalmat, csupán zavarodottságot. A nyelvét sem tudja lenyelni. Ha görcs alatt a szájába nyúlunk, ezzel nem segítünk rajta, viszont könnyen megharaphat bennünket az állat. A legfontosabb, hogy megvédjük ot a leesésétol, vagy hogy kárt tegyen magában. A sérülés kockázata akkor a legkisebb, ha a földön fekszik. Ha a görcsroham tovább tart néhány percnél, a testhomérséklet emelkedni kezd. Ha másodlagos hipertermia jelentkezik a görcs következtében, ez egy sor másfajta problémára irányíthatja a figyelmet.

Milyen típusú görcsei vannak a kutyának és a macskának?

Bármilyen akarattól független mozgás- vagy viselkedésorma jelentkezése görcsre utalhat. A görcsrohamok különféle kategóriákba sorolhatók:

Generalizált (Grand Mal) görcsroham
Ez a társállatok leggyakoribb görcstípusa. Az egész test merev, vagy a merevség/izomösszahúzódás ciklusonként jelentkezik (ún. tónusos/klónusos állapot). Tudatvesztés, akaratlan vizelet- és bélsárürítés jelentkezhet.

Részleges (parciális) görcsroham
Ezek a fajta görcsrohamok az agy valamely specifikus területérol származnak, így a test valamelyik specifikus régióját érintik. A parciális rohamok aztán generalizálódhatnak, és az egész testet érinthetik.

Pszichomototos görcsök
Ez a típus zömmel viselkedésbeli eltérést jelent, ilyenkor az állat akaratlan ordíthat, körmozgást végezhet, stb. Az abnormális viselkedést azután generalizált görcsroham is követheti.

A görcsöket (ami neurológiai állapot) gyakran igen nehéz megkülönböztetni a fáradékonysággal járó egyéb kórképektol (pl. a szív-érrendszeri megbetegedésektol). Klasszikusan az igazi görcsrohamokat egy „aura” elozi meg, vagy egy olyan speciális „érzés”, ami kötheto a közelgo rohamhoz. Mivel az állatok nem beszélnek, általában mi nem észleljük kedvencünkön az aurával kapcsolatos bármilyen változást. A görcsöt minden esetben a post-ictalis szakasz követi, ami alatt az állat zavarodottságot mutat, esetleg elveszíti látását. Néhány perctol órákig is eltarthat ez az állapot.

***A GÖRCS UTÁN JELENTKEZO (POST-IKTÁLIS) TÁJÉKOZÓDÁSI ZAVAR BIZTOS JELE A GÖRCS MEGTÖRTÉNTÉNEK***

Mi válthat ki görcsrohamot?

Számtalan oka lehet a görcs kialakulásának. Az epilepszia a leggyakoribb kutyák esetében. Ezenkívül májbetegség, veseelégtelenség, mérgezés és agyi tumorok is eloidézhetik. A görcsök eloidézoi lehetnek agyon belüli (pl. trauma, daganat, fertozés) vagy kívüli (alacsony vércukorszint, keringo toxikus anyagcsere termékek, pajzsmirigy alulmuködés vagy mérgezés) történések. Az elso lépés az agyon kívüli okok kizárása, elsosorban vérvizsgálatok segítségével. Érdemes szemészeti vizsgálatot is végezni, hiszen a retina (ideghártya) mutathat elváltozást. Ha a tesztek negatívak, az állat életkora szerinti osztályozás következik:

Egy évesnél fiatalabb állatok
A görcsöket ilyenkor általában az agyat érinto fertozések okozzák. Az agy- és gerincveloi folyadék vizsgálata ez esetben nagyon fontos lehet.

1 és 5 év közötti állatok
Sokszor nem találunk kiváltó okot és a görcsrohamot epilepsziának tekintjük.Ha arohamok elég gyakran jelentkeznek, megkezdjük a gyógyszeres kezelést ezek elnyomására. A snauzerek, basset hound, skót juhászok és a cocker spánielek esetén 2-3x gyakrabban fordul elo epilepszia, mint a többi fajtában.

5 évnél idosebb állatok
Ebben a csoportban a koponyán belüli növekvo, és az agyra nyomást gyakoroló daganat áll a rohamok hátterében (pl. meningeoma). A legtöbb ilyen daganat, ha idoben észlelésre kerül, operálható. CT vagy MR vizsgálat szükséges a diagnosztizáláshoz. Ha az operáció nem kivitelezheto, alternatívát jelenthet a kortikoszteroidokkal való kezelés az agyban kialakuló duzzanat visszaszorítására. Továbbá itt is szükség van a rohamok elleni gyógyszeres terápiára.

Epilepszia

Gyakorlatilag ezen a néven illetjük azokat a görcsrohamokat, amelyek kiváltó okát nem sikerült megtalálni. Önmagában sem számít nagyon ritka kórképnek. Kutyában viszonylag gyakran születik ez a diagnózis, macskák esetében viszont kimondásához általában az agy-gerincveloi folyadék analízisére és az agy képalkotó eljárással való vizsgálatára van szükség.

Reaktív rohamok

Azok a görcsrohamok sorolhatók ide, amelyek anyagcsere problémákkal vagy mérgezéssel állnak összefüggésben. Ekkor az agy maga normál állapotú.

Másodlagos rohamok

Azonosítható agyi abnormalitásból származó kórképek tartoznak ebbe a csoportba.

Elsodleges rohamok

Azokat a görcsrohamokat tekintjük elsodlegesnek, amelyek egyik fent említett csoportba sem férnek bele (vagyis nem sikerült megtalálni a kiváltó okot).

A görcsrohamok elnyomásának gyógyszeres lehetosége: A fenobarbitál

A görcsrohamok kezelésének alapveto célja a rohamok számának leredukálása. Az egyik legjobb választás a fenobarbitál.

Mikor kell elkezdeni a kezelést?

