Cegléd város bemutatása

Cegléd
lr_20080727_061011_cegled__church

Földrajzi elhelyezkedése:

Cegléd város Magyarországon, Pest megyében, Budapesttől 74 km-re délkeletre található, annak déli, délkeleti felében. A város a Ceglédi kistérség központja, és a megye negyedik legnépesebb városa.
A település az Alföld kapujában található a Cserhát és a Gödöllői dombság lábánál. Ennek ellenére a város környéke sík jellegű. Cegléd határában a 4-es úttól északra elterülő részen a Duna-Tisza közre jellemző szikes tavak, mocsarak, időszakos vízborítású legelők maradtak meg. A terület növényi ritkaságokat is őriz, sziki őszirózsát, magyar sóvirágot és pókbangót is láthatnak az erre járók.

Történelme:

A város nevének eredetéről több elképzelés is napvilágot látott. A legelfogadottabb szerint a település neve a török eredetű ’cegle’, ’cigle’ szóból származik, melynek jelentése ’fűzfa’. Más vélemények szerint a ’szeglet’ szóból ered az elnevezés, mivel fontos utak találkozásánál fekszik.

 

A város határában rézkori és bronzkori leletekre is bukkantak. A vaskori és népvándorláskori emlékek szórványosak, de lakott helynek mutatják a várost. Jó földrajzi fekvésének köszönhetően valószínűleg már az Árpád-korban is piaccal rendelkező falu lehetett. Ebben az időben 12-13 falu volt Cegléd mai területén. A sok virágzó falu a tatárjárás idején porrá égett. Csak az a néhány ceglédi család élte túl a pusztítást, akik a környék mocsaraiba menekültek.

 

A települése első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Valószínűleg a tatárjárás után Magyarországra befogadott pogány kunok is letelepedtek a környéken. Ezek után a város királyi birtok volt, egészen 1358-ig, amikor is Nagy Lajos anyjának adományozta, aki az óbudai klarissza apácák birtokába juttatta. A város alapításának hivatalos dátuma 1364. május 8-a, amikor I. Lajos a ceglédi polgárokat és telepeseket az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette.

 

1509-ben a város fellázadt az apácák tiszttartója ellen, akit egy parázs vita után a helyiek megöltek. Az apácák Mészáros Lőrinc papot küldték a városba az emberek megnyugtatására, akinek sikerült megegyezést létrehozni a felek között.

 

Buda 1541-es és Szolnok 1552-es elfoglalása után Cegléd is török uralom alá került egészen 1686-ig, de fennmaradt a magyar közigazgatás és a földesúr hatalma is. Hiába volt azonban hász-birtok (szultáni kincstári) a XVI. század végén a törökkel szövetséges tatár seregek Ceglédet és környékét a földdel tették egyenlővé. Az újranépesedés csak a XVII. század után indult meg.

 

A reformáció hatására a város lakossága kálvinista lett, és a reformátusok használták a katolikus templomot is. A török kiűzése után a klarisszák visszakapták a várost, akik az ellenreformáció jegyében katolikusokat telepítettek be a városba. Elvették a reformátusok addig használt templomát, és megszüntették középiskolájukat is.

 

A Rákóczi-szabadságharcban a város a fejedelem oldalára állt, és épp ezért ebben az időben többször gazdát is cserélt, majd a szabadságharc bukása után, a következő másfél évszázadban évben jelentős fejlődésnék indult. A klarissza rend II. József általi felszámolása után a földesúri jogokat a Ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gyakorolta, és megszűnt a reformátusok hátrányos megkülönböztetése is.

 

Az 1834-es nagy tűzvész után kezdődött meg a mai város tervszerű kiépítése. A gótikus katolikus templom helyén ekkor épült meg a mai, ésHild József tervei alapján református templom is épült .

