Földrajzi elhelyezkedés

Cegléd Magyarországon, Pest megyében található, annak déli, délkeleti felében. A város a Ceglédi kistérség központja, és a megye második legnépesebb városa. A település az Alföld kapujában található a Cserhát és a Gödöllői dombság lábánál. Ennek ellenére a város környéke sík jellegű. Cegléd határában a 4-es úttól északra elterülő részen a Duna-Tisza közre jellemző szikes tavak, mocsarak, időszakos vízborítású legelők maradtak meg. A terület növényi ritkaságokat is őriz, sziki őszirózsát, magyar sóvirágot és pókbangót is láthatnak az erre járók.

Budapesttől 74 km-re délkeletre található.

Történelem

A város nevének eredetéről több elképzelés is napvilágot látott. A legelfogadottabb elképzelés szerint a török eredetű ’cegle’, ’cigle’ szóból származik, melynek jelentése ’fűzfa’. Más vélemények szerint a ’szeglet’ szóból ered az elnevezés, mivel fontos utak találkozásánál fekszik.

A város határában rézkori és bronzkori leletekre is bukkantak. A vaskori és népvándorláskori emlékek szórványosak, de lakott helynek mutatják a várost. Jó földrajzi fekvésének köszönhetően valószínűleg már az Árpád-korban is piaccal rendelkező falu lehetett. Ebben az időben 12-13 falu volt Cegléd mai területén. A sok virágzó falu a tatárjárás idején porrá égett. Csak az a néhány ceglédi család élte túl a pusztítást, akik a környék mocsaraiba menekültek.

A települése első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Valószínűleg a tatárjárás után Magyarországra befogadott pogány kunok is letelepedtek a környéken. Ezek után a város királyi birtok volt, egészen 1358-ig, amikor is Nagy Lajos anyjának adományozta, aki ezek után az óbudai klarissza apácák birtokába juttatta. A város alapításának hivatalos dátuma 1364. május 8-a, amikor I. Lajos a ceglédi polgárokat és telepeseket az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette.

1509-ben a város fellázadt az apácák tiszttartója ellen, akit egy parázs vita után a helyiek megölték. Az apácák Mészáros Lőrinc papot küldték a városba az emberek megnyugtatására, akinek sikerült megegyezést létrehozni a két fél között.

Buda 1541-es és Szolnok 1552-es elfoglalása után Cegléd is török uralok alá került 1686-ig, de fennmaradt a magyar közigazgatás és a földesúr hatalma is. Hiába volt azonban hász-birtok (szultáni kincstári) a XVI. század végén a törökkel szövetséges tatár seregek Ceglédet és környékét a földdel tették egyenlővé. Az újranépesedés csak a XVII. század után indult meg.

A reformáció hatására a város lakossága kálvinista lett, és a reformátusok használták a katolikus templomot is. A török kiűzése után a klarisszák visszakapták a várost, akik az ellenreformáció jegyében katolikusokat telepítettek be a városba. Elvették a reformátusok addig használt templomát, és megszüntették középiskolájukat is.

A Rákóczi-szabadságharcban a város a fejedelem oldalára állt, és épp ezért ebben az időben többször gazdát is cserélt, majd ennek bukása után a város az azt követő másfél-száz évben jelentős fejlődésnek indult. A klarissza rend II. József általi felszámolása után a földesúri jogokat a Ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gyakorolta, és megszűnt a reformátusok hátrányos megkülönböztetése is.

Az 1834-es nagy tűzvész után kezdődött meg a mai város tervszerű kiépítése. A gótikus katolikus templom helyén ekkor épült meg a mai, és református templom is épült Hild József tervei alapján.

Ceglédet sokan Kossuth városának is szokták nevezni. Ennek egyik oka, hogy toborzókörútja első állomása Cegléd volt. Ennek hatására több mint kétezren álltak be a honvédok közé. Az esemény emlékét őrzi a főtéren álló Kossuth-szobor. A városban található az 1848-49-es forradalom egyik legfontosabb „ereklyéje”, az a pozsonyi erkély, amelyen állva mutatta be Kossuth az ünneplő tömegnek 1848. március 17-én Batthyány Lajost, mint az ország első felelős miniszterelnökét. A bukás után a megtorlás is elérte a várost. Bobory Károly katolikus papot és Szabó Károly református lelkészt 1853-ban 15 évi fogságra ítélték. A forradalom eszménye azonban tovább élt a városban. 1876-77-ben Cegléden élt és dolgozott Táncsics Mihály. 1877-ben 100 ceglédi találkozott Turinba (Torinó) az emigráns Kossuthtal, hogy visszahívják, hogy legyen a város országgyűlési képviselője, ő azonban ezt az ajánlatot elutasította. Helyette a híres politikus fia, Kossuth Ferenc lett a századfordulón Cegléd országgyűlési képviselője, aki ebben az időben a Függetlenségi Párt elnöke is volt.