1.)Ha a rohamok sorozatban jelentkeznek, vagyis egyik követi a másikat.
2.) Ha izoláltan jelentkezik a roham, de legalább havonta egyszer, vagy surubben

2.)Speciális esetekben, például, amikor nem ismert a görcsrohamok gyakorisága

3.)A német juhász, golden retriever, ír szetter és bernáthegyi fajták közismerten nehezen kezelhetok epilepsziára. Az a legjobb, ha ilyenkor nem várunk a gyakori rohamok jelentkezésére, mert ezzel még nehezebb lesz kontrollálni a görcskészséget.

Mit kell tudnunk a fenobarbitálról?

Ez a hatóanyag egy hosszú hatású barbiturát, ami képes az agyból kiinduló görcsrohamok intenzitását mérsékelni. Nem drága gyógyszer. Hasznos a rendszeres fenobarbitál-vérszint ellenorzés a megfelelo dózis kiválasztásához.

Az epilepsziás kutyák 20-30%-a csak fenorbarbitállal önállóan nem kontrollálható. Ha egy kutya a fenobarbitál kezelés ellenére görcsrohamot mutat, elsoként vérszint ellenorzés szükséges, és mielott más gyógyszerhez nyúlunk, ki kell mutatni, hogy a maximális terápiás dózis hatástalan. (Sok kutya csak azért mutat görcsrohamot, mert kevesebb gyógyszert kap, mint a megengedett legmagasabb dózis). Ha viszont nem használ, vagy a mellékhatások felerosödnek, kálium bromid kiegészítés (ld. alább) válik szükségessé, alacsonyabb fenobarbitál dózis mellett.

A fenobarbitál monitorozásának egy másik fontos része a toxicitásával függ össze. A gyógyszer ugyanis májkárosító lehet, emiatt a májfunkciók idoszakos ellenorzése feltétlenül indokolt (ajánlás: évente 2x).

A fenobarbitál leggyakoribb mellékhatásai

Szedáció – az állat bódultságot mutathat. A hatás átmeneti, addig tart, amíg az állat anyagcseréje rendezodik (általában ez nem hosszabb néhány napnál). Ha agydaganata van az állatnak, hosszabb ideju szedáció várható.

Túlzott szomjúságérzet és étvágy – Ez a nemkívánatos hatás sajnos permanensen jelentkezik. Ha kifejezetté válik, le kell csökkenteni a fenobarbitál adagját és kiegészíto terápia szükséges. Macskáknál általában ez a hatás nem jelentkezik.

Mi a teendo, ha a fenobarbitál nem muködik, vagy mellékhatások lépnek fel?

Ilyen esetekben a kálium bromid a legjobb választás. Ilyenkor a fenobarbitál dózisát általában lecsökkentjük, és a kálium bromidot magas dózisban kezdjük adni egy-két nappal a késobbi fenntartónak szánt dózis elott. A bromidok nagyon lassan érik el a terápiás vérszintet 8akár hónapok alatt), emiatt általában nem önmagában adjuk, hanem fenobarbitállal kombináltan. Mikor mindkét szert együtt adjuk, a mellékhatások összeadódhatnak.

Az epilepsziás kutyák 25-30%-ában a megfelelo fenobarbitál és/vagy bromid vérszint ellenére sem kontrollálható a görcsroham. Az emberi görcsellenes szerek hosszú listája ismert ugyan, de kutyáknál nem mind alkalmas (pl. számos tablettát kellene napjában többször adni), vagy elérhetetlenül drága. Néhány gyógyszer, ami adható a fenobarbitál és/vagy kálium-bromid kezelés kiegészítéseként:

Clorazepam (Clonazepam, Rivotril®, Clonapam)
Ez a hatóanyag a diazepámmal rokon (a korábbi Valium® hatóanyaga is ez volt, ami ismert görcselleni szer), görcsrohammal járó vészhelyzetben is kiváló. A probléma a hatóidejével van: változatos, egyénfüggo és csak tapasztalati dózisok léteznek. Ezen kívül gyakran alakul ki hozzászokás ehhez a gyógyszerhez, emiatt folyamatosan növelni kell az adagot. Ha viszont hirtelen abbahagyjuk az adását, megvonásos görcsrohamok jelentkezhetnek.

Felbamate (Taloxa®)
Ez a gyógyszer kevés mellékhatással bír, azonban napi háromszor adandó és kölyökkutyákban nem hat valami jól. Nagy kutyán alkalmazva a havi adag nagy kiadással jár. Nincs azonban szedáló hatása, emiatt szívesen alkalmazzuk olyan agyvelobetegségek terápiájára, amelyek eleve álmossággal, fáradékonysággal, tompultsággal járnak

Gabapentin (Gabagamma, Gabator, Gordius, Neurontin®)
Ezt a gyógyszert naponta 3-4x kell adni, és hasonlóan drága, mint a felbamat. Elonye viszont, hogy gyakorlatilag nincs mellékhatása, és a megfelelo vérszintet már egy héten belül eléri. Egyesen nagy jövot jósolnak ennek a hatóanyagnak, mások kevésbé.

Levetiracetam (Keppra®)
Ez a hatóanyag a különösen semmi másra nem reagáló, ún. refrakter epilepsziák esetében nagyon népszeru. Megbízható és alig van mellékhatása. Hátránya viszont a magas ára és a napi háromszori adagolási szükséglet. A dózisok részben tapasztalatiak.

Görcsrohamok otthon (Mi számít vészhelyzetnek?)