 

Ceglédet sokan Kossuth városának is szokták nevezni. Ennek egyik oka, hogy toborzókörútja első állomása Cegléd volt, aminek hatására több mint kétezren álltak be a honvédok közé. Az esemény emlékét őrzi a főtéren álló Kossuth-szobor. A városban található az 1848-49-es forradalom egyik legfontosabb „ereklyéje”, az a pozsonyi erkély, amelyen állva mutatta be Kossuth az ünneplő tömegnek 1848. március 17-én Batthyány Lajost, mint az ország első felelős miniszterelnökét. A bukás után a megtorlás is elérte a várost. Bobory Károly katolikus papot és Szabó Károly református lelkészt 1853-ban 15 évi fogságra ítélték. A forradalom eszménye azonban tovább élt a városban. 1876-77-ben Cegléden élt és dolgozott Táncsics Mihály. 1877-ben 100 ceglédi találkozott Turinban (Torinó) az emigráns Kossuthtal, hogy hazahívják, és megválasszák a város országgyűlési képviselőjévé, ő azonban elutasította a felkérést. Helyette a híres politikus fia, Kossuth Ferenc lett a századfordulón Cegléd országgyűlési képviselője, aki ebben az időben a Függetlenségi Párt elnöke is volt.

 

A XIX. század végére a városban jelentős fejlődésnek indult a gépesítés, és a malomipar, 1899-ben állami gimnázium jött létre, és a legjelentősebb középületek is ekkor épültek.

 

Az I. világháborúban közel 1000 ceglédi esett el, a II. világháborús veszteségeket pedig növelte a zsidók deportálása, és a vasútállomás 1944-es bombázása.

 

Az 1970-es években a város ismét fejlődésnek indult, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt az ipara, visszafejlődött a mezőgazdasága, de idegenforgalmi jelentősége a Ceglédi Gyógyfürdő és a Szabadidőközpont megépülése eredményeként folyamatosan nőtt.

Hitélet:

A város életében a történelmi egyházak jelentős szerepet töltenek be. Az óvódás és iskolás gyermekek hittan oktatásán kívül részt vállalnak a kulturális és tudományos életben, a rászorultak szociális gondozásában.
A városban hivatalosan számon tartott felekezetek: Római katolikus, Református, Evangélikus, Hit Gyülekezete.

Emlékhelyek, nevezetességek:

 

  • Református Nagytemplom – a Szabadság-téren álló templom Közép-Európa legnagyobb református temploma, ami 1835-1870 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. 1871-ben szentelték fel.
  • Városháza – az eklektikus épület 1891-93-ban készült el Márkus Ágoston és Illés Gyula építészek tervei alapján.
  • Szent Kereszt Felmagasztalása templom – a mai klasszicista templom helyén a XIV-XV. században kápolna állt. A templomot 1827-ben szentelték fel. Tervezője Homályossy (Tunkel) Ferenc szolnoki építőmester. Előtte Szentháromság-szobor áll.
  • Katolikus Óplébánia – a XVIII. századi műemléképület falán található Mészáros Lőrinc emléktáblája, valamint az egyik 1848-49-es szabadságharc vértanújának, Nagy Sándor József honvédtábornoknak az emléktáblája is.
  • Kultúrpalota (Kossuth Művelődési Központ) – az épület 1927-ben Ipartestületi Székháznak és kultúrháznak készült. Abban az időszakban szépsége és méretei miatt „kultúrpalotának” nevezték. Napjainkban a Ceglédi Galéria működik benne, ahol magyarországi és határon túli magyar alkotók képei is megtekinthetők, a nemzetközi művészek munkái mellett.
  • Kossuth-erkély – a Református Nagytemplom kertjében található az egykori pozsonyi Zöldfa Vendégfogadó erkélye, amin Kossuth Lajos bemutatta az ország első felelős miniszterelnökét, Batthyány Lajost.
  • Szabadság fája – a templomkertben áll a szoborkompozíció, ami Varga Gábor keramikusművész alkotása. 2000-ben harangláb került föléje, amit Király István asztalosmester készített.
  • Evangélikus templom – a neogótikus építmény Sztehlo Ottó tervei alapján készült. 1896-ban szentelték fel.
  • Dobmúzeum - a múzeum 2000. decemberében nyílt meg. A dzsesszdob történetének bemutatására szakosodott állandó kiállítás Kármán Sándor 30 évi kutatómunkáját öleli fel.
  • Kossuth Múzeum – országosan kiemelkedő jelentőségű az intézmény Kossuth-gyűjteménye, de ezek mellett jelentős a néprajzi, a régészeti és a helytörténeti gyűjteménye is.
  • Magyarok Nagyasszonya kápolna – az építési munkálatok 1984-ben kezdődtek dr. Kerényi József tervei alapján. 1988. májusában szentelték fel.
  • Sportmúzeum – 1992-ben nyílt meg Magyarország első vidéki sporttörténeti gyűjteménye.