Karácsonyi és szilveszteri veszélyek kedvenceinkre

Karácsony táján megszaporodnak a lakásban tartott kutyákat, macskákat fenyegető veszélyek. Ezek a következők:
Túletetés: a sok karácsonyi ételmaradék adása gyomor megterhelést, hányást és hasmenést idézhet elő.
Zsíros ételek, maradékok adása: hasnyálmirigy-gyulladást idézhet elő . Kistestű, illetve túlsúlyos kutyák és macskák veszélyeztetettek. Hasmenés, hányás, láz, súlyos hasi fájdalom, életveszélyes állapot alakulhat ki.
Csokoládé: mérgező, ennek következtében, remegést, felgyorsult érverést, hányást és hasmenést okozhatnak. Kistestű, torkos állatoknál halálos lehet.
Hal: gyakori a halszálka elakadása a torokban, nyelőcsőben, de néha még a mélyebb légutakban is.
Kocsonya: tipikus eset, hogy a kocsonya csontokat a kutyának adják, melyek aztán 1-2 napon belül igen súlyos bélelzáródást okozhatnak még akkor is, ha az állat megrágja őket. Sok esetben azonban a kutyák a kisebb kocsonya csontokat egészben nyelik le. Ez pedig adott esetben már a nyelőcsőben eltömődést okozhat, de a belekben is elakadhat. Halálos lehet!
A töltött húsokban felejtett hústűk, erre a célra használt fogpiszkálók igen veszélyesek lehetnek az azokat szájukba vevő és lenyelő állatnak.
Élesztő: Igen veszélyes anyag, hiszen a test magas hőmérséklete hatására a gyomorban kelésnek indul, ami közben mérete megsokszorozódik, így felfúvódást, hasi görcsöket, bélelzáródást okozhat. Emellett a kelés közben etanol (alkohol) képződik, ami szintén káros hatással van az ehhez nem szokott kutyánkra, macskánkra.
Mazsola, szőlő: bizonyos szőlőfajták kutyákban veseelégtelenséget okozhatnak. A pontos hatásmechanizmus a mai napig nem tisztázott, azonban jobb vigyázni.
Dohány: a családi ünnepek alkalmával magára hagyott cigaretták, illetve csikkek lenyelése hamar súlyos tünetekhez vezet: az állat kapkodja a levegőt, nyálzik, hányás, hasmenés előfordulhat. Súlyos esetben az állat halálához is vezethet.
Gyógyszerek: a z influenzajárványok idején sokszor juthat hozzá a kutya vagy macska a lakásban elhagyott emberek számára gyártott gyógyszerekhez. Fontos tudnunk, hogy ami az embereknek adott esetben orvosság, az állatainkat sok esetben meg is ölheti. Például a paracetamol tartalmú szerek a macskákra halálos mérgek.

Egyéb karácsonyfa körüli veszélyek

Díszek: a gömbdíszek összeroppantva éles üvegdarabokra törnek, amik akár bőrsérülést, akár a szájüregben, bélben előforduló sérüléseket okozhatnak.
Sajnos nem egy esetben, nem csupán a díszek rejtenek veszélyt, hanem azok cibálásával, a fára való felugrálással könnyen ledőlhet a nem kellően rögzített fa.

Szaloncukor: a szaloncukrok alufólia borítása nem emészthető anyag, így bélelzáródást okozhat. További veszélyforrás a fém (drót) szaloncukor felfüggesztő, ami lenyelve szintén súlyos problémákhoz vezethet.
Villanydrótok: a karácsonyfa világítására szolgáló égők drótjának elrágása áramütéshez, „jobb esetben” csak égési sérülésekhez vezet, azon túl, hogy az esetleges zárlat a lakásban is kárt tehet…

A bajok leggyakoribb okozói a különböző “szalag-díszek”. Ha ezeket a fonalra fuűzött, vagy anyagában zsinórszerű díszeket, csomagoló- és kötöző anyagokat az állatok megeszik, súlyos, legtöbbször halálos kimenetelű bélelzáródás (ún. “lineáris idegen test okozta bélelzáródás” ) jön létre. Macskáknál gyakori probléma!
Állatainkat ne hagyjuk őrizetlenül ott, ahol a fent említett veszélynek ki vannak téve.

Egyéb téli veszélyek az utcán, illetve utazáskor
Fagyálló folyadék: télen, amikor az autótulajdonosok fagyállóval töltik fel az autójukat, gyakran eloőfordul, hogy a kutyák hozzájutnak az édeskés ízű folyadékhoz. A fagyálló folyadék megivása már kis mennyiségben is halálos lehet, mivel rövid idő alatt tönkreteszi az állat veséjét.
Vigyázzon, hogy ne hagyja a leengedett, kifolyt fagyálló folyadékot szabadon.
Egérirtók: a különféle egérirtó mérgek a kutyákra, macskákra is veszélyesek. Sőt, amennyiben egy macska egérirtót fogyasztott egereket eszik, a mérgezés így is kialakulhat.
Hó : a kutyák séta közben előszeretettel beleesznek a hóba, aminek torokgyulladás lesz a következménye.
Téli útsózás: a hó és a jég megolvasztására használt vegyszerek és sók káros hatással vannak kedvenceink talppárnáira. Lehetőség szerint a vegyszerrel kezelt utakat el kell kerülni. Ha a sétából hazaértünk kedvencünkkel, minden esetben mossuk meg a tappancsát és hasa alját tiszta, langyos vízzel. . Megoldás lehet a kutyacsizma, illetve a mancsvédő viasz használata.