Szerencsés helyzet, ha a gyógykezelés megkezdése után az állat egyáltalán nem mutat görcsrohamot. Alkalomadtán elofordulhatnak görcsök a kezelés ellenére is, ezek azonban általában nem adnak okot aggodalomra. Fontos, hogy a görcsölo állat veszélyes is lehet a tulajdonosára. A nem akaratlagos állkapocs csattogtatás közben a kutya könnyen haraphat, és a post-ictalis szakaszban (a görcs után) az állat zavarodott lehet, nem ismeri fel a gazdáját, ilyenkor szintén óvatosnak kell lennünk vele szemben. Vannak azonban tényleges vészhelyzetek:

1.) Megállás nélküli görcsroham, több, mint 5 percen keresztül (”status epilepticus”)
2.) Háromnál több görcsroham 24-óra alatt

Ha rendkívül heves, vagy a két vészhelyzet valamelyikére jellemzo görcsroham jelentkezik, speciális elsosegély szükséges: ilyen diazepam tartalmú rektális (végbélen át adandó) oldat adása. Ez a legkönynebb gyógyszerbeadási mód és a legveszélytelenebb is. Sikerrel alkalmazzák évek óda epilepsziás gyermekeken is, gyakorlatilag ezt a technikát adaptáltuk az állatorvoslásba.

Leállhatunk-e a gyógyszerezéssel?

Legalább egy éves görcsmentes idoszakra van szükség, hogy felvetodjön a gyógyszer elhagyás gondolata. Azoknál a fajtáknál, amelyeknél a görcskontroll eleve nehézségekbe ütközik (ld. fenn), a legjobb sohasem abbahagyni a kezelést. Fontos, hogy a fenobarbitált nem lehet hirtelen abbahagyni. Minden a gyógyszerekkel kapcsolatos változtatást meg kell beszélni állatorvosunkkal.

Görcsroham jelentkezése után mi a teendo, keressük-e az okát, miért történt?

Minden görcsroham esetén kórtörténet felállítására van szükség: pl. ki volt-e téve az állat mérgezés lehetoségének, hozzájuthatott-e hallucinogén anyaghoz, érhette-e trauma, sérülés a fejét. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, vér- és vizelet analízis és egy EKG vizsgálat. Ezekkel a tesztekkel kizárjuk az esetleges máj-, vese-, szívproblémát, az elektrolit-egyensúly zavarát vagy a vércukorszint rendellenességét. Külföldön járt kutyák esetében a szívférgesség kizárása is szóba jön.

Ha mindezek kizárhatók, további kiegészíto vizsgálatok következhetnek, függoen a rohamok súlyosságától és gyakoriságától (az alkalmi rohamok kevésbé számítanak veszélyesnek, mint a súlyos és gyakran jelentkezo nagy rohamok). Ilyenkor az agy-gerincveloi folyadék analízisét végezzük el. Ha van rá lehetoség, CT és MR vizsgálatok jöhetnek még szóba.

Mit tehetünk, hogy megelozzük a görcsrohamokat?

A kezelést tehát általában csak akkor kezdjük el, ha havonta többször, vagy sorozatban, illetve nagy rohamok jelentkeznek. Innentol fogva görcselleni készítményt adunk egy életen át. Törvényszeru, hogy ha a görcsellenes terápiát hirtelen abbahagyjuk, megno a kockázata annak, hogy még súlyosabb és még veszélyesebb rohamok alakuljanak ki. Az állatorvos feladat, hogy mérlegelje a dózisokat és kezelési sémát készítsen.

Görcsrohamok macskákban

szerda, 2009 április 22

Görcsrohamokkal illetve epilepsziás tünetekkel, jóval ritkábban találkozunk macskákban, mint kutyákban. Az agy elülso részének megbetegedései kapcsán, az egyik leggyakoribb tünetegyüttes.

Néhány fontos kifejezés

Roham (ictus, görcsölés): egy akaratlan zavar az agy normális muködésében, mely leggyakrabban kontrollálhatatlan izom összehúzódásokban nyilvánul meg. A rohamok jelentkezhetnek akár az egész élet során egyszer, néhányszor, vagy akár többször egymást követoen, egy hosszabb rohammentes idoszak után (hetek, hónapok).

Epilepszia: visszatéro, ismétlodo görcsrohamokkal járó megbetegedés.

Preictus (a rohamot közvetlenül megelozo állapot): általában magatartásbeli rendellenességekkel találkozunk, bár ezek sokszor olyan enyhék, hogy elkerülik a figyelmet. A tünetek lehetnek: nyugtalanság, félelmi reakciók, nyálzás, merev tekintet, ugatás, vonítás. Ez a stádium pecekre, esetleg órákra terjedhet.

Postictus (közvetlenül a roham utáni állapot): az az idoszak, amíg a cica visszatér a normális állapotába egy rohamot követoen. 24-48 óráig is eltarthat. Változatos tünetekkel találkozhatunk: fáradékonyság, aluszékonyság, izgatottság, járkálás, fokozott étvágy, és vízivás.

Generalizált roham (grand mal roham- az egész testre kiterjedo nagyroham): rángatózás, merev végtagok, úszó- kúszó mozgások, a bélsár és vizeletürítés kontrolljának elvesztése. A fej gyakran hátrafeszített a gerincoszlop fölé.

Status epileptikus: folyamatos rohamok, melyek 5-10 percnél tovább tartanak. Ebben az állapotban a macskák azonnali beavatkozást igényelnek.

Parciális rohamok: nagyon ritkák macskán. Az izom összehúzódások csak egy adott izomcsoportra terjednek ki, vagy viselkedésbeli változásokat okoz (pl. a farok kergetése, képzeletbeli tárgyak harapdálása, agresszió).

Absence roham (petit mal-kis roham): kisfokú görcsös aktivitás: nagyon ritkán jelentkezik macskán.

A rohamok leggyakrabban akkor jelentkeznek, mikor az agy aktivitása megváltozik, mint például alváskor, etetéskor, vagy izgalmi állapotban. Az érintett macskák a rohamok között teljesen normálisak lehetnek. Nagyon sok különbözo betegség okozhat rohamokat, így fontos lenne a kiváltó okot megtalálnunk (a roham maga csak egy tünet). Ha sikerül a kiváltó okot kezelni, nagyobb az esély, hogy a rohamokat kontrollálni tudjuk. Macskákban a valódi epilepszia (idiopathikus, nem található háttérok), szemben a kutyával, ritka.

