FIP (Macskák fertözö hashártyagyulladása)

vasárnap, 2009 március 1. Category(s): Nincs kategorizálva.

.

Mi a FIP és FCoV, FEC-vírus rövídítés jelentése?
.

A FIP a macskák Feline Infectious Peritonitis vírusát jelenti, amely a köznyelvben, magyarul a macskák fertõzõ hashártyagyulladását okozó vírusát jelenti. A FCoV (Feline Corona Virus), FEC-vírus (Feline Enteric Corona) alatt pedig a macskák maximum enyhe enterális (emésztõszervi) és/vagy felsõ légúti megbetegedést okozó vírusát értjük. A macska tüneti kezeléssel pár nap-hét alatt felépül. A FIP által okozott megbetegedést még az 1960-as évek elején írták le, alig pár évre rá pedig kiderült, hogy vírus okozza. A FIP a macskák általában halálos kimenetelû betegsége.
.

Mi a különbség a kettõ között?
.
Bár ugyanabba a víruscsaládba tartoznak, az orvostudomány is csak sejti a kapcsolatot kettejük között. Az arra hajlamos macskákban mutálódik az enterális koronavírus és ez a mutálódott vírus a FIP. Ennek pontos mechanizmusa még nem ismert. Az sem, hogy mely macskák hajlamosak FIP-ben megbetegedni. Mivel a tesztek nem képesek különbséget tenni az enterális koronavírus és a FIP között (nagyon nagy a hasonlóság), ezért ma az enterális koronavírust hordozók is potenciális fertõzõforrásként kezelendõk.
.

Mi okozza a macskák fertõzõ hashártyagyulladását, másnéven a FIP-et?
.
Bár korábban említésre került, hogy tudományosan nem teljesen tisztázott, de az látszik valószínûenk, hogy az arra hajlamos macskákban az enterális koronavírus mutációjaként alakul ki és elszaporodva okoz betegséget. A vírusok “szaporodási” tempójukból (multiplikációval, tehát megsokszorozódással szaporodnak, meglehetõsen gyorsan, számukra jó körülmények közt) és stratégiájukból fakadóan, hogy nem minden örökítõanyag ill. Egyéb alkotórész sikerül úgy, mint az eredeti. A másoltak között vannak, amik rosszul másoldódnak és esetleg inkomplettek, azaz hiányosak lesznek, illetve mások lesznek, mínt a kiindulási. Ez utóbbiak közé tartozik vélhetõen a FIP vírusa is.

Részletesebb magyarázatot érdemel továbbá a hajlam kérdése. Sajnos a két vírus a klinikai gyakorlatban rutinszerûen alkalmazható megkülönböztetõ módszerének hiányából fakadóan, sohasem tudni, hogy a pozitív macskák közül ki az aki a FIP vírusát hordozza és ki az aki ennek következtében meg is betegszik meg a késõbbiek folyamán FIP-ben.

A szeropozitív macskák közel fele egyidejûleg leukózisvírussal (FeLV) is fertõzött. Mivel a leukózisvírus erõsen immunszupresszív (az immunrendszer tevékenyéségét gátló), ezért ezeknek a macskáknak az immunrendszere problémás. Nagyon gyakran betegszenek meg intercurrens (társuló) fertõzésekben, amikbõl sokszor nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak gyenge immunrendszerük miatt megfelelõ kezelés mellett sem. Egy idõ után a gyakori betegeskedés a kondíciójukon is meglátszódhat: soványak, alultápláltak lehetnek. A leukózisvírussal való fertõzöttség  növeli a macskák FIP-re való hajlamát.

A stressz, zsúfoltság szintén hajlamosító tényezõ, így menhelyeken, panziókban és tenyészetekben sajnos nagy az esélye annak, hogy megbetegedjenek a macskák, már csak abból kifolyólag is, hogy sok macska kis helyen összezárva él és a fertõzöttek testváladékaival nagyobb az érintkezés lehetõsége és így a fertõzésre sokkal nagyobb esély van.

Ugyanakkor arra is volt már menhelyes tapasztalatunk, hogy egy menhelyen a látszólag alultáplált, sokat betegeskedõ macskák megmaradtak, mikor egy FIP-járvány végigsöpört az állományon, míg a látszólag  jó kondícióban lévõ, keveset betegeskedõ macskák tekintélyes részét vitte el. Mivel menhelyes történet, ezért ott szinte állandó vendégnek számít, okait lásd késõbb. Erre talán a probléma immunkomplexes mivolta szolgálhat némi magyarázatot. Ugyanis nem a vírus károsít elsõsorban, hanem a vele összekapcsolódó immunrendszeri elemekkel együtt, immunkomplex formájában. Tehát a betegség elõidézésében az immunrendszer mûködése éppen akkora szerepet kap, mint maga a vírus. Természetesen a jó kondíció és a jó immunválasz nem állnak egymással feltétlenül pozitív korrelációban, de mégis elgondolkodtató példának érzem a mai napig.

