Toxoplasmosis

csütörtök, 2009 február 19. Category(s): kutyabetegségek, macskabetegségek.

.
A toxoplasmosis kapcsán számos félinformáció, tévhit kering, ami sok félreértésre, túlzott, vagy éppen túlzottan kevés aggodalomra ad okot. Az alábbi hosszabb összefoglalóval igyekszünk tisztázni ezt a kérdést.
.

Mi okozza a toxoplasmosist?

A toxoplasmosist egy Toxoplasma gondii nevu intracelluláris (sejten belül élosködo) parazita okozza, amely szájon át fertoz.

Hogyan történik a megfertozodés?

Hogy a fertozés menetét megértsük, pár fogalmat tisztázni kell. A Toxoplasma fejlodése során két “gazdát” különböztetünk meg: a köztigazdát, és a végleges gazdát.

A végleges gazda az a faj, melyben a kórokozó ivaros szaporodást folytat, majd az ennek eredményeként létrejövo, és bélsárral külvilágra kerülo ún. oocystákat már a köztigazda veszi fel, és az ebbol kifejlodo alakok ivartalan szaporodást folytatnak, de oocystákat már nem képeznek. Helyette szöveti cisztákat képeznek különféle szervekben, majd ezeket a  – szöveti cisztákkal fertozött – köztigazdákat elfogyasztva (ragadozás!) fertozodik ismét a végleges gazda.

De lássuk kicsit konkrétabban is. A Toxoplasma gondii végleges gazdája a macska, így egy fertozött macsában oocysták képzodnek, melyek a macska bélsarával a külvilágra kerülnek. Ez a folyamat nagyjából 10 napig tart, tehát eddig üríti a kórokozót. Rendszerint a késobbiekben, még újabb fertozéskor sem fogja SOHA üríteni ismét a kórokozókat, tehát fertozodhet ismét, fertozött is maradhat, de üríteni csak ezen az egy-két héten képes! Ezeknek az oocystáknak 1-5 napra van szükségük arra, hogy fertozoképessé váljanak (sporuláció). Ezt a fertozo oocystát “ideális esetben” madarak, rágcsálók veszik fel, és ezekben az állatokban az oocysta a bélfalon átjutva vér útján különféle szervekhez jut el, miközben intenzíven szaporodik (ivartalan módon) (ebben a stádiumában a kórokozót tachyzoitának nevezzük). Az immunrendszer egy ido után gátat szab a kórokozó további szaporodásának, és az cisztákat formálva különféle szervekben (agy – lásd kép, izom, szem, stb) nyugvó állapotba kerül. Ekkor a kórokozókat bradyzoitáknak nevezzük.

Amikor egy fertozött egeret - melynek mondjuk a májában ilyen bradyzoitákat tartalmazó ciszták vannak - elfogyaszt egy macska, vissza is jutottunk a kiindulásunkhoz, hiszen a kiszabaduló kórokozók ivaros szaporodásba kezdve ismét oocystákat hoznak létre, és kezdodik a dolog elorol.

Mi van azonban akkor, ha a macska által ürített oocystát nem egy egér, hanem mondjuk egy fogyasztási célra szánt háziállat (például juh, sertés), vagy éppen egy ember fogyaszt el? Ilyenkor zsákutcába kerül a dolog, hiszen egy macska (legalábbis itt Magyarországon) nem eszik juhot, disznót, vagy embert. A kórokozónak tehát mindenképp befellegzett, tovább szaporodni nem fog tudni, csak az adott köztigazdában. Ez azonban okozhat problémákat az adott szervezetben, foként várandós anyáknál, de errol kicsit késobb.
.

Hogyan fertozodhet tehát az ember?

1. Oocysták (Macska bélsár) útján (ami akár zöldségeken, gyümölcsökön, a földön, homokozóban, a nem rendszeresen takarított macskaalomnál is elofordulhat). Fontos azonban, hogy 1-5 nap kell, hogy fertozoképes legyen egy oocysta, tehát elore bocsátom, hogy a macskaalom rendszeres takarítása nagyban hozzájárulhat a toxoplasma elleni védekezéshez.