Hogy tudom segíteni az állatorvosom, az epilepszia diagnózisában?

Próbáljuk meg, minél alaposabban megfigyelni a macskát a roham ideje alatt. Ez értékes információkkal szolgálhat a betegség típusához, ami a problémát okozza.

1.) Milyen idos korban kezdodtek a rohamok, és rosszabbodtak-e ez ido alatt?
2.)
Visszatéroek a rohamok, vagy teljesen váratlanul jelentkeznek?
3.) A rohamok gyakorisága
4.) Köthetoek a rohamok valamilyen eseményhez: alvás, etetés, izgatottság stb.
5.) Bármilyen más tünet, ami betegségre utalhat: csökkent étvágy, fáradékonyság, fokozott vízivás stb.
6.) A cica életkörülményei is fontosak lehetnek
7.) Gyógyszerek: különösen a legutóbbi féregtelenítés, ill. bolha ellenes kezelés
8.) Étrend
9.) Mérgekhez való hozzáférés

Rohamokat okozhatnak direkt az agyat érinto (idegrendszeri) betegségek, illetve nem az agyat érinto (nem idegrendszeri) betegségek, mint például máj, ill. vesebetegségek. Sok betegség, ami korábban nem volt kezelheto, ma már az, bár szakellátást, specialistát igényel.

Hogyan lehet eljutni a roham okának felismeréséhez?

Számos vizsgálat szükséges, míg eljutunk a végso diagnózishoz. Eloször is szükség van egy teljes vérvizsgálatra, a nem idegrendszeri eredetu rohamok kizárására. Ezt követheti teljes altatásban egy koponyaröntgen, és a agyfolyadékból való mintavétel. Az agyvelot részletesen azonban csak MRI (mágneses rezonancia vizsgálat) és CT (computertomográfia) segítségével képezhetjük le. Ez utóbbi vizsgálatok Magyarországon két helyen, Budapesten, és Kaposváron érhetok el.

Milyen kezelések lehetségesek?

Nagyon fontos, hogy ha egy cicának rendszeresen van rohama (több mint egy, 6-8 hetente), kezelést kapjon, még ha a kiváltó ok nem is ismert, hiszen minden egyes roham további agykárosodást okozhat, mely megnöveli az esélyét, egyre súlyosabb és gyakoribb rohamok- és komplikációk kialakulásának. Olyan esetekben, mikor a görcsök oktana nem ismert, vagy nem kezelheto, magukat a rohamokat, direkt szükséges kezelni. Sokféle kezelés lehetséges. Hogy melyiket választjuk, mindig egyedi mérlegelés kérdése. Sokszor változtatni szükséges a gyógyszer adagján, típusán, adásának gyakoriságán, mire megtaláljuk az adott cicának a legmegfelelobbet. Ez sokszor nehéz, frusztráló idoszak, de a cica hosszú távú jóléte miatt nagyon fontos türelemmel lennünk. Sokszor a kezeléssel sem lehet teljes rohammentességet elérni. Ilyenkor a cél a rohamok számának és idotartamának csökkentése, hogy macskája többé- kevésbé normális életet élhessen.

A kezelés aranyszabályai

MINDIG kövessük a használati utasítást. Mind az adagolás, mind a gyógyszer beadásának ideje fontos a megfelelo vérszint fenntartásához.

SOHA ne fogyjon el a gyógyszerünk, mert a terápia hirtelen megszakítása komoly rohamokat indukálhat.

TUDASSA mindig állatorvosával, ha fogy a gyógyszerkészlet, hogy idoben felírhassa azt. Ez különösen akkor fontos, ha a gyógyszert speciálisan a macskádnak rendelték.

TARTSA a gyógyszereket biztonságosan, gyermekektol elzártan, mert eroses nyugtató hatásúak lehetnek.

VIGYÁZZON bármilyen más gyógyszerrel, még a gyógynövény készítményekkel is, melyeket esetleg a macskának adna. Minden esetben egyeztessen állatorvosával.

Melyek lehetnek a kezelés mellékhatásai?

Enyhe mellékhatások gyakoriak, különösen a terápia kezdeténél, vagy ha változtatunk az adagoláson. A leggyakoribb mellékhatás a nyugtató hatás, de egyéb tünetek is elofordulhatnak, melyek általában hamar elmúlnak, ahogy a cica hozzászokik a gyógyszerhez. Ha a mellékhatások fennmaradnak, vagy súlyosnak tunnek, mindig közölje állatorvosával.

SOHA NE VÁLTOZTASSON A GYÓGYSZER ADAGJÁN VAGY A BEADÁS GYAKORISÁGÁN MIELOTT MEGBESZÉLTE VOLNA ÁLLATORVOSÁVAL!

Miért lehet hatástalan a kezelés?

Elofordulhat, hogy úgy tunik a kezelés hatástalan. A legtöbb esetben ez azért van, mert a dózis, vagy a beadás ideje nem pontos. Kérjük, ellenorizze, hogy pontosan követi-e a gyógyszer tájékoztatóját. Néhány esetben vérvétel is szükséges, hogy a gyógyszer vérszintjét ellenorizzük, megfelelo-e.

Egyéb okok, melyek a kezelés sikertelenségéhez vezethetnek:

1.) Különleges körülmények, mint például a stressz. Ilyenkor sokszor megnövelt gyógyszeradagok szükségesek.
2.) Az alapbetegség súlyosbodása.
3.) Néhány eset nem kezelheto gyógyszeresen.

A rohamok általában egy meglehetosen súlyos betegség tünetei. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmit sem lehet macskájával tenni. Korrekt, megfelelo kezeléssel, cicája életminosége nagymértékben javítható.

Pyometra (gennyes méhgyulladás) képek

vasárnap, 2009 április 12



.

.

.
.

.

.
.

.

.


.

Hasnyálmirigy és hashálmirigy gyulladás képek

vasárnap, 2009 április 12

Gennyes méhgyulladás (pyometra) kutyákban

szombat, 2009 április 11

.
Mi az a pyometra?
.

