Cegléd város bemutatása

Cegléd

lr_20080727_061011_cegled__church

Földrajzi elhelyezkedés

Cegléd Magyarországon, Pest megyében található, annak déli, délkeleti felében. A város a Ceglédi kistérség központja, és a megye második legnépesebb városa. A település az Alföld kapujában található a Cserhát és a Gödölloi dombság lábánál. Ennek ellenére a város környéke sík jellegu. Cegléd határában a 4-es úttól északra elterülo részen a Duna-Tisza közre jellemzo szikes tavak, mocsarak, idoszakos vízborítású legelok maradtak meg. A terület növényi ritkaságokat is oriz, sziki oszirózsát, magyar sóvirágot és pókbangót is láthatnak az erre járók.

Budapesttol 74 km-re délkeletre található.

Történelem

A város nevének eredetérol több elképzelés is napvilágot látott. A legelfogadottabb elképzelés szerint a török eredetu ’cegle’, ’cigle’ szóból származik, melynek jelentése ’fuzfa’. Más vélemények szerint a ’szeglet’ szóból ered az elnevezés, mivel fontos utak találkozásánál fekszik.

A város határában rézkori és bronzkori leletekre is bukkantak. A vaskori és népvándorláskori emlékek szórványosak, de lakott helynek mutatják a várost. Jó földrajzi fekvésének köszönhetoen valószínuleg már az Árpád-korban is piaccal rendelkezo falu lehetett. Ebben az idoben 12-13 falu volt Cegléd mai területén. A sok virágzó falu a tatárjárás idején porrá égett. Csak az a néhány ceglédi család élte túl a pusztítást, akik a környék mocsaraiba menekültek.

A települése elso okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-bol származik. Valószínuleg a tatárjárás után Magyarországra befogadott pogány kunok is letelepedtek a környéken. Ezek után a város királyi birtok volt, egészen 1358-ig, amikor is Nagy Lajos anyjának adományozta, aki ezek után az óbudai klarissza apácák birtokába juttatta. A város alapításának hivatalos dátuma 1364. május 8-a, amikor I. Lajos a ceglédi polgárokat és telepeseket az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette.

1509-ben a város fellázadt az apácák tiszttartója ellen, akit egy parázs vita után a helyiek megölték. Az apácák Mészáros Lorinc papot küldték a városba az emberek megnyugtatására, akinek sikerült megegyezést létrehozni a két fél között.

Buda 1541-es és Szolnok 1552-es elfoglalása után Cegléd is török uralok alá került 1686-ig, de fennmaradt a magyar közigazgatás és a földesúr hatalma is. Hiába volt azonban hász-birtok (szultáni kincstári) a XVI. század végén a törökkel szövetséges tatár seregek Ceglédet és környékét a földdel tették egyenlové. Az újranépesedés csak a XVII. század után indult meg.

A reformáció hatására a város lakossága kálvinista lett, és a reformátusok használták a katolikus templomot is. A török kiuzése után a klarisszák visszakapták a várost, akik az ellenreformáció jegyében katolikusokat telepítettek be a városba. Elvették a reformátusok addig használt templomát, és megszüntették középiskolájukat is.

A Rákóczi-szabadságharcban a város a fejedelem oldalára állt, és épp ezért ebben az idoben többször gazdát is cserélt, majd ennek bukása után a város az azt követo másfél-száz évben jelentos fejlodésnek indult. A klarissza rend II. József általi felszámolása után a földesúri jogokat a Ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gyakorolta, és megszunt a reformátusok hátrányos megkülönböztetése is.

Az 1834-es nagy tuzvész után kezdodött meg a mai város tervszeru kiépítése. A gótikus katolikus templom helyén ekkor épült meg a mai, és református templom is épült Hild József tervei alapján.

Ceglédet sokan Kossuth városának is szokták nevezni. Ennek egyik oka, hogy toborzókörútja elso állomása Cegléd volt. Ennek hatására több mint kétezren álltak be a honvédok közé. Az esemény emlékét orzi a fotéren álló Kossuth-szobor. A városban található az 1848-49-es forradalom egyik legfontosabb „ereklyéje”, az a pozsonyi erkély, amelyen állva mutatta be Kossuth az ünneplo tömegnek 1848. március 17-én Batthyány Lajost, mint az ország elso felelos miniszterelnökét. A bukás után a megtorlás is elérte a várost. Bobory Károly katolikus papot és Szabó Károly református lelkészt 1853-ban 15 évi fogságra ítélték. A forradalom eszménye azonban tovább élt a városban. 1876-77-ben Cegléden élt és dolgozott Táncsics Mihály. 1877-ben 100 ceglédi találkozott Turinba (Torinó) az emigráns Kossuthtal, hogy visszahívják, hogy legyen a város országgyulési képviseloje, o azonban ezt az ajánlatot elutasította. Helyette a híres politikus fia, Kossuth Ferenc lett a századfordulón Cegléd országgyulési képviseloje, aki ebben az idoben a Függetlenségi Párt elnöke is volt.