A XIX. század végére beindult a városban is a gépesítés, és a malomipar jelentős fejlődésnek indult. 1899-ben állami gimnázium jött létre a városban, és a legjelentősebb középületek is ekkor épültek.

Az I. világháborúban közel 1000 ceglédi esett el, a II. világháborús veszteségeket pedig növelte a zsidók deportálása, és a vasútállomás 1944-es bombázása.

Az 1970-es években a város fejlődésnek indult, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt az ipara, visszafejlődött a mezőgazdasága, de idegenforgalmi jelentősége a

Ceglédi Gyógyfürdő és a Szabadidőközpont

következtében folyamatosan nőtt.

Hitélet

A város életében a történelmi egyházak jelentős szerepet töltenek be. A hittan oktatásán kívül lehetőségük van óvodás és iskolás korú gyermekek erkölcsi nevelésére. Ezen kívül részt vállalnak a kulturális és tudományos életben. A rászorultak szociális gondozását is végzik.

A városban hivatalosan számon tartott felekezetek:

• Római katolikus

• Református

• Evangélikus

• Hit Gyülekezete

Emlékhelyek, nevezetességek

A város néhány nevezetessége:

• Református Nagytemplom - a Szabadság-téren álló templom Közép-Európa legnagyobb református temploma, ami 1835-1870 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. 1871-ben szentelték fel.

• Városháza - az eklektikus épület 1891-93-ban készült el Márkus Ágoston és Illés Gyula építészek tervei alapján.

• Szent Kereszt Felmagasztalása templom - a mai klasszicista templom helyén a XIV-XV. században kápolna állt. A templomot 1827-ben szentelték fel. Tervezője Homályossy (Tunkel) Ferenc szolnoki építőmester. Előtte Szentháromság-szobor áll.

• Katolikus Óplébánia - a XVIII. századi műemléképület falán található Mészáros Lőrinc emléktáblája, valamint az egyik 1848-49-es szabadságharc vértanújának, Nagy Sándor József honvédtábornoknak az emléktáblája is.

• Kultúrpalota (Kossuth Művelődési Központ) - az épület 1927-ben Ipartestületi Székháznak és kultúrháznak készült. Abban az időszakban szépsége és méretei miatt „kultúrpalotának” nevezték. Napjainkban benne működik a Ceglédi Galéria, ahol magyarországi és határon túli magyar alkotók képei is megtekinthetők, a nemzetközi művészek munkái mellett.

• Kossuth-erkély - a Református Nagytemplom kertjében található az egykori pozsonyi Zöldfa Vendégfogadó erkélye, amin Kossuth Lajos bemutatta az ország első felelős miniszterelnökét, Batthyány Lajost.

• Szabadság fája - a templomkertben áll a szoborkompozíció, ami Varga Gábor keramikusművész alkotása. 2000-ben harangláb került föléje, amit Király István asztalosmester készített.

• Evangélikus templom - a neogótikus építmény Sztehlo Ottó tervei alapján készült. 1896-ban szentelték fel.

• Dobmúzeum - a múzeum 2000 decemberében nyílt meg. A dzsesszdob történetének bemutatására szakosodott állandó kiállítás Kármán Sándor 30 évi kutatómunkáját öleli fel.

• Kossuth Múzeum - országosan kiemelkedő jelentőségű az intézmény Kossuth-gyűjteménye, de ezek mellett fontos a néprajzi, a régészeti és a helytörténeti gyűjteménye is.

• Magyarok Nagyasszonya kápolna - az építési munkálatok 1984-ben kezdődtek dr. Kerényi József tervei alapján. 1988. májusában szentelték fel.

• Sportmúzeum - 1992-ben nyílt meg Magyarország első vidéki sporttörténeti gyűjteménye.

.