Pyometrának a méh gennyes gyulladását nevezzük. Ez egy súlyos és életet veszélyezteto állapot, amely gyors és drasztikus ellátást igényel. Az alábbiakban elöször egy szuka kutya normális ivarszerveit mutatjuk be.
.

Az alábbi képen viszont már egy gennyes váladékkal töltött méh látható, ezt a megbetegedést hivjuk pyometrának.
.


.
A méh gennyes gyulladását sokszor a noi nemi szervekben lejátszódó hormonális változások idézik elo. Ivarzás („tüzelés”) alatt a spermiumok biztonságos áthaladása érdekében a kutya szervezete a fehérvérsejteket kivonja a méhbol. Ez a méh védekezo rendszerének meggyengülését eredményezi, ami fertozéshez vezethet. Emellett a „tüzelés” végeztével a vérben 8-10 hétig emelkedett marad a progeszteron hormon szintje, és a vemhességre készülve megvastagodik a méhet bélelo nyálkahártya. Ha többszöri ciklus („tüzelés”) során sem termékenyül az állat, a nyálkahártya tovább vastagodik és benne apró cysták alakulnak ki. A megvastagodott nyálkahártya váladékot termel, amely ideális környezet a baktériumok növekedéséhez. A magas progeszteron szint emellett gátolja a méhizomzat összehúzódását is.
.

Vannak más állapotok, amelyek ilyen változásokat eredményeznek a méhben?
.

Igen. Ugyanilyen változást eredményezhetnek a progeszteron származékot tartalmazó gyógyszerek is. Emellett az ösztrogén felerosíti a progeszteron méhre gyakorolt hatásait. Bizonyos esetekben a nemi szervek kezelésére olyan gyógyszereket használunk, amelyek mindkét hormont tartalmazzák.
.

Hogyan jutnak be a baktériumok a méhbe?
.

A méhet a méhnyak zárja el a külvilágtól. Az ösztrusz kivételével a méhnyak szorosan zárva van. Amikor ivarzás során kinyílik, a normál hüvelyflórát alkotó baktériumok könnyen bejuthatnak a méh üregébe. Ha a méh egészséges, a bejutott baktériumok gyorsan elpusztulnak, ellenben, ha a méh fala megvastagodott és cystákat tartalmaz, a körülmények nagyon kedvezoekké válnak a baktériumok szaporodásához. Emellett, mivel ilyenkor a méhizomzat nem tud összehúzódni, a bejutó baktériumokat nem tudja a méh eltávolítani magából.
.

Mikor fordul elo a pyometra?
.

A gennyes méhgyulladás fiatal és középkorú kutyákban is kialakulhat, de leggyakrabban idos állatokban fordul elo. Az évek során a többszöri vemhesség nélküli tüzelést követoen a méhben elindulhatnak a gennyes méhgyulladás kialakulását elosegíto változások. A pyometra kialakulásának jellemzo ideje a tüzelés végét követo 2-8 hét.
.

Mik a pyometra klinikai tünetei?
.

A tünetek leginkább attól függenek, hogy a méhnyak nyitott vagy zárt. Ha nyitva marad, a méhbol gennyes váladék ürülhet a hüvelyen keresztül a külvilágra. Ilyenkor a farok alatti részen az állat szorén, borén, vagy a fekhelyén könnyen észreveheto nedves, gennyes foltok jelennek meg. Emellett jelentkezhet láz, bágyadtság, étvágytalanság is.

Ha a méhnyak zárt, a képzodo genny nem tud kijutni a külvilágra. A méh üregében összegyulik és a has kiteltségét okozhatja. A baktériumok által termelt toxinok a méhnyálkahártyán keresztül felszívódva az állat keringésébe jutnak. Ezeknél az állatoknál a betegség jelei gyakran nagyon gyorsan jelentkeznek, étvágytalanok, visszahúzódóak és bágyadtak lehetnek, emellett elofordulhat hányás, hasmenés is. A baktériumok által termelt toxinok károsítják a vesék vizeletkoncentráló képességét. Ilyenkor a kutya több vizeletet ürít, illetve fokozódik a vízfelvétel is. Ez a folyamat nyitott és zárt méhnyaknál egyaránt kialakulhat.
.

Hogyan lehet diagnosztizálni?
.

A betegség elején a kutyáknál a kismértéku hüvelyfolyás mellett gyakran nem találunk más tünetet. A legtöbb esetben azonban a beteg állatokkal már csak elorehaladott esetben találkozunk a rendeloben. Egy sokat ivó, nem ivartalanított állatnál minden esetben gondolni kell a gennyes méhgyulladásra, különösen, ha hüvelyfolyást és tapintással fájdalmas hasat is tapasztalunk.

Gennyes méhgyulladás esetén jelentosen megno a fehérvérsejtek száma és gyakran megemelkedik a globulinok (az immunrendszer által termelt fehérjék) mennyisége is. A toxinok vesékre gyakorolt hatása miatt a vizelet surusége alacsonnyá válik. Hasonló eltérések a szervezetben máshol kialakult bakteriális fertozés miatt is megjelenhetnek a laboreredményekben. Ha a méhnyak zárt, röntgenfelvételen gyakran kirajzolódik a gennyel kitelt méh. Ha a méhnyak nyitott marad, olyan kismértéku lehet a méhben összegyult váladék, hogy a röntgen felvétel nem vezet egyértelmu diagnózishoz.
.

.
Ultrahangos vizsgálat szintén segíthet a megnagyobbodott méh vizsgálatában és egy egészséges vemhességtol való elkülönítésében.
.

.
Hogyan kezelheto?
.

Gennyes méhgyulladás esetében az ajánlott kezelés a méh és a petefészkek sebészi eltávolítása, amely beavatkozást ovariohysterectomiának neveznek. Idejében felismert pyometra esetén a mutétet követoen a kutyák gyorsan felépülnek. Ilyenkor a mutét alig különbözik a megszokott ivartalanítási mutéttol. Az alábbiakban egy pyometrás kutya méhét és petefészkeit távolitjuk el.
.