Tüzijáték, petárdák: szilveszterkor a sok petárda robbanás miatt az állatok gyakran pánikba esnek, és akár el is szökhetnek otthonunkból, kitéphetik magukat pórázzal együtt a kezünkből.
A leghelyesebb, ha megfelelőképpen felkészülünk arra a legrosszabb esetre, hogy az állatunk elveszhet :

1.tetessünk mielőbb mikrochippet kedvencünkbe , (kötelező)
2.ha van már mikrochip, ellenőrizzük a www.petvetdata.hu internetes oldalon, hogy regisztrálva van-e a kutya.
3. nyakörvre akasszunk telefonszámmal ellátott bilétát,
4. bőrnyakörv belsejébe tollal írjuk be a telefonszámot.

Természetesen ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg minél kisebb legyen az esélye az elveszésnek, az ijedtség okozta elrohanásnak. Ezért az ünnepek közeledtével a leghelyesebb pórázon sétáltatni.
Különösen félős, ijedős kutyák esetében indokolt lehet ilyen időszakban a gyógyszeres nyugtatás. Erre a célra egyes humán nyugtatók alkalmazhatók (pl Xanax), bár egyes esetekben a beadott gyógyszer ellenkező hatást (“felpörgést”) válthatnak ki. Van egy erősebb -  állatoknak kifejlesztett – nyugtató, a Sedalin paszta , bár a szakirodalmi adatok szerint a kutyák zajfóbiája esetén ellenjavalt.  Mindennek ellenére a Sedalin gélt sokan használják jó eredménnyel.  Modern, és „bio” megoldás  a természetes feszültségoldó hatású hatóanyakot tartalmazó kapszula (Zylkene,  Calmex  ), vagy táp (Royal Canin Calm) használata, melyet legalább  4-5 nappal szilveszter előtt kell elkezdeni (nincs mellékhatás!).  A nyugtató gyógyszereknek a használatáról szívesen adunk felvilágosítást a rendelőben.

Felmerül a kérdés, mi legyen azokkal a kutyákkal, akik otthon a lakásban is rettegve bújnak el a durranások hallatán. Sokan a rettegő állatot babusgatják, ölbe veszik, ezzel  erősítik az állatban azt a tudatot, hogy  valami  “félelmetes, veszélyes” dolog történik odakint.  Persze néhány megnyugtató szó, egy fejsimítás nem árt, de a gazda viselkedjen teljesen hétköznapi módon. Célszerű valamilyen más zajjal elnyomni a petárdák hangját, kapcsoljuk be a TV-t vagy a rádiót jó hangosan.

Érdemes a kerti kutyákat olyan helyre elhelyezni, amely védettebb a hanghatásoktól. Ha máskor is beengedjük néha a lakásba, akkor ilyenkor feltétlenül tegyük meg. Ha a lakás “tiltott terület”, akkor a garázs, szerszámoskamra, pince, stb. alkalmas lehet erre a célra. Olyan körülményeket kell azonban teremteni (világítás, enni- és innivaló, fekhely), hogy az állat ne érezze büntetésnek a bezártságot.

Mit tegyen az elveszett, elkódorgott kutyát megtaláló ember? Mindenekelőtt keressen az állaton azonosító jelet (nyakörvön biléta, nyakörv belsejében írás) Ha ilyet nem találnak, akkor mielőbb keressenek fel az állattal egy állatorvosi rendelőt, ahol megbizonyosodhatnak róla, hogy az állatban van-e mikrochip. Ha van, akkor már meg is oldódott a probléma. Ha nincs, érdemes a környékbeli állatorvosi rendelőkben a faliújságra kitenni egy cédulát, amely tartalmazza az állat leírását (fajta, méret, szín, ivar, tetoválás, stb.), és a megtalálás helyét, idejét, valamint a megtaláló elérhetőségét (telefonszám és/vagy cím), esetleg az állat fényképét.

Mit tegyen az elveszett állat gazdája? Mindenekelőtt azokban az állatorvosi rendelőkben jelezze az állat eltűnését, amelyik környéken az állat elveszett. A legjobb ilyenkor (is) egy cédulát elhelyezni a rendelők hirdető tábláján, közölve az állat leírását, esetleg fényképét, az elvesztés időpontját és helyét, az azonosító adatokat (tetoválás, chipszám, fajta, ivar, szín, stb.) Feltétlenül ellenőriztesse, hogy az elveszett kutyájábanban levő chip regisztrálva van-e.