Gyakorlatilag ma egy szeropozitív macskáról képtelenség eldönteni, hogy beteg lesz-e a késõbbiek folyamán, ezt már sajnálatos módon csak akkor tudjuk meg, ha beteg lesz, ez leggyakrabban “derült égbõl a villámcsapás” effektusként jelentkezik.

A macskák kb. 5-12%-ában megy végbe a mutáció, általában a fiatalokra jellemzõ a betegség, de ez soha sem zárható ki egy idõsebb állatnál, már csak a szeropozitivitás gyakoriságából fakadóan sem. A legtöbb macska már kölyökként fertõzõdik, ugyanis nagyon gyakran az anya is fertõzött, aki pl. mosdatás révén fertõzi õt. A macskák általában belégzéssel, vírustartalmú anyagok lenyelésétõl, illetve egymás egyéb váladékaival (pl. bélsár) történik.
.

Hogyan károsítja a macska szervezetét a vírus?
.
Mint arról már korábban szó esett, nem is a vírus a sejtekben való kártétele jelentõs, hanem az amit az ellene kialakuló immunreakciók visznek végbe a szervezetben. Az enterális koronavírus elszaporodik a bélhámsejtekben is itt is marad, ellenben a FIP a véráramba jutva elõször a monociták bekebelezik õket és ily módon fertõzik a sejtet. Mivel a monocyták bekebelezésre képes sejtek (makrofágok) vándorolnak a szervezeten belül így lényegében õk szórják szét a vírust a szervezetben és õk juttatják el a szöveti makrofág rendszerhez is (helyhez kötöttek). A makrofágok és a vírus együtt immunkomplexet alkotnak, melyek a kialakuló tünetekért felelnek. Az immunkomplexek ezután a kisvérerek falában rakódnak le, aktiválnak számos immunrendszeri lépést, gyulladásos folyamatokat indítanak el. Ezek hatására az erekben  krónikus gennyes sarjadzás és elhalásos gócok alakulnak ki. Ennek következtében az erek áteresztõvé válnak és a  fehérjében gazdag, de sejtszegény vérsavó kiáramlik a szövetek közé. A tünetek attól függenek, hogy  az immunkomplexek hol keletkeztek és hol károsították az ereket.
.

Milyen megjelenési formái vannak?
.
A FIP-nek alapvetõen két formája ismeretes a száraz (granulomatosus) és a nedves (exsudatív) forma.

A.) Nedves forma: Vélhetõen ezt diagnosztizálják gyakrabban, mert sokkal jellemzõbb és szembeötlõbb tüneteket produkál. A nedves formánál a hashártya ereinek gyulladása következtében nagy mennyiségû savó halmozódik fel a hasüregben, esetenként a mell- és szívüregben is, ez utóbbiak nehezített légzéshez is vezethetnek. A macska hasa szemlátomást megnõ, általában nincsenek fájdalmai, feltéve, hogy a légzése nem nehezített, ugyanis ezesetben egész biztosan szenved! Hasát megtapintva érezhetõ a folyadékgyülem.

Hascsapolásnál a leszívott váladék jellegzetes: áttetszõ, sárga színû és állaga a mézre emlékeztet. Levegõn gyorsan alvad, lecsöpögtetve mintegy “szálakat húz”, a viselkedése engem a folyékony gyantáéra emlékeztetett kissé. Általában sejteket nem találunk benne, viszont fehérjékben gazdag: magas fibrintartalmát emelném ki, ugyanis ennek a fehérjének köszönheti rendkívül gyors alvadóképességét.

Száraz forma: Nem jellemzi savókilépés a hasüregben, tehát a macska hasi méretei nagyjából normális tartományban mozognak. Ellenben a hasi szervei megnagyobbodhatnak, ugyanis ezek ereit károsítják, illetve funkcionálisan tönkre teszi õket. Azért nehéz diagnosztizálni, mert a károsítás helyétõl függenek a tünetek, és ezért elég széles spektrumon mozognak.