.
Elorehaladott gyulladásnál a mutét már nem minosül rutin beavatkozásnak, gyakran szükség van intenzív ellátásra is, amelyet 1-2 hetes antibiotikum kúrával kell kiegészíteni. Az alábbi eset ilyen volt.

.

A kutyám egy értékes tenyészállat. Van-e más lehetoség a mutéten kívül?
.

Meg lehet próbálkozni a betegség gyógyszeres kezelésével. A prosztaglandinok olyan hormonok, amelyek csökkentik a vér progeszteron szintjét, ellazítják és kitágítják a méhnyakat, valamint összehúzzák a méhfal izomzatát így kipréselve a gennyes tartalmat a méh üregébol. Eredményesen használhatóak a pyometra kezelésére, de nem minden esetben vezetnek eredményre, és néhány fontos szempontot figyelembe kell venni az alkalmazásuk során:

1.) Mellékhatásként nyugtalanság, lihegés, hányás, nyálzás, fokozott bélsárürítés és hasi fájdalom fordulhat elo. Ezek a tünetek általában az injekció beadását követo 15 percen belül megjelennek és néhány óráig tartanak. Jelentosen mérséklodhetnek az egyes kezelések után és csökkenthetok az állat jártatásával az injekciót követo kb. 30 percben.

2.) Nincs klinikailag észlelheto javulás a kezelést követo elso 48 órában, ezért elorehaladott esetekben mérlegelni kell a prosztaglandinok használatát.

3.) A méhizomzat összehúzódását fokozva a méhfal repedését és a fertozés hasüregbe való kijutását eredményezhetik, különösen zárt méhnyak esetén.
.

Az alábbiakban néhány fontos statisztikai adatot talál a prosztaglandinok alkalmazásával kapcsolatban
.

1.) nyitott méhszáj esetén a sikeres kezelések aránya 75-90%

2.) zárt méhnyak esetén ez mindössze 25-40%

3.) a késobbi gennyes méhgyulladás kialakulásának esélye 50-75%

4) az eredményes termékenyülés valószínusége a következo tüzelésnél 50-75%
.

Mi történik, ha nem kezeltetem az állatomat?
.

A fenti kezelések nélkül a kutya kilátásai nagyon rosszak, a baktériumok által termelt toxinok hatása végzetes lehet. Zárt méhszáj esetén elofordulhat a méhfal repedése, ami a fertozés hasüregbe való átterjedéséhez és elhulláshoz vezethet.

A cikket összeállitotta és szakmai helyességét ellenörizte Dr. Gál Sándor. Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Szász Viktornak  (Récsei Állaegészségügyi Center) forditói és szakmai közremüködéséért.

Pyometra esetleirás .

Kutya életkor táblázata

szerda, 2009 április 8

Szölö és mazsola okozta mérgezés (heveny veseelégtelenség) kutyákban és macskákban

péntek, 2009 április 3

.
Tényleg veszélyes a szölö és a mazsola kutyáknak és macskáknak?
.

Kevesen tudják, hogy a szölö vagy a mazsola lenyelése kutyákban és macskákban halálos kimenetelü veseelégtelenséget okozhat.  Az USA-ban az utóbbi évtizedben kutyákban egyre gyakoribbak a szölö és a mazsola okozta mérgezési esetek, de macskákban is elöfordultak, mind a nagyüzemi, mind pedig a hobbi szölötermelöktöl származó szölöben és mazsolában.


.

Mennyi szölöt vagy mazsolát lehet elfogyasztani?
.

Az alábbi, legkissebb dózisú szölö-vagy mazsola elfogyasztása után heveny veseelégtelenség alakult ki kutyákban és macskákban:
Szölö: 20 gramm szölö / állat testsúlykg
Mazsola: 3 gramm mazsola / állat testsúlykg
Nem minden kutya vagy macska fogékony: sok állat nagy mennyiségü szölöt vagy mazsolát is gond nélkül elfogyaszthat.
.

Milyen állatoknál veszélyes?

Kutya és ritkábban macska.
.

Mi okozza a mérgezést?
.

Jelenleg nem ismeretes. A toxikusságot egyértelmüen a szölö és a mazsola belsejében található, vizben oldódó anyag okozza, tehát a szölö magvai nem okoznak toxicitást.  (Penészgombák, növényvédöszerek, nehézfémek szerepe kizárható).
.

Mikor gondoljon az állattartó mérgezésre?
.

Szölö vagy mazsola elfogyasztása. A a lenyeléstöl számitva néhány órán belül hányás, esetenként hasmenés, levertség, ataxia, fokozott vizeletfogyasztás és vizelés.  Dehidráció, hasi fájdalom, tántorgás, nyálzás, izomremegés.
.

Milyen diagnosztikai eljárásokat fog alkalmazni az állatorvosi praxis?
.

Vérvizsgálat, vizeletvizsgálat, vérnyomásmérés.
.

Milyen más betegségek okozhatnak hasonló tüneteket (heveny veseelégtelenséget)?
.

1.) Fagyálló folyadék (ethylene glycol) mérgezés
2.) Nem-szteroid (NSAID) okozta toxicitás
3.) Hypoadrenocorticism krizis (Addison-féle betegség) .
.

Hogyan történik a gyógykezelés?
.

Hogyha nagyobb mennyiségü szölöt, vagy mazsolát evett meg a kutya, akkor a lenyeléstöl számitva 2-4 órán belül érdemes a gyomrot kiüriteni .  A gyomor kiüritése után aktiv szenet tartalmazó folyadékot (1-4 g/kg) kell adni, nyelöcsöszondán keresztül.


.Az aktiv szénnel egyidöben, azzal elkeverve, hashajtót is célszerü beadni, a szénnel megkötött béltartartalom eltávolitására. A továbbiakban pedig a heveny veseelégtelenség esetében alkalmazott gyógykezelési protokolt szükséges alkalmazni.
.

