Görcsrohammal járó betegségek kutyában

kedd, 2009 április 28. Category(s): idegrendszeri betegségek, kutyabetegségek.

Mi az a görcs?

A görcs az egyik leggyakrabban tapasztalható idegrendszeri probléma a kutyákban. Nevezik rohamnak, vagy rángatózásnak is. Az alább felsorolt tünetek együtt, vagy különbözo kombinációkban jelentkezhetnek roham esetén:

1.) Tudatzavar, vagy eszméletvesztés
2.) Testszerte izomrángás
3.) a mentális állapot megváltozása, a környezeti ingerekre való reagálás hiánya, hallucinációk
4.) önkéntelen vizelet- vagy bélsárürítés, nyálzás
5.) viselkedésváltozás, pl. a tulajdonos fel nem ismerése, támadó magatartás, futkározás körbe-körbe céltalanul

Mi a görcsroham 3 szakasza?

1) „Pre-ictalis (görcs elotti) szakasz, vagy aura”: ilyenkor a kutya viselkedése megváltozik, elbújik, izgatottá válik, vagy keresi a gazdáját. Nyugtalan, ideges lehet, sivíthat, remeghet, és nyálzás jelentkezhet nála. Ez a szakasz néhány másodperctol néhány óráig is eltarthat.

2) „Ictalis (görcs) szakasz”: a tényleges roham, ami néhány másodperctol 5 percig tarthat. A test izmai eros összehúzódást mutatnak, a kutya oldalra dol, remeg és a végtagok paralitikusak. A fej hátracsavarodik. Vizeletürítés, bélsárürítés és nyálzás fordulhat elo igen gyakran. Ha öt perc alatt magától nem rendezodik a görcsroham, ún. „status epilepticus”, vagy „elhúzódó görcsroham” esete áll fenn.

3) „Post-ictalis” (görcs utáni) szakasz: ez alatt zavartság, tájékozódási zavar, nyálzás, nyugtalan járkálás és/vagy a látás átmeneti elvesztése jelentkezhet. Nincs direkt összefüggés a roham súlyossága és ennek a szakasznak a hossza között.

Veszélyben van-e a kutya görcsroham alatt?

A drámai tünetek ellenére a kutya nem érez fájdalmat, csupán zavarodottságot. A nyelvét sem tudja lenyelni. Ha görcs alatt a szájába nyúlunk, ezzel nem segítünk rajta, viszont könnyen megharaphat bennünket az állat. A legfontosabb, hogy megvédjük ot a leesésétol, vagy hogy kárt tegyen magában. A sérülés kockázata akkor a legkisebb, ha a földön fekszik. Ha a görcsroham tovább tart néhány percnél, a testhomérséklet emelkedni kezd. Ha másodlagos hipertermia jelentkezik a görcs következtében, ez egy sor másfajta problémára irányíthatja a figyelmet.

Milyen típusú görcsei vannak a kutyának és a macskának?

Bármilyen akarattól független mozgás- vagy viselkedésorma jelentkezése görcsre utalhat. A görcsrohamok különféle kategóriákba sorolhatók:

Generalizált (Grand Mal) görcsroham
Ez a társállatok leggyakoribb görcstípusa. Az egész test merev, vagy a merevség/izomösszahúzódás ciklusonként jelentkezik (ún. tónusos/klónusos állapot). Tudatvesztés, akaratlan vizelet- és bélsárürítés jelentkezhet.

Részleges (parciális) görcsroham
Ezek a fajta görcsrohamok az agy valamely specifikus területérol származnak, így a test valamelyik specifikus régióját érintik. A parciális rohamok aztán generalizálódhatnak, és az egész testet érinthetik.

Pszichomototos görcsök
Ez a típus zömmel viselkedésbeli eltérést jelent, ilyenkor az állat akaratlan ordíthat, körmozgást végezhet, stb. Az abnormális viselkedést azután generalizált görcsroham is követheti.

A görcsöket (ami neurológiai állapot) gyakran igen nehéz megkülönböztetni a fáradékonysággal járó egyéb kórképektol (pl. a szív-érrendszeri megbetegedésektol). Klasszikusan az igazi görcsrohamokat egy „aura” elozi meg, vagy egy olyan speciális „érzés”, ami kötheto a közelgo rohamhoz. Mivel az állatok nem beszélnek, általában mi nem észleljük kedvencünkön az aurával kapcsolatos bármilyen változást. A görcsöt minden esetben a post-ictalis szakasz követi, ami alatt az állat zavarodottságot mutat, esetleg elveszíti látását. Néhány perctol órákig is eltarthat ez az állapot.