Nagyon gyakori a vese károsítása: a vese hajszálérhálózatát károsítja: az erekben itt is elhalásos, gyulladásos gócok keletkeznek, így a vese szövetei közé kiáramlik a folyadék és ennek következtében megnagyobbodik a vese. A hajszálérgomolyag károsítása révén vesekárosodás ill. Veseelégtelenség alakulhat ki. Illetve a vesemûködés nagyfokú károsodásának eredményeképpen a felhalmozodótt salakanyagok okozhatnak idegrendszeri károsodást.

A máj, lép és a hasüreg nyirokcsomói is megnagyobbodhatnak.

Egyes esetekben idegrendszeri tünetek is felléphetnek, ha a károsítás helye az idegrendszer. Ezek általában az állat megváltozott viselkedésével hozhatók összefüggésbe: nyugtalanság, görcsök, vizelettartási panaszok, agyidegek bénulása következtében testszerte bénulás vagy éppen fokozott érzékenység bizonyos ingerek hatására. Mivel egyes esetekben az agyfolyadék elfolyása gátolt lehet, ezért agykamratágulat kialakulásával is lehet számolni.

Van amikor a szem is érintett, ez a tünet elég jellegzetes, ezért sokszor könnyebbé teszi a diagnózis felállítását. Sokszor a két szem pupillája nem egyenlõ mértékben tágul, tehát a macska szemébe nézve nem egyforma méretûek. Ez általában a szem különbözõ részeinek gyulladásának a  következménye, esetenként az elülsõ szemcsarnokba folyadék lép ki.

Ritkán endokrinológiai folyamatokat is érinthet, ha pl. a hasnyálmirigyet támadja meg, ezért korántsem kell meglepõdni, hogy ha állatorvosunk vércukorszint mérését szorgalmazza.

A fenn említett állapotokon kívül elõfordulhat ún. a kettõ közti átmenet is, tehát a szervi károsodások és általában kisebb-nagyobb mennyiségû savógyülem egyaránt megjelenik.

Nem ritka az sem, hogy az állat klinikai tünetek nélkül szeropozitív. Itt térnék ki arra, hogy mit is jelent az, hogy “a macskám FIP-pozitív”. Ez azt jelenti, hogy a macska már találkozott a vírussal,  ezért a vírus ellen termelõdött ellenanyagok kimutathatóak a szervezetben. Mivel a tesztek nem képesek megkülönböztetni a FEC vírusát a FIP-tõl, ezért az enterális koronavírussal fertõzõdött macskák is pozitív eredményt produkálnak. A szeropozitív macskák jó része tünetmentes és sokuk élete végéig az is marad, szerepük “csupán” a vírus ürítésében van. Vélhetõen ezen macskák az enterális koronavírussal fertõzöttek, nem pedig FIP-esek. A FIP-es vagy a közérthetõség kedvéért “FIP-beteg” macskákon a száraz, vagy nedves FIP (vagy a köztes állapot) tüneteit mutató macskákat értjük.

Tüneteket tekintve az állatok étvágytalanok, apatikusak, gyakran lázasak. A szõrük kócos, fénytelen. Az állatok a fellépõ érrendszeri károsodások miatt vérszegények, ez a nyálkahártyáik sápadtságában jelenik meg, illetve egyes esetekben sárgaság lép fel (ez utóbbi májkárosodásra utal). Az állatok étvágytalanság és nagy mennyiségû savókilépés következtében nagyon könnyen kiszáradnak, ezt bõrük rugalmatlansága is nagyszerûen jelzi. Az orvos a nyirokcsomóknál megnagyobbodást tapasztalhat.
A további tünetek a károsítás helyétõl függenek, lásd továbbiak.
.

Hogyan diagnosztizálják?
.
A nedves FIP diagnózisa általában egyszerû. A hirtelen megnövekedett, érezhetõen folyadékkal teli has, ami az állat mozgatására változtatja “helyét” és alakját látván gyakorlatilag elsõként merül fel a FIP gyanúja. Kijáró macskáknál meg aztán pláne. Sokszor már a hasûri punctatum (leszívott folyadék) eldönti a kérdést, ugyanis annyira jellegzetes.

Helyenként a vérkép is árulkodhat:

Anaemia (vérszegénység): Ez elsõdlegesen a vér alacsony Hemoglobin koncentrációját jelenti.

Emelkedett bilirubin értékek: Májmûködési zavarokat jeleznek, ennek tudható be a sárgaság is.

Egyéb májenzim értékek is emelkedettek lehetnek.

Ezen paraméterek eltérései a a szárzaz FIP diagnózisánál is megállják a helyüket. A hasûri tartalom - nedves FIP esetén – magas fehérjetartalommal (fibrin) bír.