Mi ennek a mérgezésnek a kórjóslata?
.

Kedvezö
- hogyha a kutya vagy a macska nem lesz azotémiás 72 órán a szölö vagy a mazsola elfogyasztása után, akkor nem következik be veseelégtelenség
- idöben megkezdett gyógykezelés
- megfelelö vizeletkiválasztás (1-2 ml/kg/naponta)
- 7-10 napon belül javul a kezelésre
- jól eszik

Kedvezötlen
- késön megkezdett gyógykezelés
- gyenge, ataxiás
- lecsökkent vizeletkiválasztás
- magas kezdeti vér kalcium szint
- nem reagál az intenziv kezelésre
.
Mik az otthoni teendök?
.

Fontos, hogy mindig álljon rendelkezésre friss és elegendö tiszta viz. Kizárólag csak a vesekimélö diétát kell etetni, legalább 2 hónapig.
.

Mikor szükséges az ellenörzö vizsgálat?.

Hetente egyszer 4 héten át.

A cikket irta: Dr. Gál Sándor.

Szölö és mazsola okozta mérgezések .

A combcsontfej elhalása (Legg-Perthes kór)

szerda, 2009 április 1

Mi is ez a betegség?

Ennek a betegségnek több orvosi megnevezése van, nevezik Legg-Calve-Perthes kórnak, Legg-Perthes kórnak, simán Perthes kórnak, coxa planának vagy a combcsontfej aseptikus vagy avasculáris elhalásának is. A csípo egy gömbcsuklós ízület, ez azt jelenti, hogy nem csak két irányba tudjuk a lábunkat mozgatni, hanem pl. körözni is tudunk vele. A combcsontfej elhalásával az ízület elveszti mozgékonyságát. A betegség a combcsontfej vérellátási zavarával függ össze, ez lehet fejlodési rendellenesség vagy sérülés következménye.

Mi okozza a problémát?

A betegség általában fiatal kistestu kutyák (Yorkishire Terrier, West Highland White Terrier) öröklött betegsége, leggyakrabban tehát terrierekben fordul elo. Elofordulhat azonban a láb vagy a csípo sérülése, baleset után is.

Hogyan diagnosztizálják?

A betegség általában fokozódó sántasággal kezdodik, a kutya nem terheli a végtagját. Ez a vezeto tünet. Szorítkozhat csak az egyik lábra, de gyakori, hogy mindkét lábon jelentkeznek a tünetek, foleg fiatal kutyákon, 5-12 hónapos korban. A fizikális vizsgálatnál feltuno a csípo mozgékonyságának csökkenése, az izmok sorvadása és a láb rövidülése a másik oldalihoz képest. Pontos diagnózist röntgen vizsgálattal szokták megállapítani. Általában egyoldalon jelentkezik a betegség, de minden 8 eset közül egyben kétoldali a betegség. (Az alábbi képen a jobboldali csipöizület megbetegedése látható.)

Hogyan kezelik a betegséget?

A betegség mutétileg orvosolható, a combcsont fejének és nyakának eltávolításával. Ezt nevezik femoral head an neck osteotomiának is (FHO). Mivel ez a betegség foleg kistestu kutyáknál fordul elo, nem kell protézist beültetni, nagyobb testu kutyában azonban nélkülözhetetlen a csípoízület pótlása.

Mi történik, ha a csípoízület egy részét eltávolítják?

A mutét után a szervezet igen gyorsan rostos kötoszövettel fogja kitölteni az ízület helyét és így létrejön egy ún. álízület. Pár hónap múlva a legtöbb ilyen mutéten átesett kutya gond nélkül fog a labda után szaladgálni, mintha semmi sem történt volna.

Elofordulhatnak komplikációk?

Ennél a mutétnél ritkán fordulnak elo komplikációk. A kutyusok néhány százaléka továbbra is biceghet, esetleg hosszú távú fájdalomcsillapításra van szüksége. Elofordulhat, hogy ezeket az állatokat újra megmutik, hogy még nagyobb részt kivegyenek a combcsontból, hogy ezzel megszüntessék a kényelmetlen érzetet és fájdalmat.

Tenyészthetem-e a kutyámat?

Mivel a Perthes-kór örökletes betegség, ezért etikátlan és nem javasolt ezeket a kutyákat tenyésztésbe venni.

A cikket összeállitotta és szakmai helyességét ellenörizte Dr. Gál Sándor. Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Csernavölgyi Annának forditói és szakmai közremüködéséért.

feltöltés alatt..

Mit tegyünk ha sérült, beteg madarat, vagy fészkébol kiesett madárfiókát találunk?

kedd, 2009 március 24

Székesfehérváron, a HEROSZ állatotthonban muködo VADMADÁRKÓRHÁZ befogadja a sérült, beteg vadon élo madarakat, fészekbol kiesett fiókákat. Itt gyógykezeljük, gondozzuk, és lehetoség szerint a természetbe visszajuttatjuk az egészségeseket.

A madár befogása

A beteg madár kiszolgáltatott, gyakran menekülni képtelen, fél az embertol, védekezni próbál. A madár befogása kello óvatossággal történjen, ne okozzunk a madárnak sérülést, de o se nekünk. A ragadozó madarak komoly sérülést okozhatnak csorükkel vagy karmaikkal, a kicsi bagolyfiókák pld. tuhegyes karmaikkal, erossen meg tudják szorítani a kezünket. Célszeru egy rongydarabot dobni a madárra, a ragadozó madarakat kesztyuben megfogni. A vergodo madarat szárnyánál, lábánál ne fogjuk meg, mert az könnyen csonttöréshez vezet.

Elhelyezése

Tegyük a madarat zárható papírdobozba, a megfelelo szellozés biztosítása érdekében vágjuk kisebb nyílást a doboz tetejére. Bánjunk a madárral nyugodtan, és csendesen.

