A szuka kutyák ivartalanításáról

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott kutyák ivartalanítása ma már Magyarországon is a felelos kutyatartás részét képezi. Állategészségügyi és állatvédelmi szempontból (nem kívánt szaporult megelozése és ezáltal a kóbor kutyák számának csökkentése!!!) egyaránt számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett.

 Az ivartalanítás elonyei:

- Az ivartalanítással megelozheto a nem kívánt szaporulat és a tüzelés okozta kellemetlenségek. A szuka nem szökdösik el, nem vonzza a házhoz a környék kanjait, melyeknek távoltartása sokszor igen bonyolult és idoigényes feladat. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a kiskutyáknak egyre nehezebb megfelelo, lelkiismeretes gazdát találni ­- ez sokszor nem is sikerül.

- A megfelelo idoben elvégzett ivartalanítással számottevoen csökken a kutyákban nagyon gyakori emlodaganatok kialakulásnak esélye.

- Megelozhetok a petefészkek és méh daganatai.

- Nem alakul ki a sokszor életveszélyes állapotot jelento gennyes méhgyulladás. Ennek a betegségnek a gyógykezelése szintén a petefészkek és a méh mutéti eltávolításából áll, csak ilyen esetben a mutét jóval veszélyesebb, bonyolultabb és költségesebb.

- Megelozheto a számos kellemetlenséggel járó álvemhesség.

- Megelozhetok a különbözo hormonális beavatkozások (hormonális fogamzásgátlás, különbözo „esemény utáni” kezelések nem kívánt párzás esetén), melyek nagyon károsak, mivel gennyes méhgyulladáshoz vezethetnek.

Az ivartalanítással kapcsolatos leggyakoribb tévhitek:

Tévhit, hogy a szukáknak legalább egyszer elleniük kell. Az, hogy a kutyáknak meg kell élniük az anyaság érzését, túlhaladott és minden tudományos alapot nélkülözo állítás.

Tévhit, hogy a szukáknak az egészséges fejlodésükhöz legalább egyszer tüzelniük kell. Sot, az elso tüzelés elott végzett ivartalanítás 0.5%-ra csökkenti az emlodaganatok kialakulásának esélyét, míg az elso és második tüzelés közötti mutét 8%-ra, a második és harmadik tüzelés között végzett beavatkozás pedig csak 26%-ra.

Az ivartalanítás a kutya személyiségét, kedélyállapotát, játékosságát, intelligenciáját nem változtatja meg.

A fiatalkori ivartalanításnak nincs negatív hatása a kutya fejlodésére, ilyen esetben nem lép fel gyakrabban inkontinentia, mint az idosebb korban végzett mutétek esetében.

Az elhízás a túlzott táplálékfelvétel következménye, ez a tulajdonos által befolyásolható, ivartalanított és nem ivartalanított állatoknál egyaránt eloforduló jelenség, ezért kedvencünk táplálására minden esetben oda kell figyelni!

A mutét menete:

Bár a szukák ivartalanítása idosebb korban is elvégezheto, mi az elso tüzelés elotti, 5-6 hónapos kor környékén történo mutétet javasoljuk, mivel így minimálisra csökkentheto az emlodaganatok kialakulásának esélye és biztosan megelozheto a gennyes méhgyulladás is.

A beavatkozás altatásban történik, melynek során egy hasfali seben keresztül mutéti körülmények között eltávolítjuk a petefészkeket és méhet is. A sebet három rétegben zárjuk, a nem felszívódó borvarratok eltávolítására pedig a mutétet követo 10. napon kerül sor.

Tévhit, hogy a mutét a petevezeto lekötésével történik, az ilyen beavatkozás szigorúan tilos, mivel ebben az esetben a petefészkek elcisztásodnak, ez pedig folyamatos ivarzáshoz, hormonális zavarokhoz és gennyes méhgyulladáshoz vezet.

 A tulajdonosok sokszor kérik kedvencük párzóképességének megtartása érdekében a különbözo hormonális fogamzásgátlási módszereket. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ezek igen veszélyesek, mivel – különös tekintettel a nem kívánt párzás utáni beavatkozásokra – alkalmazásuk sok esetben gennyes méhgyulladás kialakulásához vezet, ekkor pedig az állat életének megmentése érdekében mindenképpen el kell végezni az idáig halogatott ivartalanítást, csak ebben az esetben a mutét kockázata (és emiatt az ára is) már sokkal nagyobb lesz.