***A GÖRCS UTÁN JELENTKEZO (POST-IKTÁLIS) TÁJÉKOZÓDÁSI ZAVAR BIZTOS JELE A GÖRCS MEGTÖRTÉNTÉNEK***

Mi válthat ki görcsrohamot?

Számtalan oka lehet a görcs kialakulásának. Az epilepszia a leggyakoribb kutyák esetében. Ezenkívül májbetegség, veseelégtelenség, mérgezés és agyi tumorok is eloidézhetik. A görcsök eloidézoi lehetnek agyon belüli (pl. trauma, daganat, fertozés) vagy kívüli (alacsony vércukorszint, keringo toxikus anyagcsere termékek, pajzsmirigy alulmuködés vagy mérgezés) történések. Az elso lépés az agyon kívüli okok kizárása, elsosorban vérvizsgálatok segítségével. Érdemes szemészeti vizsgálatot is végezni, hiszen a retina (ideghártya) mutathat elváltozást. Ha a tesztek negatívak, az állat életkora szerinti osztályozás következik:

Egy évesnél fiatalabb állatok
A görcsöket ilyenkor általában az agyat érinto fertozések okozzák. Az agy- és gerincveloi folyadék vizsgálata ez esetben nagyon fontos lehet.

1 és 5 év közötti állatok
Sokszor nem találunk kiváltó okot és a görcsrohamot epilepsziának tekintjük.Ha arohamok elég gyakran jelentkeznek, megkezdjük a gyógyszeres kezelést ezek elnyomására. A snauzerek, basset hound, skót juhászok és a cocker spánielek esetén 2-3x gyakrabban fordul elo epilepszia, mint a többi fajtában.

5 évnél idosebb állatok
Ebben a csoportban a koponyán belüli növekvo, és az agyra nyomást gyakoroló daganat áll a rohamok hátterében (pl. meningeoma). A legtöbb ilyen daganat, ha idoben észlelésre kerül, operálható. CT vagy MR vizsgálat szükséges a diagnosztizáláshoz. Ha az operáció nem kivitelezheto, alternatívát jelenthet a kortikoszteroidokkal való kezelés az agyban kialakuló duzzanat visszaszorítására. Továbbá itt is szükség van a rohamok elleni gyógyszeres terápiára.

Epilepszia

Gyakorlatilag ezen a néven illetjük azokat a görcsrohamokat, amelyek kiváltó okát nem sikerült megtalálni. Önmagában sem számít nagyon ritka kórképnek. Kutyában viszonylag gyakran születik ez a diagnózis, macskák esetében viszont kimondásához általában az agy-gerincveloi folyadék analízisére és az agy képalkotó eljárással való vizsgálatára van szükség.

Reaktív rohamok

Azok a görcsrohamok sorolhatók ide, amelyek anyagcsere problémákkal vagy mérgezéssel állnak összefüggésben. Ekkor az agy maga normál állapotú.

Másodlagos rohamok

Azonosítható agyi abnormalitásból származó kórképek tartoznak ebbe a csoportba.

Elsodleges rohamok

Azokat a görcsrohamokat tekintjük elsodlegesnek, amelyek egyik fent említett csoportba sem férnek bele (vagyis nem sikerült megtalálni a kiváltó okot).

A görcsrohamok elnyomásának gyógyszeres lehetosége: A fenobarbitál

A görcsrohamok kezelésének alapveto célja a rohamok számának leredukálása. Az egyik legjobb választás a fenobarbitál.

Mikor kell elkezdeni a kezelést?

1.)Ha a rohamok sorozatban jelentkeznek, vagyis egyik követi a másikat.
2.) Ha izoláltan jelentkezik a roham, de legalább havonta egyszer, vagy surubben

2.)Speciális esetekben, például, amikor nem ismert a görcsrohamok gyakorisága

3.)A német juhász, golden retriever, ír szetter és bernáthegyi fajták közismerten nehezen kezelhetok epilepsziára. Az a legjobb, ha ilyenkor nem várunk a gyakori rohamok jelentkezésére, mert ezzel még nehezebb lesz kontrollálni a görcskészséget.