2. Fertozött hús elfogyasztásával – ekkor egy másik köztigazdában lévo szöveti cisztákból fertozodünk bradyzoitákkal, melyek bennünk nem fognak tudni ivarosan szaporodni ugyan (sem oocystát képezni, hogy aztán esetleg azt bélsárral üríthessük) , ivartalanul azonban igen.
.

Mit okozhat emberekben és macskákban?

Térjünk rá arra, hogy mit is okozhat a Toxoplasma gondii bennünk, emberekben, illetve mit okoz egy macskában. Kezdjük az ember, mint “félresikerült” köztigazda betegségével. Hússal való fertozodés esetén a lappangási ido 10-23 nap, oocystával (macska bélsárral, földdel, zöldséggel, stb) való fertozodés esetén 5-20 nap.

A lehetséges kimenetelek a következok:

1. Egészséges, jó immunrendszeru, (nem terhes anyák) emberek esetén a fertozés tünetmentes is maradhat (bár cisztaképzodés ekkor is elofordulhat, és ha az immunrendszer legyengül – például AIDS esetén – , ezek az “alvó” állapotú bradyzoiták “aktiválódhatnak”, és súlyos betegségeket okozhatnak – egy ilyen szöveti cisztát láthatunk a mikroszkópos felvételen)

2. Elofordulhat influenzaszeru megbetegedés, nyirokcsomó duzzanattal

3. Immunszupresszált (gyenge védekezoképességu, pl HIV fertozött) ember esetén meningoencephalitis, encephalopathia alakulhat ki. (AIDS-es betegek esetén 25%-ban kialakul a toxoplasmás eredetu encephalitis)

4. Terhes nok FRISS fertozodése esetén súlyos problémák alakulhatnak ki. (már lezajlott fertozés esetén a terhesség alatt NEM kell tartani egy újabb fertozéstol) Ezzel kapcsolatban eloször nézzünk néhány számadatot.
.

Hány ember esett át Toxoplasma fertözésen?

A Toxoplasma fertozésen átesettek arányát a világon 15-85%-ra becsülik, fiatal nok esetén 30-40%-ra. Magyarországon a bejelentett toxoplasmás esetek száma örömteli módon csökkenést mutat: 2003-ban 142, 2004-ben 107, 2005-ben 115, 2006-ban 99, 207-ben 69 esetet regisztráltak.
.

Milyen veszélyei vannak a Toxoplasmosisnak terhes anyákra?

A terhesség alatti primer (friss) fertozodés elofordulása 1000 terhességbol 1-7. Ezek a fertozések egy része akár tünetmentes is maradhat. 10 %-ban súlyos magzatkárosodás alakulhat ki, átlagosan 70%-ban azonban a magzat nem is fertozodik meg!

A magzat fertozodésének valószínusége minden trimeszterrel no: az elso trimeszterben a fertozött anyák esetén 15%-ban fertozodik a magzat, ez az arány a második trimeszterben 25%, a harmadik trimeszterben 65%. De a magzatra gyakorolt negatív hatás annál súlyosabb, minél hamarabb fertozodik. Elrettento adat, hogy az elso trimeszterben fertozodött magzatok mintegy 50%-a meghal. A késobb fertozötteknél hydrocephalus, encephalitis, agyi meszes gócok, chorioretinitis, hepatosplenomegalia jelentkezhet. Elofordul, hogy a születéskor a baba tünetmentes, de a késobbiekben alakul ki szem és idegrendszeri problémák (chorioretinitis, strabismus, epilepszia, stb).
.

Mire vigyázzon egy anya a terhesség alatt?

Fontos tehát, hogy amennyiben egy anya még nem esett át a fertozésen, úgy fokozottan ügyeljen erre a betegségre a terhessége alatt. Ez azt jelenti, hogy célszeru minden megfázás szeru megbetegedéskor gondolni a toxoplasmosis lehetoségére is, és vizsgálni azt. Illetve legalább kéthavonta célszeru vérvétellel meggyozodni, hogy történt-e friss fertozés (ekkor egyértelmu a vérteszt, hiszen elotte negatív volt, és ha ekkor pozitív, akkor biztos, hogy nem egy régi megbetegedést mutat ki a teszt)
.