Szállítása

A dobozt biztonságosan zárjuk le, nehogy az autóban utazás közben kiszabaduljon a madár. Soha ne szállítsunk madarat kalitkában, ha nincs szállítódobozunk, akkor takarjuk le a kalitka oldalait. Ellenkezo esetben megriad, összetöri magát, a félelem okozta stressz következtében állapota rosszabbodik.

(Kis Ráhel, 11 éves: Kakukk énekesmadár fészkében)
(Kis Ráhel, 11 éves: Kakukk énekesmadár fészkében)

Ellátása

A beteg, sérült madarat mielobbb gyógykezelni kell. A madárfiókák nem sokáig bírják a szomjazást, koplalást, ezért mihamarabb szállítsuk el a befogadóhelyre. Ha nem tudja a szállítást azonnal megoldani, akkor a madarat mielöbb itatni, majd etetni kell. Akinek van tapasztalata, az cseppentovel próbálja megitatni a madarat. Ragadozóknak nyers húst, magevoknek diszmadárboltokban kapható magkeveréket, rovarevoknek lisztkukacot adjon. A beteg madarak azonban általában nem fogadják el a felkínált táplálékot, vizet.

A fiókák felnevelése

A fiókák felnevelése nagyon idoigényes feladat, nagy odafigyelést és türelmet igénylo fáradságos munka. Önállóvá válásukig, heteken át éjjel-nappal, néhány óránként itatni, etetni, gondozni kell a madarakat. A fióka a csore felé közelíto cseppento vagy ujjunk láttán álltalában kinyitja a csörét, ha mégsem, akkor a csukott csor hegyére cseppentett viz hatására kinyitja a csorét és keveset iszik. A megfelelo fióka nevelo táplálék beszerzése, etetése sem egyszeru.. Fontos tudni, hogy a rovarevok és magevok is rovarokkal etetik a fiókáikat, tehát pld. egy verébfiókát nem nevelhetünk fel magokkal, kenyérmorzsával. Készíthetünk fott tojásból lágyeleséget, illetve vásárolhatunk állatkereskedésekben lisztkukacot, esetleg kifejezetten fióka nevelo tápot. Ezt kell óránként a madarak csorébe tenni.

Madarak befogadása

A madarakat a HEROSZ telephelyén (Székesfehérvár, Takarodó u. 5., tel: 22/379-374,) 9.00-17.00 között vesszük át, ezen idon kívul az Állatkórház (Székesfehérvár, Homoksor 7. 22/330-754) ügyelete segít nekünk az átvételben, és eljuttatja el hozzánk a madarakat. Kérjük, tegye a madarat csukható , de szellozo papirdobozba, melybol nem tud megszökni. A dobozra írja rá nevét, telefonszámát, ill. Azt, hogy a madarat mikor és hol találta, annak érdekében, hogy a madár sorsáról tájékoztatni tudjuk, és, hogy lehetoség szerint az eredeti helyszínen engedhessük szabadon.

Dr. Berkényi Tamás

állatorvos , vadmadárkórház, 30/9464-991
www.vadmadarkorhaz.hu

Nyulak vakcinázása Mixomatózis és Vérzéses betegség ellen

kedd, 2009 március 24

Miért kell oltani a nyuszikat?


Hamarosan itt a jó idö, de ez egyben a szúnyogok, bolhák, kullancsok aktivitásának kezdetét is jelenti. A vérszívó ízeltlábúak nemcsak a kutyáknak, cicáknak okoznak kellemetlenséget, illetve rizikót az általuk terjesztett betegségek miatt. A házi kedvencként tartott nyuszik is veszélyben vannak!

Két olyan fertozo betegséget is ismerünk, amelyek a nyulakat megbetegítve akár halálos kimeneteluek lehetnek.

Mixomatózis


A betegséget vírus okozza, amit vérszívó ízeltlábúak (pl. bolhák vagy szúnyogok) juttatnak az állat szervezetébe. A vírus az arc, fül és végbéltájék borében szaporodik, hatalmas duzzanatokat hozva létre. Ezek miatt a nyuszi nem lát jól, alig tud enni, inni. Két héten belül elpusztulhat az állat, még kezeléssel is nagyon kis esély van a felépülésre (és akkor is többnyire csúnya hegek maradnak vissza).

A megelozése kell tehát szorítkoznunk, ami egyrészt a külso élosködok elleni védekezést, másrészt pedig a vakcinázást jelenti. Általában évi egy oltás elegendo, a szúnyoginvázió bekövetkezte elott (veszélyeztetett helyeken még egy oltás javasolt egy éven belül).

A kisnyuszik az elso oltásukat 6 hetes korban megkaphatják, utána elég az ismétlo oltást egy év múlva beadatni.

Nyulak vérzéses betegsége


Ezt a többnyire halálos betegséget minden 6 hetesnél idosebb nyúl megkaphatja. 1992-ben az Egyesült Királyságban írták le eloször, azóta azonban világszerte terjed. A vérzéses betegség heveny formája esetén az állatok mája károsodik, aminek nagyon súlyos vérzés a következménye. Ez olyan gyorsan is lezajlódhat, hogy esetleg tünetek nélkül okozza az állat hirtelen elhullását.

A vírus sokáig túlélhet a környezetben is, lévén igen ellenálló. Akár ruhán, cipon is behurcolhatjuk, de madarak, ízeltlábúak is hordozhatják.  Ebbol látszik, hogy az otthon tartott nyuszik sincsenek teljes biztonságban!

Itt is a megelozésen van a hangsúly, hiszen a betegség gyakorlatilag kezelhetetlen. Általában 10 hetes kor után oltunk ellene, majd évente ismételjük.

Kérjük, hogy ezt az információt továbbítsák nyuszis ismeroseiknek, hogy ok is értesüljenek erröl a két betegségrol.

Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Halmay Dórának (Ebcsont Beforr Állatorvosi Rendelö) szakmai közremüködéséért.

feltöltés alatt..