Mit kell tudnunk a fenobarbitálról?

Ez a hatóanyag egy hosszú hatású barbiturát, ami képes az agyból kiinduló görcsrohamok intenzitását mérsékelni. Nem drága gyógyszer. Hasznos a rendszeres fenobarbitál-vérszint ellenorzés a megfelelo dózis kiválasztásához.

Az epilepsziás kutyák 20-30%-a csak fenorbarbitállal önállóan nem kontrollálható. Ha egy kutya a fenobarbitál kezelés ellenére görcsrohamot mutat, elsoként vérszint ellenorzés szükséges, és mielott más gyógyszerhez nyúlunk, ki kell mutatni, hogy a maximális terápiás dózis hatástalan. (Sok kutya csak azért mutat görcsrohamot, mert kevesebb gyógyszert kap, mint a megengedett legmagasabb dózis). Ha viszont nem használ, vagy a mellékhatások felerosödnek, kálium bromid kiegészítés (ld. alább) válik szükségessé, alacsonyabb fenobarbitál dózis mellett.

A fenobarbitál monitorozásának egy másik fontos része a toxicitásával függ össze. A gyógyszer ugyanis májkárosító lehet, emiatt a májfunkciók idoszakos ellenorzése feltétlenül indokolt (ajánlás: évente 2x).

A fenobarbitál leggyakoribb mellékhatásai

Szedáció – az állat bódultságot mutathat. A hatás átmeneti, addig tart, amíg az állat anyagcseréje rendezodik (általában ez nem hosszabb néhány napnál). Ha agydaganata van az állatnak, hosszabb ideju szedáció várható.

Túlzott szomjúságérzet és étvágy – Ez a nemkívánatos hatás sajnos permanensen jelentkezik. Ha kifejezetté válik, le kell csökkenteni a fenobarbitál adagját és kiegészíto terápia szükséges. Macskáknál általában ez a hatás nem jelentkezik.

Mi a teendo, ha a fenobarbitál nem muködik, vagy mellékhatások lépnek fel?

Ilyen esetekben a kálium bromid a legjobb választás. Ilyenkor a fenobarbitál dózisát általában lecsökkentjük, és a kálium bromidot magas dózisban kezdjük adni egy-két nappal a késobbi fenntartónak szánt dózis elott. A bromidok nagyon lassan érik el a terápiás vérszintet 8akár hónapok alatt), emiatt általában nem önmagában adjuk, hanem fenobarbitállal kombináltan. Mikor mindkét szert együtt adjuk, a mellékhatások összeadódhatnak.

Az epilepsziás kutyák 25-30%-ában a megfelelo fenobarbitál és/vagy bromid vérszint ellenére sem kontrollálható a görcsroham. Az emberi görcsellenes szerek hosszú listája ismert ugyan, de kutyáknál nem mind alkalmas (pl. számos tablettát kellene napjában többször adni), vagy elérhetetlenül drága. Néhány gyógyszer, ami adható a fenobarbitál és/vagy kálium-bromid kezelés kiegészítéseként:

Clorazepam (Clonazepam, Rivotril®, Clonapam)
Ez a hatóanyag a diazepámmal rokon (a korábbi Valium® hatóanyaga is ez volt, ami ismert görcselleni szer), görcsrohammal járó vészhelyzetben is kiváló. A probléma a hatóidejével van: változatos, egyénfüggo és csak tapasztalati dózisok léteznek. Ezen kívül gyakran alakul ki hozzászokás ehhez a gyógyszerhez, emiatt folyamatosan növelni kell az adagot. Ha viszont hirtelen abbahagyjuk az adását, megvonásos görcsrohamok jelentkezhetnek.

Felbamate (Taloxa®)
Ez a gyógyszer kevés mellékhatással bír, azonban napi háromszor adandó és kölyökkutyákban nem hat valami jól. Nagy kutyán alkalmazva a havi adag nagy kiadással jár. Nincs azonban szedáló hatása, emiatt szívesen alkalmazzuk olyan agyvelobetegségek terápiájára, amelyek eleve álmossággal, fáradékonysággal, tompultsággal járnak

Gabapentin (Gabagamma, Gabator, Gordius, Neurontin®)
Ezt a gyógyszert naponta 3-4x kell adni, és hasonlóan drága, mint a felbamat. Elonye viszont, hogy gyakorlatilag nincs mellékhatása, és a megfelelo vérszintet már egy héten belül eléri. Egyesen nagy jövot jósolnak ennek a hatóanyagnak, mások kevésbé.