Hogyan lehet kimutatni a toxoplasmosist?

Pár szó a betegség kimutatásáról. Vérvizsgálattal a kórokozóval való találkozás, fertozodés egyértelmuen kimutatható. Az is elkülönítheto, hogy friss, vagy régebben lezajlott fertozésrol van szó. A betegségre specifikus,  úgynevezett IgG ellenanyagokat vizsgálva, annak bizonyos szintje (pozitivitása) esetén nem kell tartani a betegségtol, mert az illeto már átesett rajta, és nem okoz gondot egy újabb fertozés sem a terhesség alatt. Az IgM ellenanyagok emelkedett szintje friss fertozésre utal, de nem tökéletes bizonyossággal, mert ez az ellenanyag akár 2 évig is jelen lehet a friss fertozés után. Ekkor IgA ellennyag szintet is mérnek: ez a szaporodó alakokkal való találkozásra utal, ami szintén a friss fertozés tényét erosíti. Szintén segít a friss fertozés felismerésében, ha a szerológiai vizsgálatot 2-3 héttel késobb megismétlik. Ekkor az ellenanyag szintek változása (emelekedése) utal a friss fertozésre. Akut fertozés idoben történo megállapítása esetén terhesség alatt is (megfelelo gyógyszeres terápiával) mérsékelheto a magzatkárosodás.
.

Mit okoz macskában, mint végleges gazdában a kórokozó?

Mivel a Toxoplasma szaporodása a bélben zajlik, így macskák esetén foként hasmenés jelenkezik. Kialakulhat azonban hepatitis, myocarditis, pneumonia (máj-, szívizom-, tüdogyulladás) is. Gyakoriak a gyulladásos eredetu szemtünetek is. A placentán át fertozodött macskamagzatok az emberekhez hasonlóan károsodnak. Fontos tudni, mint már fent is említettem, hogy az oocysta ürítés macskákban kb. 10 napig tart, a fertozésük elején. Az ürített oocystáknak pár nap kell, hogy fertozoképessé váljanak. A macskákban a toxoplasma elleni ellenanyagszint az oocysta ürítéskor még nem emelkedett, tehát szerológiai módszerekkel nem mutatható ki a betegség, ekkor még csak a bélsár vizsgálatával lehetne kimutatni, de ahhoz nagy szerencse kell, hogy pont elkapja az ember azt a tíz napot, amikor onnan a kórokozó kimutatható. Mire vérbol mutatjuk ki, addigra pedig már késo, hiszen már kialakultak a fertozoképes oocysták. Fontos tehát, hogy a betegség kimutatására NEM a macskát kell vizsgálni, hanem az embert. Arról nem beszélve, hogy ez a mindössze 10 napos oocysta ürítés jóval kevesebb veszélyt jelent, mint a környezetben már eleve jelenlévo fertozoképes oocysták (föld, zöldség, gyümölcs, stb) , fertozött húsok.
.

Mit kell tehát tenni a fertozés megelozése érdekében?

Toxoplasma fertozésen még nem átesett terhes nok esetében kell foleg odafigyelni az alábbiakra (a normál higiéniás szabályok betartása mellett):

1.) A macskaalom rendszeres (naponta történo) tisztítása, lehetoleg más (nem a várandós no) által

2.) Zöldségek, gyümölcsök alapos tisztítása, mosása

3.) Nyers húsokat lehetoleg gumikesztyuvel fogják meg

4.) Húsok hokezelése (sütés, fozés. minimum: 80 C fok, 15 perc)

5.) Külön vágódeszka a húsoknak és a zöldségeknek

6.) Kertészkedést lehetoleg kesztyuben végezzenek, és utána alapos kézmosás javasolt.

7.) Gyerekeknél fontos a homokozók lehetoség szerinti lefedése, illetve homokozás után az alapos kézmosás

8.) A macska lehetoleg ne kapjon nyers húst, ne vadásszon (legalábbis a terhesség ideje alatt)

Dr. Bendzsel Dániel
Budapest

(képek: VIN – Public Health Associate Database, statisztika: Országos Epidemiológiai Központ)