Képalkotó diagnosztikai eljárásokkal (röntgen, ultrahang) tovább pontosítható a diagnózis, ugyanis a megnagyobbodott szervek felismerését teszi lehetõvé.

Gyakori velejárója a FIP-nek, hogy gyakran, esetleg tartósan lázas a macska.

A FIP-teszt elvégzése is elõsegíti a diagnózis felállítását, gyakran végzik, mert egyszerû és viszonylag olcsó. Hátránya viszont, hogy nem képes különbséget tenni a FEC vírus és a FIP között. Viszont ezzel együtt is érdemes megcsináltatni, ha felmerül a gyanú:

  • Új macska kerül a házba a már meglévõ mellé. Csak szerológiailag negatív állatot szabad bevinni, illetve érdemes elvégezni a már meglévõ macskánkon is, mert ha pozitívnak bizonyul, az új cica érdekében érdemes felülbírálni korábbi álláspontunkat.

  • Tenyészetekben idõrõl-idõre ellenõrizni szükséges  a szeronegativitást. A pozitív egyedek a tenyészetbõl eltávolítandóak az állomány védelme érdekében. Ugyanis mivel nem különíthetõ el a két vírus teszttel, ezért az enterális kornavírus mentességre kell törekedni. Máskülönben elég gyorsan szeropozitívvá válhat az egész állomány. A tenyészet macskáinak mentességét bizonyító orvosi papírokat betekintés céljából el lehet kérni, amennyiben elvégezték a teszteket, ugyanis nem kötelezõ. Mindenesetre biztosan nem vásárolnék itt macskát és elég sokan vannak így ezzel, akik már megjárták. (Szerkesztõi magánvélemény)

  • Ha nem elég jellemzõek a beteg macska tünetei a diagnózis felállításában segíthet.
    .

Milyen elvek alapján kezelik?
.
Tüneti kezelést szoktak alkalmazni, lévén, hogy oki terápia nem lehetséges. Ilyenkor gyulladáscsökkentõt és immunszupresszív készítményeket - tehát az immuntevékenységet gátló – készítményeket kap a macska.

Talán sokaknak szöget üt a fejébe, hogy egy beteg állat immunrendszerét miért kell lenyomni ahelyett, hogy pont ellenkezõleg: támogatnánk azt. A válasz egyszerû.

A tünetek a probléma immunkomplexes jellege miatt alakulnak ki. A vírussal nem igazán lehet mit kezdeni, gondoljunk csak arra, hogy a macska egyéb más vírusos betegségeinél is elsõsorban a másodlagos bakteriális felülfertõzõdések megelõzésére helyezõdik a hangsúly. Mivel a vírus és a szervezet immunreakció együttesen okozzák a bajt, így az immunrendszer tevékenységének gátlása marad második és egyben egyetlen lehetõségként. Ha nem képzõdik immunkomplex, nincs ami az érfalakba leülepedve az immunrendszeri folyamatokat aktiválja és károsítsa az érfalakat.

Mivel az immunrendszer legyûrésének megvannak a maga veszélyei, ezért szokás antibiotikumot is adni a másodlagos bakteriális szövõdmények kivédése érdekében.

Bár tudomásunk szerint nincs az országban állatgyógyászati célra szánt interferon, hanem csak humán, FIP-beli hatékonyságukat illetõen egyiknél sincsenek még tudományosan alátámasztott tények.
.

Mit tehetünk mi?
.
Az elsõ és egyben legfontosabb dolog az, hogy mindenben követjük a macska kezelõorvosának utasításait.
A második az, hogy a szeropozitív (!!) - tehát nemcsak a beteg – macskánkat megakadályozzuk a fajtársakkal való érintkezésben, ergo szobamacskát csinálunk belõle. Ez részben azért jó, mert nem tud másokat ertõzni, másrészt pedig azért, mert ha megbetegszik  nem kell keresni, hogy melyik szomszédnál esett le a lábáról, illetve kezelés hiányában ott pusztuljon el valahol. Harmadrészt pedig a lakásban való tartással stresszmentesebb életet biztosíthatunk számára és mint tudjuk a stressz bizony elég komoly hajlamosító tényezõ a FIP kialakulásában.
.

Mik az esélyek?
.
Sok állat fertõzött ugyan (vélhetõen FEC vírussal), de tünetmentes marad, csak üríti a vírust (orrváladék, légutak váladékai, bélsár stb.)