Levetiracetam (Keppra®)
Ez a hatóanyag a különösen semmi másra nem reagáló, ún. refrakter epilepsziák esetében nagyon népszeru. Megbízható és alig van mellékhatása. Hátránya viszont a magas ára és a napi háromszori adagolási szükséglet. A dózisok részben tapasztalatiak.

Görcsrohamok otthon (Mi számít vészhelyzetnek?)

Szerencsés helyzet, ha a gyógykezelés megkezdése után az állat egyáltalán nem mutat görcsrohamot. Alkalomadtán elofordulhatnak görcsök a kezelés ellenére is, ezek azonban általában nem adnak okot aggodalomra. Fontos, hogy a görcsölo állat veszélyes is lehet a tulajdonosára. A nem akaratlagos állkapocs csattogtatás közben a kutya könnyen haraphat, és a post-ictalis szakaszban (a görcs után) az állat zavarodott lehet, nem ismeri fel a gazdáját, ilyenkor szintén óvatosnak kell lennünk vele szemben. Vannak azonban tényleges vészhelyzetek:

1.) Megállás nélküli görcsroham, több, mint 5 percen keresztül (”status epilepticus”)
2.) Háromnál több görcsroham 24-óra alatt

Ha rendkívül heves, vagy a két vészhelyzet valamelyikére jellemzo görcsroham jelentkezik, speciális elsosegély szükséges: ilyen diazepam tartalmú rektális (végbélen át adandó) oldat adása. Ez a legkönynebb gyógyszerbeadási mód és a legveszélytelenebb is. Sikerrel alkalmazzák évek óda epilepsziás gyermekeken is, gyakorlatilag ezt a technikát adaptáltuk az állatorvoslásba.

Leállhatunk-e a gyógyszerezéssel?

Legalább egy éves görcsmentes idoszakra van szükség, hogy felvetodjön a gyógyszer elhagyás gondolata. Azoknál a fajtáknál, amelyeknél a görcskontroll eleve nehézségekbe ütközik (ld. fenn), a legjobb sohasem abbahagyni a kezelést. Fontos, hogy a fenobarbitált nem lehet hirtelen abbahagyni. Minden a gyógyszerekkel kapcsolatos változtatást meg kell beszélni állatorvosunkkal.

Görcsroham jelentkezése után mi a teendo, keressük-e az okát, miért történt?

Minden görcsroham esetén kórtörténet felállítására van szükség: pl. ki volt-e téve az állat mérgezés lehetoségének, hozzájuthatott-e hallucinogén anyaghoz, érhette-e trauma, sérülés a fejét. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, vér- és vizelet analízis és egy EKG vizsgálat. Ezekkel a tesztekkel kizárjuk az esetleges máj-, vese-, szívproblémát, az elektrolit-egyensúly zavarát vagy a vércukorszint rendellenességét. Külföldön járt kutyák esetében a szívférgesség kizárása is szóba jön.

Ha mindezek kizárhatók, további kiegészíto vizsgálatok következhetnek, függoen a rohamok súlyosságától és gyakoriságától (az alkalmi rohamok kevésbé számítanak veszélyesnek, mint a súlyos és gyakran jelentkezo nagy rohamok). Ilyenkor az agy-gerincveloi folyadék analízisét végezzük el. Ha van rá lehetoség, CT és MR vizsgálatok jöhetnek még szóba.

Mit tehetünk, hogy megelozzük a görcsrohamokat?

A kezelést tehát általában csak akkor kezdjük el, ha havonta többször, vagy sorozatban, illetve nagy rohamok jelentkeznek. Innentol fogva görcselleni készítményt adunk egy életen át. Törvényszeru, hogy ha a görcsellenes terápiát hirtelen abbahagyjuk, megno a kockázata annak, hogy még súlyosabb és még veszélyesebb rohamok alakuljanak ki. Az állatorvos feladat, hogy mérlegelje a dózisokat és kezelési sémát készítsen.