A XIX. század végére beindult a városban is a gépesítés, és a malomipar jelentos fejlodésnek indult. 1899-ben állami gimnázium jött létre a városban, és a legjelentosebb középületek is ekkor épültek.

Az I. világháborúban közel 1000 ceglédi esett el, a II. világháborús veszteségeket pedig növelte a zsidók deportálása, és a vasútállomás 1944-es bombázása.

Az 1970-es években a város fejlodésnek indult, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszunt az ipara, visszafejlodött a mezogazdasága, de idegenforgalmi jelentosége a

Ceglédi Gyógyfürdo és a Szabadidoközpont

következtében folyamatosan nott.

Hitélet

A város életében a történelmi egyházak jelentos szerepet töltenek be. A hittan oktatásán kívül lehetoségük van óvodás és iskolás korú gyermekek erkölcsi nevelésére. Ezen kívül részt vállalnak a kulturális és tudományos életben. A rászorultak szociális gondozását is végzik.

A városban hivatalosan számon tartott felekezetek:

  • Római katolikus

  • Református

  • Evangélikus

  • Hit Gyülekezete

Emlékhelyek, nevezetességek

A város néhány nevezetessége:

  • Református Nagytemplom – a Szabadság-téren álló templom Közép-Európa legnagyobb református temploma, ami 1835-1870 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. 1871-ben szentelték fel.

  • Városháza – az eklektikus épület 1891-93-ban készült el Márkus Ágoston és Illés Gyula építészek tervei alapján.

  • Szent Kereszt Felmagasztalása templom – a mai klasszicista templom helyén a XIV-XV. században kápolna állt. A templomot 1827-ben szentelték fel. Tervezoje Homályossy (Tunkel) Ferenc szolnoki építomester. Elotte Szentháromság-szobor áll.

  • Katolikus Óplébánia – a XVIII. századi muemléképület falán található Mészáros Lorinc emléktáblája, valamint az egyik 1848-49-es szabadságharc vértanújának, Nagy Sándor József honvédtábornoknak az emléktáblája is.

  • Kultúrpalota (Kossuth Muvelodési Központ) – az épület 1927-ben Ipartestületi Székháznak és kultúrháznak készült. Abban az idoszakban szépsége és méretei miatt „kultúrpalotának” nevezték. Napjainkban benne muködik a Ceglédi Galéria, ahol magyarországi és határon túli magyar alkotók képei is megtekinthetok, a nemzetközi muvészek munkái mellett.

  • Kossuth-erkély – a Református Nagytemplom kertjében található az egykori pozsonyi Zöldfa Vendégfogadó erkélye, amin Kossuth Lajos bemutatta az ország elso felelos miniszterelnökét, Batthyány Lajost.

  • Szabadság fája – a templomkertben áll a szoborkompozíció, ami Varga Gábor keramikusmuvész alkotása. 2000-ben harangláb került föléje, amit Király István asztalosmester készített.

  • Evangélikus templom – a neogótikus építmény Sztehlo Ottó tervei alapján készült. 1896-ban szentelték fel.

  • Dobmúzeum - a múzeum 2000 decemberében nyílt meg. A dzsesszdob történetének bemutatására szakosodott állandó kiállítás Kármán Sándor 30 évi kutatómunkáját öleli fel.

  • Kossuth Múzeum – országosan kiemelkedo jelentoségu az intézmény Kossuth-gyujteménye, de ezek mellett fontos a néprajzi, a régészeti és a helytörténeti gyujteménye is.

  • Magyarok Nagyasszonya kápolna – az építési munkálatok 1984-ben kezdodtek dr. Kerényi József tervei alapján. 1988. májusában szentelték fel.

  • Sportmúzeum – 1992-ben nyílt meg Magyarország elso vidéki sporttörténeti gyujteménye.

.