A megbetegedett macskák életkilátásai meglehetõsen rosszak, de inkább katasztrofálisak. A fentebb ismertetett kezelési sémával pár héttel, esetleg hónappal meg lehet hosszabbítani a macska életét. A megbetegedett macskák kivétel nélkül elpusztulnak.

Sokan a klinikai tünetek megjelenésekor és a diagnózis felállítása után az eutanáziát választják. Nehéz megmondani, hogy egy ilyen macskánál mikor van itt az idõ, még akkor is ha nem kell állományvédelmi szempontokat (menhelyek, tenyészetek) figyelembe vennünk, pénzünk is van elég stb. Általában akkor szokták még a végsõkig kitartó gazdik is elengedni a cicát, amikor már láthatóan szenved, rossz az általános állapota az állatorvos szerint is, és kimerültek a tünetek csökkentésére irányuló kezelési lehetõségek. Ekkor talán valóban ez a leghelyesebb amit tehetünk, már csak az egyébként is kedvezõtlen prognózis miatt is.
.

Gyógymód, megelõzés?
.
Mivel a kezelés a tünetek csökkentésére és a szomorú végkifejlet elodázására irányul, ezért átmeneti megoldások lehetnek, remény pedig nincs jelenleg a hosszú távú életben tartásra, ami a FIP-ben megbetegedetteket illeti.

Ezért természetes, hogy a megelõzésre kell törekedjünk. Vakcina létezik ellene. Nemcsak annyiban más, hogy nem “szúrni kell” az állatba, hanem a kialakított védõhatás tekintetében is. Ugyanis az átlagos vakcina szisztémás védõhatást biztosít, tehát “a szervezeten belül mindenhol egyformán véd”.

Míg a FIP elleni vakcinát orrba szokás csepegtetni és a kialakított védettség, helyi védettség lesz. A vakcina is itt, a bemeneti kapuban vált ki immunreakciót és a késõbbi vírusfertõzési kísérletnél is itt lesz az elsõ ütközet az immunrendszer és a vírus között. A fertõzött macskák vakcinázásának nincs értelme.

Mivel a FIP és FEC vírusok között nem lehet különbséget tenni, ezért a FEC és FIP vírus elleni együttes küzdelemre kell helyezzük a hangsúlyt.
.

Hazai helyzet FIP tekintetében - Macska körkép:
.
Ha országos átlagban nézzük, akkor is azt kell mondjuk, hogy többek közt a kóbor macskák rendkívül magas aránya miatt is elég gyakori fertõzõ betegség. A macskák mintegy harmadát érintheti.

A tenyészeteken kívül egy másik olyan hely ahol, több - helyesebben inkább rengeteg - macska él összezárva, ezek a menhelyek.

Bekerüléskor lehetne teszteket végezni, illetve karanténban tartani (hermetikusan elzárva egymástól) a beérkezetteket egy ideig, de horribilis és hosszú távon finanszírozhatatlan költségeket jelentene, amit egyetlen hazai állatvédõ szervezet sem tud felvállalni, plussz az oltási és egyéb költségekkel együtt.

Ennek tükrében aki innen visz állatot, joggal számíthat arra, hogy idõvel megbetegszik a macska. Változatlanul úgy gondoljuk, hogy nagyon szép dolog innen állatot hazavinni és felelõsségteljesen gondoskodni róla élete végéig, de a felelõsségteljes döntéshez ez is hozzátartozik, hogy tudjuk-e gondozni, ha esetleg leesik a lábáról akár többször is, illetve bírjuk-e finanszírozni majd a vele járó orvosi költségeket. A döntés pedig itt is az állat élete végéig kell szóljon.

A szaporítóknál mivel több macska él általában és általában egy légtérben, ezért akár ugyanolyan rossz lehet a helyzet a FIP tekintetében, mint a menhelyeken. A fertõzöttség mértéke mind a két esetben elérheti a 100%-ot is.

A házi szaporulatból származó cicák is könnyen lehetnek szeropozitívak az elvitelkor, fõként ha kinn tartottak és oltatlanok.

Természetesen egy igényes tenyésztõ sem lehet mindig biztos a dolgában 100%-ig, de rendszeresen tesztelt és más macskáktól elzártan tartott tenyészállatok esetén a legminimálisabb a rizikó, hogy esetleg fertõzöttek lennének, a többi rajtunk múlik: oltatni kell.

Csatlós Mária (Állatbetegség.hu honlap tulajdonosa) .

FIP eset – mellkasi drén vagy interferon? .
Macska coronavirus .
Angol nyelvü írások a Hungarovetröl:
Standards of Care: FIP
5-Minute Consult: FIP (5 perces konzultáns)